2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Örök vágy és örök kudarc

Örök vágy és örök kudarc

Egy alkalommal megkérdezték Gandhit, mit gondol a nyugati civilizációról. Azt felelte, hogy „az nagyon jó gondolat lenne”. Szellemes, nekünk azonban a Nyugat nagyon is valóságos, csakhogy az önkényuralom is az, amiben élünk, márpedig mint nyitott végű rendszer, önmaga védelmére hajlandó lehet bármilyen eszközt felhasználni. Csak egy eltökélt, most először szembeszállni is kész nemzet lesz képes sikerrel megvédeni magát. De ha 2026-ot is elveszítjük, mint másfél évtizede mindent, vagy már odáig se jutunk el, mert a magyar társadalom folytatja semmiben nem egyetértő, áldozatot, önmérsékletet nem ismerő, önfelszámoló létezésmódját, akkor a hatalom pribékjei egyenként fogják kiitatni velünk a méregpoharat. Bruck András:

Fiatalkorom egyik leggyakrabban használt szava a Nyugat volt. Természetesen a lányokat, a velük kapcsolatos testi, lelki fantáziákat és talán a focit érintő kifejezéseken kívül. Jó lett volna nyugati polgárnak lenni, körülöttem szinte mindenki olyan országban szeretett volna élni, mint amilyenek a nyugati országok voltak, a nyugati filmekért, autókért éltünk-haltunk, ami meg orosz volt, azt lenéztük, kiröhögtük. A kötelező iskolai, orosz nyelvórákat is. A hivatalos politika mondhatott bármi rosszat a Nyugatról, tudtuk, hogy hazugság. Képzeletünkben a Nyugat volt az a hely, ahol jó volt élni, a Kelet, ahol muszáj. Örök, végtelen és elérhetetlen álom – ez volt számunkra a Nyugat. 

A rendszerváltással aztán hivatalosan is nyugati ország lettünk, némi önbecsapással annak is tarthattuk Magyarországot, de ez az amúgy is bizonytalan új hovatartozás és önazonosság érzet csak húsz évig tartott, és közben egy percre sem erősödött, nem ívelt fölfelé. Logikusan következett be a katasztrófa: 2010 óta ismét Kelet vagyunk, egyre inkább keleten vagyunk. Ezt ugyan ma azok a fiatalok, akik egykor mi voltunk, valószínűleg nem így érzik, de szerencséjükre, afféle kárpótlásként, nekik ott van a szabad utazás joga és a McDonald’s. 

A csatolt fotó vélelmezett európaiságunk és a körülöttünk nagyon is valóságosan erősödő sötétség lenyomata. Az ország ékkövének tartott Budapest ma néhány turista rezervátumon kívül ütött-kopott, ezer sebből vérző, a saját lakosainak is mind inkább megfizethetetlen, hanyatló város. Haldoklónak is mondhatnám. És nem a „liberális dekadencia” pusztítja, hanem a felcsúti banditizmus. Bevételeitől megfosztva, koszban, piszokban fürdik, nyaranta pöcegödörként bűzlik, és mintha az utcáin zombifilmet forgatnának, a fél város a kukákat és szemétládákat túrja. Ezek a segítség nélkül vegetáló emberek az utánuk maradt mocsokkal együtt a rezsim igazi arca, legbelső értelme és tartalma. És mi is velük együtt pusztulunk, ahogy érzéketlenné válva elosonunk mellettük. Budapest sorsa Magyarország, mindannyiunk közös sorsa.

Hiszek az érzéseimnek, ma ugyanúgy, ahogy egykor hittem. Akárcsak fiatalkoromban, keserűség és kisebbrendűségi érzés tölt el, amikor olyasvalakitől búcsúzom el, aki Nyugatról jött, Amszterdamból, Berlinből, és oda is megy haza. Míg együtt vagyunk, mint régen, újra a rezsim szégyenbélyegét viselem magámon, éppen csak közben elmúlt az életem. Az ő társaságukban mindvégig tudatában vagyok a mi saját életünk esszenciális alacsonyabbrendűségének. Hogy érthető legyek, arról az országról beszélek, ahol a minap is így szóltak hozzám: „A Brüsszel elfoglalását célzó hadművelet második fázisát ezennel megnyitom”. Ez az ócska, züllött propagandanyelv, s immár tizenöt éve. A nyelv mögött meg a hasonló szándék és gondolat. Ezen a nyelven terveznek végleg kiírni bennünket a nyugati civilizációból.  

A szabadság határai most még ugyan tágabbak, mint Kádár idején, de amit a Nyugat nekünk adhatott volna, lelki, szellemi átalakulást, az elmaradt. Magabiztosság és öntudat helyett lett rengeteg aggodalom, félelem, hogy mi lesz velünk, a rezsim milyen jövőt szán az országnak. Semmi jót. A hatalom hangja egyre fenyegetőbb, tolakodóbb, egy ideje a szokásosnál is mélyebbre fúrja magát belénk – érzi, hogy a helyzete ingatagabb, mint tavaly ilyenkor volt. 

Egy alkalommal megkérdezték Gandhit, mit gondol a nyugati civilizációról. Azt felelte, hogy „az nagyon jó gondolat lenne”. Szellemes, nekünk azonban a Nyugat nagyon is valóságos, csakhogy az önkényuralom is az, amiben élünk, márpedig mint nyitott végű rendszer, önmaga védelmére hajlandó lehet bármilyen eszközt felhasználni. Csak egy eltökélt, most először szembeszállni is kész nemzet lesz képes sikerrel megvédeni magát. De ha 2026-ot is elveszítjük, mint másfél évtizede mindent, vagy már odáig se jutunk el, mert a magyar társadalom folytatja semmiben nem egyetértő, áldozatot, önmérsékletet nem ismerő, önfelszámoló létezésmódját, akkor a hatalom pribékjei egyenként fogják kiitatni velünk a méregpoharat.       

fotó: A budapesti Andrássy út, a magyar Champs-Élysées

2025. január 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább