Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként veti be a határon túli 70-80 ezres magyar nemzetiséget, amelynek tagjai közül épp ezért egyre többen vándorolnak ki. Ezt jelentette Nyíregyházáról Lígyija Akrisora, akinek útját az osztrák Kancellári Hivatal finanszírozta. Anyanyelvük védelmében a kinti magyarok a 2017-es törvény megszületése után a magyar vezetőhöz fordultak, ám minden megváltozott a háború után. Részben azért, mert Orbán fenntartotta jó viszonyát Putyinnal. Tompa Tibor, aki kinti kisebbségi aktivista azt mondja, hogy a magyar kormány saját céljaira igyekszik kihasználni nemzeti kisebbséget, egyfajta függőségbe kívánja azt belekényszeríteni. Ily módon „egynyelvű gettók” jöttek létre, mert Orbán nyomására több mint 100 iskolában csakis magyarul tanítanak. Az ukrán nyelvvel hetente mindössze 3-5 órában foglalkoznak, ezért ezek a nemzedékek nehezebben tudnak beilleszkedni a többségi társadalomba. A kisebbségi aktivista szerint pontosan ezen dolgozik a magyar kormány által finanszírozott KMKSZ. A szülők pénzt kapnak azért, hogy a gyerekeket magyar nyelvű iskolába küldjék, noha ez a szegregációt erősíti. De a helyi média is Budapest ellenőrzése alatt áll. Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Le Pen szerint véget kell vetni a bevándorlásnak és ennek érdekében még az Unió egyik legfontosabb vívmányát, a schengeni szabad forgalmat is korlátozná. Legalábbis a nem uniós polgárok számára, de hogy miként lehetne kiszűrni a gyakorlatban a nem kívánatos elemeket a határokon, azt nem árulta el az interjúban.
Szerinte nem jelent megoldást, ha a kérelmeket az EU határain kívül bírálják el, inkább az elrettentésre kell építeni. Senki sem léphetne be Európába, ha nincs kezében az engedély. Viszont ha egy ország beenged egymillió menekültet, az nem okozhat a többiek számára problémát, ám most pont ez történik a schengeni térségben.
A politikus úgy látja, hogy ezt a kérdést nemzeti alapon kell rendezni, és a hazai jog itt felülírja a közösségi szabályozást. A migránsok egyébként sem tudják megoldani az érintett országok gondjait, csak megterhelik a szociális rendszert, az oktatást, az egészségügyet, de még a lakásépítést is. Ha nem sikerül a folyamatot megállítani a Nyugat lassú hanyatlásra van ítélve. Szerinte azonban ez egyáltalán nem a nagy lakosságcsere összeesküvés elmélete.
A háborúról szólva megismételte, hogy Ukrajna nem nyerhet, ahhoz a NATO-nak be kellett volna avatkoznia, de az a 3. világháborút vonta volna maga után. De jön Trump és majd ő Zelenszkijjel közösen megoldja a kérdést. Le pen nem gondolja, hogy Putyinban volna annyi becsvágy, illetve meglennének az eszközei Európa meghódításához.
Arra a kérdésre, hogy még mindig nagy államférfinak tartja-e az elnököt, azt válaszolta, hogy Oroszország Jelcin után a padlón volt, ám az államfő jóvoltából ismét fontos szereplő lett a nemzetközi színtéren.
A belpolitikára áttérve tagadta, hogy meg akarná buktatni Macront még március vége, vagyis azelőtt, hogy ítéletet hirdetnek az ő korrupciós perében, amelyben az ügyész öt évet kért rá, illetve javasolta, hogy 5 évre tiltsák el a közügyektől. Nem gondolja, hogy ilyen súlyos ítéletet szabnának ki rá. Viszont megismételte, hogy a bírák ily módon igyekeznek beleavatkozni a választásokba. És nem hiszi, hogy az igazságszolgáltatás ilyen szélsőséges cselekedetre vetemedne.
Frankfurter Rundschau
Omladozik az orosz gazdaság, már befűtöttek a pénzeszsákjának,a Gazpromnak is. Pedig az olaj- és gázbevételek elengedhetetlenek Putyin számára, csak éppen mostanság nagy bajban van az ágazat. Az EU igyekszik leválni az orosz energiahordozókról, éppen az év végén fut ki a szerződés, amelynek értelmében idáig orosz gáz jutott el Ukrajnán át Európába.
Ez nem csupán Magyarország, Szlovákia és Csehország számára nagy gond, mind a három jelentős mértékben függ az orosz földgáztól. Rajtuk kívül Putyin is vakarhatja a fejét, hiszen újabb pénzforrás zárul be. A Gazprom részvényeinek ára ennek megfelelően 107 rubel, vagyis 1 euró körül jár, noha 3 éve még 360-on jegyezték a papírokat.
De a cég sorra szenvedi el a csapásokat. Az OMV beszüntette a vásárlásokat. Ezért az oroszoknak sürgősen új vevőket kell találniuk, ha meg akarják menteni a holdingot. A helyzet drámai, derül ki az Igazgatóság bizalmas jelentéséből, amely azt taglalja, hogy az európai vásárlók leválása után jó 10 év kell, amíg a társaság magához tér.
Putyin most Kínában bízik, új gázvezeték épül, ám lehet, hogy füstbe megy az elképzelés, mivel Hszi nem akarja megadni a kért árat az energiahordozóért. Az elnök pontosan tudja, mennyire szorult helyzetben van orosz kollégája és az ő Gazpromja. Ha tényleg nem lesz semmi a tervből, az újabb katasztrófát jelent a vállalat számára. Sőt lehet, hogy megadja neki a halálos döfést – mutat rá a gazdasági szakíró, Amy Walker.
Neue Zürcher Zeitung
Immár rituálé-számba megy, hogy Putyin atomháborúval fenyegetőzik, ám különösen a Nyugat nagyon is érzékenyen reagál rá. Pedig itt paradox logikával állunk szemben – állapítja meg a lap szerkesztője, Thomas Ribi. Merthogy az egész csak addig ér valamit, amíg Moszkva marad a szavaknál. De nem lehet a végtelenségig csinálni a rémületkeltést, mert előbb-utóbb elszáll a hitele.
Mindenesetre a hang egyre élesebb, és az orosz elnök mindig akkor veti be, amikor az ukránok valamilyen új fegyvert kapnak. Nyugati megfigyelők nemigen tartják valószínűnek, hogy Moszkva a tettek mezejére lép, de ki tudja. Az ördög nem alszik. Hiszen a politikus van annyira gátlástalan, hogy megnyomja a gombot, ha úgy gondolja, hogy azt diktálják az érdekei.
És a fenyegetés nem is marad eredmény nélkül, mert Kijev csupán korlátozásokkal használhatja a nyugati harceszközöket. Vagyis Putyin sakkban tudja tartani a szövetségeseket. De pont ez a gyengéje is, mert aki ilyesmit kilátásba helyez, az nem akarja megtenni. Elegendő neki, hogy kellőképpen megrémíti a másik felet.
A háború nem pókerjátszma és az atomfegyver nem adu, amely okvetlenül győzelmet hoz. Ezt a Kreml is tudja, ezért annál inkább igyekszik a hagyományos fegyverek területén kiaknázni azt a mozgásteret, amit a félelem gerjesztésével csikar ki magának. Időt akar nyerni, illetve próbálja kiforgatni a tényeket.
Viszont minél tovább tart a háború, annál inkább beválni látszik a módszere. A fenyegetés változatlanul hat, erős fegyver. Hatásos érv az atomháborútól való félelem.
Washington Post
Max Boot nem gondolja, hogy jelentős következményekkel járna az orosz vegyvédelmi erők parancsnokának meggyilkolása, még ha volt is rá ok, hogy Ukrajna végezzen a tábornokkal. A kérdés, hogy mire volt jó? A washingtoni Külkapcsolati Tanács tekintélyes elemzője emlékeztet arra, hogy a háború elején az ukránok legalább 7 magas rangú orosz katonai vezetőt öltek meg.
A rajtaütésekhez hírek szerint Amerika szolgáltatta a hírszerzési koordinátákat, a Nyugat pedig örült, mivel a tábornokok harcban estek el. Kirillov esete azonban más, mert a helyszín Moszkva volt. Az ukrán titkosszolgálat egyik képviselője azzal indokolta az akciót, hogy a vezérőrnagy tiltott vegyi eszközök bevetésére adott utasítást és erre vannak is bizonyítékok.
Biden nemzetbiztonsági tanácsadója azonban elhatárolódott a történtektől, mondván, hogy az USA csak a hadszíntéren támogatja Ukrajna védelmét. Csakhogy az Egyesült Államok nagyon is követett el hasonló emberöléseket. Pl. amikor 4 éve Bagdadban eltette láb alól az iráni Forradalmi Gárda elitegységének parancsnokát. De hát róla mondhatni, hogy terrorvezér volt.
Kirillov halála határeset, mert igazságos volt, de sok eredménye nem lesz. Legfeljebb annyi fog történni, hogy új ember kerül a tábornok helyére. Az persze érthető, hogy az ukránok jelezni kívánták az orosz elitnek: számon fogják kérni rajtuk a Putyin-rezsim bűncselekményeit.
A hasonló izraeli stratégia, így a Hezbollah és a Hamász első emberének kiiktatása ezért eredményezett sokkal nagyobb katonai sikert, mert egy jóval átfogóbb offenzíva részeként hajtották végre. Ugyanakkor az ilyen „célzott gyilkosságok” lehetővé teszik, hogy az illiberális rendszerek mossák kezeiket, amikor felszámolják bírálóikat külföldön, mert mondhatják, hogy csupán a nyugati példát követik.
Mielőtt Washington elmarasztalja Kijevet a Kirillov-ügy miatt, ajánlatos feltennie a kérdést, hogy ő maga milyen precedensekkel szolgált ezen a területen. Mert az irányzat aggasztó.
Wall Street Journal
Vendégkommentárjában az ukrán elnöki hivatal vezetője csatlakozik azokhoz a véleményekhez, miszerint országa segített megbuktatni a szír rendszert, mert lekötötte az orosz erőket, ily módon Putyin nem tudott Asszad segítségére sietni. Jermak szerint szó sincs arról, hogy Oroszország szíriai stratégiai veresége meglepő vagy váratlan lett volna. Ellenben nagy csapás a Kreml tekintélyére és arra nézve, hogy az államfő mennyire képes befolyást gyakorolni a térségben.
Következett ez abból, hogy az USA mekkora segítséget nyújt Kijevnek, egyben stratégiai siker Washington és szövetségesei számára. A háborúban novemberig nagyjából 700 ezer orosz katona vesztette életét, illetve sebesült meg. Az ukrán vezérkar úgy becsüli, hogy csaknem 10 ezer ellenséges tank, hozzávetőleg 19 ezer páncélozott jármű, 28 hadihajó és egy tengeralattjáró vált használhatatlanná.
A szankciók folytán az infláció 9% fölé ment, fennáll a tömeges csődök lehetősége. Ilyen körülmények között Moszkvának nem volt más választása, mint magára hagyni a szír rezsimet. Pedig annak segítségével Oroszország visszaszorította az amerikai befolyást a Szahel-övezetben és Nyugat-Afrikában.
Továbbá az orosz katonai jelenlét védelmet nyújtott Iránnnak és a Hezbollahnak. Ám most más despoták immár láthatják, nem szabad bízniuk Putyinban. Csakhogy a sikernek ára van ukrán szemszögből. A háború kezdete óta az ukrán hadsereg embervesztesége 43 ezer, a sérültek száma eléri a 370 ezret. Naponta zajlanak támadások civil célpontok és az energiahálózat ellen.
További amerikai támogatással az ukránok még inkább szembeszállnak ezekkel a csapásokkal. Nem csupán saját magukat védik, hanem hozzájárulnak, hogy az orosz fél csak kevésbé tudja fenyegetni a szabad világot. Közös erővel Washington és Kijev ki tudja használni az orosz elnök megrendült helyzetét. Ha az USA többet áldoz olyan ágazatokra, mint az energetika, az ásványkincsek kitermelése, a védelem, az anyagilag is kifizetődik, és szavatolja a békét az elkövetkező évekre.
Daily Telegraph
A brit hadsereg egyik nyugalmazott ezredese arra figyelmeztet, hogy megbukhat az iráni rendszer, ám az azzal járna, hogy Törökország megerősödik, így viszont a térség csöbörből vödörbe jutna. Richard Kemp, aki zászlóaljparancsnokként szolgált Afganisztánban, nem gondolja, hogy Bidennek nagy szerepe lett volna a szír eseményekben, bármit is állítson az elnök.
Ő ugyanis vissza akarta tartani Netanjahut, noha éppen annak a Hezbollah elleni hadjárata okozta Asszad bukását. Ebben partnere volt a török államfő, aki engedélyezte, hogy a HTS meginduljon Damaszkusz ellen. Ők ketten cseppet sem barátok, de megvannak a maguk nemzeti érdekei szír földön.
A török politikus nagy terveket forral, célja az Ottomán Kalifátus feltámasztása. Továbbá szabadulna a 3,5 millió szír menekülttől, de leginkább az igyekszik megakadályozni, hogy kurd autonóm terület jöjjön létre Szíria északi részén. A kurd szeparatizmust ugyanis közvetlen veszélynek tekinti országa számára. És nagyon úgy néz ki, hogy offenzívára készülődik a szomszéd országban működő kurd milíciák ellen.
Pedig ha kilövi a Szír Demokratikus Erőket, akkor azok nem tudnák féken tartani az Iszlám Államot, azaz megerősödnének a szélsőségesek. Irán sem fogja hagyni, hogy kiebrudalják Szíriából, habár óriási pofont kapott. Ha Trump szabad kezet ad Izraelnek, hogy az megsemmisítse az iráni nukleáris létesítményeket, az rendszerváltást idézhet elő Teheránban.
Az hatalmas nyereség volna a régió biztonsága szempontjából, ám az iszlám álmokat dédelgető Erdogan felemelkedése újabb viszályforrás lehet a viharos térségben.
Guardian
A vezércikk köszönetet mond Giséle Pelicot-nak a világ összes asszonya nevében, mert az bátor és higgadt volt, így szembesítette a valósággal Franciaországot, jó pár más kormánnyal egyetemben.. Ezért most már nem lehet tovább halogatni a változtatást.
Arról a 72 éves nyugdíjasról van szó, aki hős lett nem csupán odahaza, hanem messze földön, politikusok és egyszerű emberek szemében egyaránt, mivel ragaszkodott ahhoz, hogy nyilvánosan tárgyalják volt férje és mindazoknak a perét, akik csaknem 10 éven át megerőszakolták. Azzal érvelt, hogy ami történt, azért nem neki kell szégyellnie magát.
Mint ismeretes az ura rendszeresen elkábította és megerőszakolta, sőt még másokat is beszervezett ugyanilyen célból. Így most 50-en kaptak szabadságvesztést, a férjre a maximális 20 évet szabták ki. Az egész ügy véletlenül pattant ki, mert a férfit rajtakapta egy biztonsági őr az egyik bevásárlóközpontban, amint telefonját nők szoknyája alá tartotta és úgy készített felvételeket. Odahaza, a számítógépén azután megtalálták az ominózus anyagokat a feleségéről.
A monstre per bizonyította, hogy a szexuális erőszaktevők egyáltalán nem számítanak kivételnek. Pedig kb. 20 tettest meg sem találtak. A többiek mind teljesen átlagosak voltak a legkülönfélébb korosztályokat és foglalkozásokat képviselték. Viszont most súlyos kérdések merülnek fel a francia kultúra és jogrendszer kapcsán. Az elkövetők tagadják, hogy erőszak lett volna és a védőügyvédek nem riadtak vissza attól, hogy kérdéseikkel megalázzák az asszonyt.
Ám az megérdemel minden elismerést, noha áldozat, aki kénytelen együtt élni a következményekkel. Hiszen négyféle nemi fertőzést kapott és saját bevallása szerint lelkileg teljesen összetört. Ám a politikusoknak most valóra kell váltaniuk ígéretüket, igazságot kell szolgáltatniuk a hasonló cipőben járó többi nőnek és véget kell vetniük annak a kultúrának, amely lehetővé teszi az ilyen bűntetteket.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >