Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ha Ukrajna elesik, a Nyugatot még sokkal rosszabb viszály fenyegeti
Lassan Trump is rájöhet, hogy sehol sem lesz béke, ha Putyin győz
A Guardian véleménycikke szerint valójában már most zajlik ellene egy burkolt háború. Az örvendetes, hogy Trump a múlt héten kirohant Moszkva ellen és követelte, hogy fejezze be az agressziót. Ám viszonya Putyinnal továbbra is rejtélyes. Viszont nem takarékoskodott nyílt fenyegetésekkel. Ugyanakkor még ennek a virtigli narcisztikus figurának is tudnia kell, hogy nem lehet egy nap alatt véget vetni a csatározásoknak. De úgy néz ki, hogy hatott rá Zelenszkij lobbizása, vagyis, hogy az orosz államfő jelenti a problémát. Bizonyára sokat számított részéről az az érv, hogy a viszály árt az üzletnek és az USA gazdasági érdekeinek. Ennek érdekében körüludvarolta az elnököt és ravaszságot is bevetett. Putyin ugyanakkor újabb támogatásra kapott ígéretet Hszitől, megújította a stratégiai partnerséget Iránnal és Észak-Korea továbbra is kész katonákat küldeni az ukrajnai húsdarálóba. Az elnök tényleg hiszi, hogy nyerhet. Ezért kizárja a konfliktus befagyasztását, Kijevnek a tűzszünetért cserében előbb el kellene fogadnia az orosz feltételeket. De a tét már régóta Oroszország, illetve a Nyugat háborúja. Egyre mélyül a viszály a két fél között, ami Ukrajna lerohanásából következik. A Kreml úgy állítja be, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi rend ellen küzd, amelyet ő és szövetségesei meg akarnak változtatni. Ezért létfontosságú, hogy Zelenszkij megkapja a szükséges támogatást. Lassan Trump is rájöhet, hogy sehol sem lesz béke, ha Putyin győz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
A német zöldek kancellárjelöltje közölte, hogy az ország miniszterelnöke nem viselkedhet úgy, mint Orbán Viktor. Habeck, aki gazdasági miniszter a távozó kormányban, ezt arra, mondta, hogy CDU-s riválisa a két halottat követelő aschaffenburgi merénylet nyomán kijelentette: már a határról vissza kell fordítani a menedékkérőket.
A zöld politikus szerint azonban be kell tartani az alkotmány és a nemzetközi jog előírásait. Meg kell őrizni a hidegvért, és nem szabad azt hinni, hogy létezik mindenre jó megoldás. Ugyanakkor azt is elemezni kell, hogy miért mondott csődöt a rendszer, miért nem toloncolták ki a tettest, egy afgán menekültet, amikor rég megvolt rá a határozat.
Ám semmiképpen sem szabad megosztani Európát, mert az látni, hogy menetelnek az autoriter rezsimek. Oroszországot kíméletlenül irányítják a nacionalisták, az USA-ban teret nyert a választás után a tekintélyuralmi felfogás. Világszerte jönnek fel az erős emberek, megy a liberális demokrácia lejáratása.
Ezzel szembe kell szállni. Trumpra a válasz csakis az erős EU lehet. Ha ő azt hangoztatja, hogy Amerika mindenekelőtt, arra azt kell felelni: egyesült Európa. És Meloni hiába rokonszenvez az amerikai elnökkel, azzal az olaszok is tisztában vannak, hogy ha kettészakad a földrész, akkor vesztett, figyelembe véve Oroszország szándékait.
Már most zajlik a hibrid hadviselés, olyan állapotba kell hozni a hadseregeket, hogy ne kelljen azokat bevetni. Ugyanakkor fenn kell maradnia az együttműködésnek Amerikával. Az öreg kontinens készen áll, hogy alkut kössön Trumppal, ám annak azt is be kell látnia, hogy ha tengelyt akaszt az összes kereskedelmi partnerével, arra ráfizethet.
Frankfurter Rundschau
Hogy mire gondolt Habeck, amikor drasztikus módon párhuzamot vont Merz és Orbán között, azt a másik frankfurti újság pontosan megmagyarázza olvasóinak: a magyar kormányfő évek óta keményvonalas álláspontot képvisel a migráció ügyében. Módszeresen megsérti az uniós jogot, igyekszik megakadályozni, hogy migránsok léphessenek az ország területére.
Ezért az Európai Bíróság már 200 millió eurós büntetést szabott ki az Orbán-kabinetre, ám az nem hajlandó megfizetni a bírságot. Teljesen külön utat jár be bevándorlás kérdésében, semmilyen közös szabályozást nem kíván elfogadni.
Amikor Habeck a magyar vezetőhöz hasonlítja a kereszténydemokrata kancellárjelöltet, az éles támadást intéz annak migrációs elképzelése ellen. Közvetve azt veti a szemére, hogy figyelmen kívül kívánja hagyni az uniós irányelveket.
Orbánnal egy lapon említeni a riválist, azért is kényes, mert a magyar miniszterelnök Putyinhoz törleszkedik. Tavaly megkapta a magáét egy sor EU-s partnertől, amikor soros elnökként, minden egyeztetés nélkül elment Moszkvába és úgy tüntette fel, hogy a szervezet nevében közvetít.
Spiegel
Timothy Garton Ash csak annyiban sorolja Angela Merkelt az elmúlt 35 év meghatározó politikusai közé, hogy mekkora mulasztásokat követett el, pl. Magyarország ügyében. Hagyta, hogy Orbán Viktor leépítse a demokráciát, mint ha az bagatell ügy lett volna. Hiszen ma már pontosan látni, milyen fontos szerepet tölt be a magyar vezető az Oroszországgal szembeni politikában. Továbbá az USA-hoz fűződő kapcsolatokban, egyértelmű, hogy Európában ő Trump embere.
A nagy tekintélyű brit elemző felidézi, hogy Merkel megálljt parancsolhatott volna a magyar miniszterelnöknek, miután a német gazdaság ereje folytán meghatározó szerepet játszhatott volna Magyarországon. Ma viszont Trump, Putyin és Hszi fújja a passzátszelet a világban, amely átmeneti időszakot él át, valami új felé tart.
A korszak elején a liberális békerend volt a meghatározó, ám a második felében megcsappantak a remények, egy részükről kiderült, hogy illúzió. Közben olyan hatalmas feladatokat kell megoldani, mint a klímaválság, mert különben nem lehet legalább valamennyire méltó életet szavatolni több mint 8 millió embernek.
További gond a műszaki forradalom, illetve az ukrán háború. Utóbbi megmutatja, hogy ez immár a Nyugat utáni korszak, mert már Kínának, Indiának, Oroszországnak, valamint a középhatalmak közül pl. Törökországnak, Dél-Afrikának és Brazíliának van akkora ereje, amivel ellensúlyozni tudja a nyugati szövetség befolyását.
Európában igen nagy fokú az elégedetlenség az Unióval szemben, sokan Brüsszelt, illetve a liberalizmust teszik felelőssé, amiért nem javul, sőt romlik a helyzetük. De hogy mi felé haladunk, azt még nem tudjuk, ám sok minden mozgásban van.
Guardian
Trump rendeletek tömkelegével árasztja el országát, és a förgetegben jól látni, hogy ő olyan autokrata, aki korlátlan hatalomra vágyik. Ez a célja, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy gyengék mindazok, akik szembeszállhatnának vele. Ez a véleménye Jonathan Freedlandnek, a lap kommentátorának.
Csakhogy mindenképpen ellent kell állni az elnöknek, mert nagy veszélyt jelent. Megváltoztatná az egész kormányzati rendszert, az ország alkotmányos demokrácia helyett átmenne tekintélyuralomba.
Hogy kegyelemben részesítette a január 6-i lázadás részvevőit, azzal gyakorlatilag áldását adta a politikai erőszakra, ha az őt szolgálja. Olyan precedens jött létre ily módon, amely nem egyszerűen aláássa a jogállamot, hanem felfüggeszti. Ha mostantól kezdve egy trumpista rátámad a rendőrségre, azt ugyanígy mentesíteni lehet a jogi következmények alól. Már ha a király úgy kívánja.
A világ hatalmi központjából, legerősebb hivatalából egy császár udvara lesz, amelyet nem kötnek szövetségek, alkotmányos előírások, törvények. Ezt azért látni kell.
Süddeutsche Zeitung
A politikai rovat vezetője úgy ítéli meg, hogy az USA új korszak felé tart, ám az út egyelőre a könnyek völgyén át vezet. Hatalmas a szakadék gazdag és szegény között, kilőtt az út szélén maradottak, valamint a képzetlenek száma. A demokratikus intézményeknek pedig nincs erejük, hogy szembeszálljanak a fékevesztett pénziparral, a tech- és kommunikációs ágazattal.
Trump ezt az instabilitást használta ki, hogy előbbre jusson a régi rend felszámolásában. A korábbiakhoz képest nem sokat változott, csupán a módszerein javított és emelt a csapásszámon. Célja a rombolás, a bosszú, az uszítás. Viszont hanyagolja, amit a kampányban megígért: az adóreformot, az infláció visszaszorítását és az ukrajnai békét.
Azt szokták mondani, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap, ám ő továbbra is veszedelmes. Változatlanul szakmányban sérteget és provokál, ez pedig gerjeszti a kulturkampfot. Rendeletei felháborítóak. Sokatmondó, hogy olyan kérdésekben sérti meg a jogállamot, mint az állampolgárság, de ilyen, hogy jogerősen elítélt erőszakos bűnözőket enged szabadon. Rávilágít, mekkora hatalma van az elnöki hivatalnak.
Ahogyan bánik az ellenfeleivel, az elárulja, hogy kisstílű mesebeli tűzmanócska, akit a sérelmei vezérelnek. Mindez már most károkat okoz, ugyanakkor meghatározza a hangot a politikában. Viszont felismerte, hogy manapság a jólét, a technológia, a kommunikáció, a képzés, a hit és a biztonság a fontos. A nagy bizonytalanságra építi a hatalmát, populista módon.
Ám csupán átmeneti jelenség egy fékeit vesztett világban. Csakhogy a hatóságok bármennyire is gyengék működnek és képesek megbénítani az elnököt. A bíróságok függetlenek, cselekvőképesek. És egy nap az ellenzék is újra megtalálja a hangját. Ám az út egyelőre lefelé vezet.
The Times
Ukrajna sorsa a levegőben lóg, de a háború négyféleképpen érhet véget, írja Dnyipróból Anthony Lloyd, aki jó három évtizede járja a világot a konzervatív lap haditudósítójaként. Azt tapasztalta a helyszínen, hogy az ukránok még nem törtek meg, de már térdre kényszerültek. Még sosem voltak ennyire baljósak a kilátások a fronton.
Az oroszok tavaly hatszor több területet szálltak meg, mint egy évvel korábban. Az agresszor több ponton is offenzívában van. Az ukrán inváziós erő viszont Kurszk környékén már feladta az őszi betörés során elfoglalt országrész több mint a felét. Odahaza pedig kénytelen voltak berobbantani az egyetlen olyan bányát, amely kokszolható szenet hozott a felszínre az acélipar számára.
A halottak és sebesültek száma több százezer, 51 ezren, főként katonák eltűntek. 3,5 millión lettek földönfutók az országon belül, jó hat millióan külföldre menekültek. A túléléshez Trumpra van szükség. A reményeket táplálja, hogy az elnök szankciókkal fenyegette meg Moszkvát. Tőle függ a háború kimenetele a négy lehetséges változat közül:
1. Ukrán vereség, ami a lehető legrosszabb lenne. Ám ezt a Fehér Ház aligha engedheti meg, mert a globális biztonság szempontjából a következmények sokkal kedvezőtlenebbek lennének, mint az afganisztáni kivonulás. A NATO kénytelen volna számot vetni Orország nyugati terjeszkedésével, orosz tankok vonulnának fel a lengyel határra.
2. Rossz béke, amely majdnem pont annyira hátrányos volna, mint az első opció. Ukrajna kettészakadna, quisling-kormány jutna hatalomra Kijevben, Trump viszont búcsút inthetne a Nobel-békedíjnak.
3. Tűzszünet, ami nem rossz, ha elvezet a tényleges békéhez, mert akkor elősegíti a stabilitást a régióban, Ukrajna fennmaradna, egy csomó biztonsági és gazdasági biztosítékkal körülbástyázva. De ha a fegyvernyugvás csupán átmeneti, akkor Moszkva bármikor újrakezdheti a harcokat.
4. Tárgyalásos rendezés, Kijev ezt szeretné leginkább, mert az azt jelentené, hogy az USA jóvoltából az erő pozíciójából ülhetne asztalhoz. Lenne életképes jövője, nem kellene orosz fenyegetéstől tartania. Igaz, hogy területeket kellene átadnia, és ebben az életben nem állnának helyre az 1991-es határok.
Die Zeit
Csak semmi izgalom, Trump mindössze átmenetileg hagyja nyugton Kínát, bármennyire is harcias volt a kampány során Pekinggel szemben. Azaz jönni fognak a büntetővámok, függetlenül attól, hogy az elnök egyelőre más országokat helyez nyomás alá. Ezzel igyekszik megnyugtatni a kedélyeket Steffen Richter külpolitikai szerkesztő.
Felidézi ugyanakkor, hogy az amerikai vezető a korábbi 60%-kal szemben már csupán 10%-ot emleget, mert az eredeti szint azonnal kirobbantotta volna a kereskedelmi háborút a világ két legnagyobb gazdasága között. De ettől még valószínűleg nem marad el a retorzió. Persze, ha valaki szakmányban hazudik, mint Trump, annak a szavait ajánlatos fenntartással kezelni. Azon kívül továbbra is érvényben vannak a korábbi vámok, és az új szakminiszter minden bizonnyal további jelentős amerikai vásárlásokra kívánja ösztökélni a kínai felet.
Az elnök utasítására most felmérik a helyzetet. Azon kívül bejelentette, hogy nagyjából 3 hónapon belül el akar látogatni Pekingbe, így érthető, hogy addig nem kíván kész helyzetet teremteni. A haladék ugyanakkor igen jól jön a súlyos gazdasági gondokkal küszködő kínai államfőnek. A hatalmas növekedési ütem már a múlté. A városokban minden 5. fiatal munkanélküli.
Az ingatlanpiac összeomlott és elvitte a megtakarításokat. Mivel nincs elegendő hazai vásárlóerő, a hangsúly átkerült a műszaki cikkek kivitelére. A napelemek, elektromos autók hatalmas állami támogatást élveznek és olcsók, ezért vetnek ki rájuk vámot a célországokban.
De az is lehet, hogy az amerikai elnök alku tárgyának tekinti a vámokat. Ő ugyanakkor továbbra is kiszámíthatatlan. Viszont a kétoldalú vita súlyos kihatással lehet Európára, pl. ha az USA helyett a földrészen kötnek ki az agyonszubvencionált kínai termékek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >