2026. április 21. kedd
Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?

Végel László
Végel László
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?

Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk síkra. Ne beszéljen a forradalomról, aki tiszteli a jogállami eszmét. A forradalom egyébként is félig-meddig ismeretlen Közép-Európában és a Balkánon. Több lelkesen ünnepelt történelmi eseményt forradalomnak nevezünk, holott azok főleg tiszteletre méltó nemzeti színezetű felszabadító mozgalmak voltak, ami semmit sem von le jelentőségükből. Ha a jelenleg uralkodó osztály nagyobb távlatokban gondolkodna, akkor szigorúan betartaná a jogállami normákat, nehogy felborítsa a közmegegyezéses eszmét, amellyel jelenleg legitimálja a hatalmát. Ha folyamatosan felborítja őket, akkor legitimálja a jogállamiságot elvető forradalmat. Végel László:

2025. január 6., hétfő

Miközben Kelet-Közép-Európában a szocializmus szitokszó lett, érdemes emlékeztetni Márai Sándor megállapítására: „Minden kapitalizmus, amely nem köt idejében ésszerű kompromisszumot a nyugati értelmezésű szocializmussal, — menthetetlenül a vörös, barna, vagy zöld fasizmus egyik válfajába süllyed.”, írta a magyar író, aki az orosz típusú szocializmus elől Amerikába emigrált.  Megbuktattuk a szocializmust, túl sok hős járta a rituális táncot a teteme körül, ám nem tudunk mit kezdeni a diadalmas kapitalizmussal. Paradox közép-európai és balkáni ellentmondás dúl Európa eme részén: az egyenlőség és igazság nevében a tömeg önként besétál a populizmus csapdájába, mert abban bizakodik, hogy egy erős vezető igazságot tesz. A populizmusba vezető út errefelé bevallatlanul is szocialista reménykockákkal van kikövezve. A tömeg nem bízik többé az óriási egyenlőtlenséget gerjesztő szabadpiacon alapuló demokráciában, hanem az erőskezű, igazságos vezetőben reménykedik, ami óhatatlanul a szabadságjogok korlátozásával, a vezető kultuszával és teljhatalmával, a civil társadalom és az alulról jövő kezdeményezések elfojtásával jár. Bár a vezetők egyenlőséget ígérnek, valójában az oligarchákat szolgálják ki. Mindeközben el kell ismernünk, hogy az autokrata rendszert nem erőszakkal vezették be, hanem a polgárok többsége szabad választásokon döntött mellette. Először szabad választásokon választotta az önkéntes szolgaságot. Azóta is időnként felmerül a kérdés, hogyan szerezze vissza a cserbenhagyott és elárult jogokat? Hogyan nyerhető vissza a szigorúan centralizált autokratikus államban a szabad sajtó, a jogállamiság? A nagy és békés tömegtüntetések mindeddig nem hoztak eredményt. A hatalom által szigorúan ellenőrzött választások sem. Számos kudarc után felmerül a kérdés: akkor marad a forradalom? Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás? Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk síkra. Ne beszéljen a forradalomról, aki tiszteli a jogállami eszmét. A forradalom egyébként is félig-meddig ismeretlen Közép-Európában és a Balkánon. Több lelkesen ünnepelt történelmi eseményt forradalomnak nevezünk, holott azok főleg tiszteletre méltó nemzeti színezetű felszabadító mozgalmak voltak, ami semmit sem von le jelentőségükből. Ha a jelenleg uralkodó osztály nagyobb távlatokban gondolkodna, akkor szigorúan betartaná a jogállami normákat, nehogy felborítsa a közmegegyezéses eszmét, amellyel jelenleg legitimálja a hatalmát. Ha folyamatosan felborítja őket, akkor legitimálja a jogállamiságot elvető forradalmat.  Avagy várjunk türelmesen az újabb bársonyos forradalomra?  A 20. század nagy dilemmái időszerűek maradnak a 21. században is. Ezért sokkal inkább hajlok arra, hogy a 20. század nem fejeződött be a berlini fal lebontásával, inkább azokkal tartatok, akik szerint ezek az évek a harmincas évekre emlékeztetnek. Valami nagyon megváltozott ebben az egyre törékenyebb világban.

2025. január 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gőg korszaka véget ért

A Vajdasági Magyar Szövetség legutóbbi elnöki nyilatkozata nem más, mint a politikai kétségbeesés és az erkölcsi >

Tovább

Veszélyes az egyeduralom, az egyhangúság, az egypártrendszer, az egyedüllét…

Talán igaz, töprengett, valamikor öt példányt adtak el, elég baj az, hogy most csak kettő lett >

Tovább

Közpénzből finanszírozott pártpropaganda működik

A vajdasági magyar közösségnek nem propagandára, hanem tisztességes tájékoztatásra és igaz szóra van szüksége. Nem pártközlönyökre, >

Tovább

Talán születik valami alternatíva

Orbán Viktor legalább elismerte a vereséget, a VMSZ amely erőteljesen részt vett a Fidesz-kampányban, a vereséget >

Tovább

Magyar Péter a vajdasági magyarok előtt vizsgázik

Egy esetleges Magyar–Pásztor megállapodás sok vajdasági magyar számára súlyos csalódást jelentene. Nemcsak a VMSZ múltja miatt, >

Tovább

Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés

A VMÚj a jövőben aktívan részt kíván venni a vajdasági magyarság közéletében, politikájának és kultúrájának alakításában >

Tovább

A riporter

A riporter nem állít csapdát, nem aláz, nem büntet, nem leckéztet, nem áll bosszút, nem vallat, >

Tovább

Megint szép lett

Kellett ez a néhány nap, hogy feldolgozzam azt, ami Magyarországon történt időszámításunk után 2026-ban. Nehéz pontos, >

Tovább

És most hogyan tovább?

Most ugyan a Fidesszel egy szörnyrendszer light bukott meg, de Magyar Péter kormánya nagyon megnehezítené saját >

Tovább

Csapdahelyzet a VMSZ számára

Ezek a kizárólagos mondatok az egész vajdasági magyar közösség üzenetét tolmácsolták és szembeállították a határon túli >

Tovább

VMDK: Stop a politikai erőszaknak!

A megfélemlítés eszközei nem válhatnak a politikai küzdelem részévé! Követeljük a rendőrségtől és az illetékes hatóságoktól >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább