Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mozgásba lendült Trump elbizonytalanítási gépezete
Paul Lendvai ítéli ezt így meg a Standardban, hogy– jelek a falon arra utalnak, hogy a következő kormányzat nekilát az állam átalakításának, megkísérel autoriter rendszert kiépíteni. A következő elnök még hivatalba sem lépett, de máris hajmeresztő fenyegetésekkel diktálja a politikai tempót. Mar-a-Lagóból nap mint nap összezavarja a nyilvánosságot, odahaza és a világban egyaránt. Visszaköveteli a Panama-csatornát, el akarja csaklizni Grönlandot Dániától és 25%-os vámot helyezett kilátásba Kanada, valamint Mexikó ellen. Ugyanakkor hű maradt a híréhez, mármint hogy ő korunk legsikeresebb hazudozója. Hogy egy akkora tévétársaság, mint az ABC hajlandó volt neki vak engedelmességből 16 millió dollárt fizetni neki, ha cserében az visszavonja keresetét a bíróságon, azt a bírálók úgy értékelik, hogy fordulatot jelent a tengerentúli sajtó „orbanizálása” felé vezető úton. Meglátjuk, hogy a republikánusok mennyire lesznek alázatosak a politikussal szemben, amikor a stáb fő tagjait kell megszavazni, illetve a fontos törvényjavaslatokat kell jóváhagyni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Magyarország pont akkor kénytelen lemondani egy milliárd eurós közösségi pénzről, amikor súlyosbodik a gazdasági visszaesés. a kormánynak eleve kicsi a mozgástere, a költségvetési hiány felülmúlja a GDP 4,5%-át, és fokozódik a politikai feszültség.
A 3. negyedévben 0,7%-kal lett kisebb a gazdaság teljesítménye, így technikai recesszióról beszélhetünk, mivel már a június és augusztus közti időszak is rossz eredményt hozott, főként a járművek, az elektronikai cikkek és gyógyszerek iránti kereslet lanyhulása miatt.
Aligha valószínű, hogy az EU feloldja a befagyasztott alapokat a választásokig, mert egyik fél sem hajlandó engedni, miután olyan kulcsterületekről van szó, mint a korrupció-ellenes küzdelem, az igazságszolgáltatás függetlensége és az, hogy Magyarország miként bánik a kisebbségekkel, illetve a menedékkérőkkel.
Brüsszel azt sem fogadja el, hogy a magyar kormány növelni kívánja a kiadásokat, mert nem ért egyet azzal a budapesti előrejelzéssel, hogy most aztán beindul a gazdaság. A költségvetési elképzelések ügyében a hónap közepéig kell dűlőre jutni. Ám egyelőre úgy áll, hogy Brüsszel nem megy bele kompromisszumba, hacsak a magyar fél nem fogja vissza a költekezési vágyat.
Orbán közben azt reméli, hogy ázsiai befektetők betömik majd a lyukat, ezt hívja ő gazdasági semlegességnek. A kínai beruházások értéke ugyan nőtt az utóbbi években, de nem sokan hiszik, hogy ily módon teljes mértékben pótolni lehet a brüsszeli apanázst.
The Times
Putyin a jelek szerint leállítja a gázszállítást Közép-Európába, ami igen rosszul érinti szövetségeseit, Magyarországot és Szlovákiát, de a következményeket az egész kontinensen érezni lehet majd – az árak máris meglódultak felfelé.
A csőrendszer ukrán rendszergazdája azt közölte, hogy mára az oroszok egyetlen köbcentiméternyi földgáz érkezését sem jelezték, miközben Kijev megerősítette, hogy január 1-jével érvényét vesztettnek tekinti a tranzitegyezményt. Orbán és Fico még az utolsó pillanatban is kétségbeesetten próbálta elérni, hogy maradjon életben a szerződés.
Ily módon az ár a földrészen meghaladta az 50 eurót, erre több mint egy éve nem volt példa. Az EU-államok többsége a háború kezdete óta talált más beszerzési forrást, de a magyar gazdaság, meg több más környező ország továbbra is az orosz energiahordozóktól függ. Így most ezek kormányok azzal szembesülnek, hogy nő az energiaszámla, ugyanakkor elvesztik a rendszerhasználati díjat, miután már nem halad át gáz a területükön. Viszont a lakosság lázadozhat, ha nem sikerül pótolni a kieső mennyiséget.
Különösen a tekintélyuralmi Orbán és Fico kerül szorult helyzetbe, mind a kettő következetesen odaállt Moszkva mellé, bár a helyzet nem katasztrofális, mert viszonylag tele vannak a gáztárolók, de még jöhet fagyos tél és az bevághat.
Ezek a kormányok kénytelenek lesznek máshonnan, drágábban földgázt venni, pl cseppfolyósított formában, illetve rákényszerülhetnek, hogy fokozottan támaszkodjanak a Balkánon áthaladó vezetékre.
Neue Kronen Zeitung
Az osztrák szélsőjobb strasbourgi delegációvezetője köszönetét fejezte ki Orbán Viktornak, mert szerinte az igen kitűnően látta el az Unió soros elnökségét. A közleményben Vilimsky úgy foglalt állást, hogy az eltelt hat hónap egészen kiemelkedő volt a földrészen, mivel a magyar kormány egyértelműen szembeszállt a „brüsszeli bürokráciával” és a hagyományos értékekhez igazodott, mindkettő igen fontos.
Továbbá az ilyen politika erősíti a nemzeti érdekeket és a tagok szuverenitását. Bebizonyosodott, hogy a párbeszéd fontosabb, mint az EU ideológia vezérelt előírásai. A moszkvai, pekingi és mar-a-lagói látogatás pedig azt igazolta, milyen is az igazi békediplomácia.
Orbán egyúttal határozottan elzárkózott a semmiféle korlátot nem ismerő európai menedékpolitikától ezzel párhuzamosan alátámasztotta, hogy sürgős reformokra van szükség a sokszínűség és a biztonság érdekében. A nem túl Brüsszel-párti bulvárlap megjegyzése: a magyar elnökséget végigkísérte a Bizottsággal folytatott vita és Orbán külön utas politikája.
Der Standard
Az összeállítás úgy értékeli, hogy Varsó kritikus pillanatban lesz soros elnökként Európa politikai középpontja. A jelek szerint ugyanis fejre állt az egész kontinens. Mintha egyáltalán nem csillapodnának a válságok és a háborúk, sőt! Ilyen nehéz, bizonytalan helyzetben az EU még sosem kezdett új évet.
És nem csupán Ukrajna miatt, súlyos bajok vannak világszerte az energia, a gazdaság és az afrikai élelmezési nehézségek miatt. Mindenütt politikai feszültséget tapasztalni, megbénul a nemzetközi együttműködés. Plusz még jön Trump, aki egyrészt gazdasági háborúról regél Európa ellen, egyben kilátásba helyezte, hogy vége a NATO-nak. Putyin pedig a harctéren növeli a csapásszámot.
Az Unió azonban miként hozzon alapvető döntéseket, amikor ennyire köhög a német-francia motor? Így persze fel sem tűnik,hogy a magyar elnökség nem volt túlságosan konstruktív, bár a végén Orbán valamelyest visszafogta az EU-ellenes akadékoskodást és voltak sikerei is, mint a román és bolgár Schengen-tagság.
A stabilizálást Lengyelországtól lehet remélni, Varsó betölti a hatalmi vákuumot. A PiS leváltása után az ország elhagyhatta a szégyenpadot. És bár a koalíció csak nehezen tudja felszámolni a bebetonozott hatalmi struktúrákat, továbbá beindítani a reformokat, de lengyel földön most már más a széljárás.
Washington Post
Európa a szakadék szél felé araszol, közben pedig az idén még az eddiginél is több veszéllyel kénytelen szembenézni – állapítja meg Lee Hockstader, aki Párizsból elemzi a kontinens fejleményeit. Úgy látja, hogy a földrész politikailag széttagolt, a gazdaság elakadt, így közösség egyre inkább ki van téve az orosz fenyegetésnek.
Ugyanakkor a szavazópolgárok dühösek, a hagyományos pártok omladoznak, a születések száma zuhan, a keleti szárny szomszédságában pedig rettenetes háború dúl. A 27 tagállam közül 7-ben részben vagy teljes egészében a szélsőség kormányoz. De újabb országok követhetik a példát az idei választások során, miután főleg a huszonéves választóknak elegük van a szabályozatlan bevándorlásból, a kevély munkalehetőségből, lakást és jobb megélhetést akarnak.
A két fő erő, Németország és Franciaország irányíthatatlannak tűnik. Általános a félelem, hogy jön a szakadék, és gyorsan megszűnnek az olyan vívmányok, mint a társadalmi stabilitás, a sok jóléti juttatás és a magas életszínvonal. Ráadásul az orosz veszély miatt az eddiginél többet kell a védelemre fordítani, ami megterheli a költségvetést és nehéz döntéseket kényszerít ki. De úgy, hogy nincs gazdasági fejlődés és már így is magasak az adók.
Emellett igen komor a biztonsági környezet, nem csupán az orosz hibridhadviselés, hanem amiatt is, hogy Trump belengette: beszünteti az eddigi védőernyőt a földrész felett. Az euróövezetet megbénítja a túlszabályozás, a munkaerőhiány, a lakosság elöregedése, így kontinens mind inkább hátrányba kerül az USA-val szemben. Erős vezetők kellenének, akiknek van elképzelésük a jövőről.
Könnyen előfordulhat, hogy Európa a futottak még-kategóriába kerül az Egyesült Államok és Kína mögött. És lehet, hogy Putyin az impotenciát úgy tekinti: felhívás keringőre, hogy vazallus országokat szakítson ki magának.
FT
Az összesítések azt bizonyítják, hogy a tavalyi „mega” választási évben a szavazópolgárok igen dühös üzenetet küldtek a hatalmon lévő pártoknak, ellenben megbarátkoztak a populistákkal. 73 országban másfél milliárd ember járult az urnákhoz, és az eredmény lesújtó mindazon erők számára, amelyek hivatalban voltak.
Visszaestek mind a 12 érintett fejlett demokráciában, erre csaknem 120 éve nem volt példa. A politikai közép sűrűn vereséget szenvedett, ellenben feljöttek a radikálisok, főként a jobboldalon, nem kis részben, mert a demagógok egyre népszerűbbek a fiatalok körében. A polgárokat aggasztja a rekord infláció, a gazdasági stagnálás, a bevándorlás, mind inkább kiábrándulnak a rendszer egészéből.
A populisták erősödése immár legalább két évtizede tart. Az egyik ok az lehet, hogy a hagyományos sajtó már nem képes útját állni az új erő retorikájának, amit elősegít, hogy a közösségi médiában mindenki azt mond, amit akar, és nagy tömegeket tud elérni. A jelek arra utalnak, hogy mindez 2025-ben sem lesz másként.
Várhatóan a jobboldali demagógok profitálnak belőle leginkább, mert a gazdasági növekedés üteme változatlanul gyenge, nő a nemzedékek közti vagyoni szakadék és szétaprózott a sajtó. Vagyis a múlt év a jelek szerint a lefelé tartó trend különösen kiugró pontja volt.
Die Welt
Az EU külpolitikai főmegbízottja az eddigi uniós megnyilatkozásoktól eltérve, egyértelműnek tartja, hogy nem szórványos eseteket jelentenek a Keleti-tengeren elkövetett szabotázs próbálkozások, azok mögött Moszkva van, amely nagyon is egy kaptafára szervezi meg a tenger alatti kábelek megrongálását. Kallas, aki korábban észt miniszterelnök volt, ellenintézkedéseket sürget az oroszok ellen.
Ezt az első eset, hogy Brüsszel közvetlenül a Kremlt teszi felelőssé az utóbbi időben végrehajtott akciókért. A politikus úgy fogalmazott: igen tudatos és összehangolt tervről van szó, hogy kárt okozzanak a térség digitális és energia infrastruktúrájának. Mint mondta, egyre több minden támasztja alá, hogy az azeri utasszállítógépet az orosz légvédelem szedte le.
Egyúttal fontosnak nevezte, hogy Ukrajna a nyugati segítség révén a lehető legjobb katonai pozícióból kezdhesse meg majd a béketárgyalásokat. Szorgalmazta, hogy a 27-ek többet költsenek saját védelmükre is, mivel nem szabad alábecsülni a Moszkva jelentette fenyegetést.
Úgy vélte, hogy az orosz félnek kártérítést kell fizetnie az okozott háborús károkért. Egyben felszólította az USA-t, hogy az már Trump alatt lépjen fel keményen Oroszország ellen. Úgy fogalmazott, hogy Kijev megsegítése nem alamizsna, a Nyugat biztonságát szolgálja. Azon kívül a határozott amerikai eljárásmód figyelmeztetés Kína számára, mert az támogatja az orosz hadigépezetet. Anélkül nem a jelenlegi szinten folytatódna az invázió.
Neue Zürcher Zeitung
Az azeri elnök beint Putyinnak, mert megteheti a minden bizonnyal lelőtt utasszállító gép ügyében. Az orosz államfő hiába kért elnézést, mert Alijev több okból is kulcspozícióban van a kaukázusi térségben, azon felül a háború is a kezére játszik – jelenti Markus Ackeret Moszkvából.
Idáig nem sokszor esett meg, hogy a Kreml ura úgy érezze: fel kell vennie a telefont, hogy beszéljen azeri kollégájával, de az „orosz légtérben történt tragikus incidens” miatt rákényszerült. Ám a másik nem érte be ennyivel, követelte, hogy az orosz fél ismerje be a felelősségét, büntesse meg a vétkeseket és fizessen kártérítést az áldozatok hozzátartozóinak, valamint az államnak és a nemzeti légitársaságnak.
A két rendszer igencsak hasonló, ezért Baku pontosan tudja, miként működnek a manipulációs mechanizmusok. De az nem sűrűn fordul elő, hogy egy volt szovjet köztársaság vezére nyilvánosan ilyen kényelmetlen helyzetbe hozza Putyint. Ennek megfelelően volt felháborodott az orosz reakció a „galádság” láttán.
Ám hiába, mert Azerbajdzsán már eddig is viszonylag önálló politikát folytathatott, mivel segít a Kremlnek kijátszani a szankciókat, jelentősek a szénhidrogén tartalékai és jó kapcsolatok fűzik Törökországhoz, amelyre az orosz elnök számít, hogy visszatérhessen a Közel-Keletre.
Ezért lehet Alijev ilyen kemény, és ezért nem léphet túl Putyin mindazon, amit a másik akar. Ráadásul az azeri vezetés nem hagyhatja figyelmet kívül a lakosság véleményét, mert a gazdaság gyengélkedik és leplezésére már nem segít a nacionalista füstköd sem. Úgyhogy Baku most kénytelen a sarkára állni az oroszokkal szemben.
Die Presse
A Georgetowni Egyetem egyik professzora úgy nyilatkozott, hogy életében először igencsak aggódik, hogy mi lesz Amerikával, mivel jön Trump és az újabb 4 év rosszabbnak, keményebbnek és ádázabbnak ígérkezik, mint az első időszak. Michael Werz rámutatott, hogy folyamatban lévő politikai és társadalmi változásokat nem lehet megjósolni, de nem is lehet azokat kézben tartani.
Ha az új kormányzat csupán a töredékét megcsinálja annak, amit akar, akkor hatalmas viharok várhatóak az egész világon. És ebben Trump leginkább a katalizátor szerepét tölti be. A gazdaságot fegyverként használja, a kereskedelmi tárca majdnem ugyanolyan fontos a kül- és biztonságpolitika szempontjából, mint a Pentagon, mert dönt a szankciókról, a költségvetési és vámrendről.
Emellett könnyebb Ukrajnát a békére rávenni, vagy Európát vámokkal térdre kényszeríteni, mint az illegális menekülteket kitoloncolni az USA-ból. Ráadásul a csapat tele van milliomosokkal, akiknek fogalmuk sincs a mai világról, mert ők a kockázati alapok, illetve a szénhidrogének világában vannak otthon. Pillanatok alatt lettek kőgazdagok.
Azért kapnak szerepet, mert feltétlen engedelmességgel vannak az elnök iránt. Teljes mértékben át akarják alakítani a társadalmat, és félő, hogy a jogállami intézmények nem állják ki a nyomást. Hatalmas károkat szenvedhet az alkotmányos rend. A jelek arra utalnak, hogy a hatalom megkísérli kiiktatni a fékeket és ellensúlyokat.
Lehet, hogy Trump megválasztása az amerikai korszak lezárultát és a Nyugat végének kezdetét jelenti.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >