Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Donald Trump hümmögni fog, de ha Európa vezetői felállnak a védelmére, a házuk állni fog
Európa bajban van, és forró év vár rá, mind a belső, mind a külső ellenségek miatt, de még egyáltalán nincs minden veszve, fejti ki a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Az Unió azóta nem került ilyen próbatétel elé, hogy megalakult. Nincs erős, egységes vezetése. Az orosz nihilizmus a szervezet határait, demokráciáit, szabadságjogait fenyegeti. Igen nagy feszültség tapasztalható az USA-hoz fűződő viszonyban. Kína, ez a terjeszkedő, tekintélyuralmi szuperhatalom, ragadozóként köröz. Az EU nem versenyképes és nincs elég tőkéje. Megoldatlan a bevándorlás. A belső lázadás folytán mindenütt előtérbe kerülnek a szélsőjobbos populisták. A válasz széttöredezett, nincs összehangolva. Egyes nemzeti vezetők megalkuvó bohóckodása rávilágít a megosztottságra, gyengeséget sugall. Orbán Viktor azt állítja, hogy Trump visszatérte segít neki populista alapokon elfoglalni Brüsszelt. Talán a legnagyobb gondot azonban Putyin Oroszországa jelenti. Moszkva csendes hibrid háborút folytat a kontinens ellen. De hogy az miként reagál, az teljesen bizonytalan. Kevés a kézzelfoghatót tett és ugyanez vonatkozik Trump vámfenyegetésére is. Pedig a vandál Amerika mindenekelőtt Európa demokráciáját, kisebbség védelmét, valamint a nemzetközi jog és az ENSZ melletti kiállást is fenyegeti. De ennek ellenére, sőt lehet, hogy pont ezért, a földrész lakóinak 70%-a úgy tekinti, hogy az Unió a stabilitás szigete egy felbolydult világban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
Szakértők arra figyelmeztetnek, ha Orbán Viktor valóban megtorpedózza a szankciók féléves kiterjesztését, akkor Ukrajna elveszítené a háborút, mert Putyin azonnal hozzájutna 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami követeléshez. A magyar vezető azt akarja kicsikarni, hogy Kijev engedje át területén az orosz gázt. A kérdés azért különösen kényes, mert a Nyugat a lefoglalt alapokat tekinti fedezetnek a Kijevnek nyújtott 48 milliárd eurós kölcsön után.
Bírálók azzal érvelnek, hogy Magyarországnak évek álltak a rendelkezésére, más országokkal ellentétben mégsem keresett alternatív gázbeszerzési forrásokat. És míg Európa két év alatt 40-ről 8%-ra nyomta le a vezetéken át érkező orosz földgáz arányát, a magyar fél több mint 2 milliárd köbméterrel növelte a vásárolt mennyiséget. Zelenszkij felajánlotta, hogy azeri gázt továbbítanak a csövön, de Orbán ragaszkodik az orosz szállítóhoz.
A cikk idézi a 444.hu 10 évvel ezelőtt jelentését, miszerint a MOL-hoz kötődő, Svájcban működő MET olcsón vesz orosz energiahordozót és azt drágábban adja el az anyacégnek, amiből a részvényesek húznak hasznot – az adófizetők kontójára. Lantos Csaba, aki akkor a vállalat elnök volt és tagadta a vádat, ma energiaipari miniszter.
Akiken odahaza csattan az ostor Orbán elnyomó politikája miatt, úgy gondolják, az EU-nak végre lépnie kell, hogy a kormány ne sértse meg az európai értékeket. Magyar Bálint úgy nyilatkozott, hogy el kell ismerni: Magyarország nem illiberális demokrácia, hanem autokrata kliensállam, amelyet egy bűnöző irányít. És amikor az Unió élet-halál harcot vív az oroszokkal, el kell szigetelni Orbánt, bűnösként kell kezelni.
Vannak jelek arra, hogy Európa kezd felébredni a Kreml-barát magyar és szlovák vezetők jelentette veszély láttán.
Die Presse
A legmagasabb NATO-tisztséget betöltő német tábornok azt mondja: még sosem volt ekkora az esélye, hogy katonai összecsapás robbanjon ki a szövetség és Oroszország között. Badia, aki a szervezet két főparancsnoksága közül az egyiknek a helyettes parancsnoka, ezt azzal magyarázza, hogy ugyan az orosz fél a hibridhadviselést nyomatja, ám ebben a szürke zónában is könnyen történhet olyasmi, ami félreértést, vagy hibás döntést eredményezhet.
Merthogy megszakadt a párbeszéd a két fél között, ki beszél ma már Putyinnal? Miközben Moszkva műholdakat vakít meg, a balti térségben zavarja a GPS-jeleket, tengeralatti kábelt rongál meg. Emellett a világhálón manipulálja a véleményeket. Emiatt Romániában meg kell ismételni az elnökválasztást.
A NATO jelenleg még kellő elrettentést jelent, de hogy ez így is maradjon, arra sok pénzt kell költeni. Az interjúalany szerint az látszik, hogy a Trump-kormányzat Ázsiára kíván összpontosítani, ez viszont a katonai szövetség átalakítását eredményezheti. De Amerika sem lehet meg partnerei nélkül, mert már nem képes egyidejűleg két háborút megvívni. Kína annyira erős lett.
Az USA valószínűleg a szárazföldi csapatokat vonja ki Európából, de nem egyik napról a másikra és ezt az időt ki kell használni a saját erő kifejlesztésére. A tábornok arról is beszélt, hogy a szervezet egészen másként vívná meg az ukrajnai háborút. Először megvakítaná, megsüketítené és elnémítaná az ellenséget, majd teljesen más eszközökkel, ideértve a nagy hatótávolságú rakétákat, mélységi csapásokat mérne rá.
Daily Telegraph
A kommentár kiemeli, hogy a leendő osztrák kormány valószínűleg felháborítja a woke-ság híveit, de ez nem ok arra, hogy bárki örüljön az új kabinetnek. Merthogy – írja Daniel Johnson, az erősen jobboldali brit újság rendszeres elemzője – a koalíciót 1945 óta először a szélsőjobb irányítja majd. Így Ausztria betársul az olasz, holland, magyar és szlovák populisták erőteljes tömbjébe az EU szívében.
Lehet persze, hogy a forma kedvéért a kancellárt továbbra is a Néppárt adja, ám a tempót az FPÖ uszító vezére, Kickl fogja diktálni. Ő nem egy osztrák Trump, viszont veszedelmes demagóg, akinek pártjából Putyin trójai falova lehet. Akárcsak magyar mintaképe, Orbán, valamint Fico, ő is le akarja állítani Ukrajna segélyezését, eltörölné a szankciókat és újra venne orosz gázt.
A kulcskérdés az egész térségben a bevándorlás. A Szabadságpárt kipaterolna minden migránst és a leszármazottaikat is, akik illegálisan tartózkodnak az országban vagy nem hajlandók beilleszkedni. A cél a homogén Ausztria visszaállítása. Ez okvetlenül tömeges letartóztatásokat és deportálásokat jelent, ezért mindenképpen idézi a náci múltat.
Sok osztrák nehezményezte korábban, hogy a média szóvá tette: az ország leplezni igyekezett a hitleri időkben játszott szerepét. Jelenleg is sokan vágynak olyan vezérre, aki tagadja a történelmi tényeket. Kickl szintén visszanyúl a fasiszta szótárhoz, ám nem hajlandó vállalni a felelősséget a következményekért.
Egyáltalán nem biztos, hogy diagnózisa pontosan írja le az ország baját. Nem volt olyan európai főváros, amely kozmopolitább lett volna Bécsnél a Habsburg-idők csúcsán. A kicsiny alpesi köztársaságnak a legkevésbé az hiányzik, hogy „erőd” legyen, mert az provinciális, idegengyűlölő zsákutca.
Spiegel
A lap főszerkesztője úgy látja, hogy itt az idő felvenni a kesztyűt, mert a liberális demokráciát rég nem érték ennyire heves támadások. Dirk Kurbjuweit azt érzékeli, hogy a jogállam defenzívába szorult, olyan mintha a tekintélyuralmi eszme lendületbe jött volna. Van igény a rendszerváltásra, csak éppen az autokrácia oldaláról. Ha bejön, Putyinnak és a Hszinek nem kell többé félnie, hogy saját lakossága elcsábul a demokratikus példakép hatására.
A két rendszer között az alapvető különbség az, hogy érvényesül ez az erősebb joga, ami most a reneszánszát éli. A legrosszabb példa rá az ukrajnai háború. Trump – szavakban – Grönlandot, Panamát és Kanadát akarja. A rasszizmus szintén az ököljogon alapszik, lásd az AfD-t és az FPÖ-t.
A tekintélyuralmak felismerték, hogy a demokráciát elsősorban kommunikációval lehet meggyengíteni. Ha nem lehet többé tudni, mi az igaz, lehetetlenné válik az indulatokat csillapító vita. És akkor csak a hit számít, mindenkinek megvan a maga igazsága. Ha a hagyományos sajtó nem képes mederben tartani a közbeszédet, a társadalmi párbeszéd eldurvul és átmegy ostobába. A keletkező buborékokban zavartalanul kifejlődik a gyűlölet a másokkal szemben.
Ily módon a közösségi háló eszközül szolgál, amellyel tartósan szét lehet verni a demokráciát. Ezek a platformok olyanok kezében vannak, mint Trump, Musk és Zuckerberg, akik autoriter hajlamokat árulnak el. Az autokráciák egyszerűek: az van, amit a vezér mond. Aki nem parírozik, az megnézheti magát. A politikai erkölcs már nemigen rúg labdába, nem korlátozza a hatalmi törekvéseket. Viszont a tekintélyuralmak átértelmezik a maguk számára az olyan nemes fogalmakat, mint a demokrácia és a szabadság.
Az ilyen rezsimek ellen az segít, ha Európa követ 11 alapelvet: harci szellemet mutat, gondoskodik saját biztonságáról, jól kormányoz, toleráns, tűzfalat képez a szélsőjobbal szemben, utána jár a tényeknek, öntudatos, megszabadul a balos túlzásoktól, szükség esetén kezdeményezi szélsőséges pártok betiltását, továbbá összetart.
Die Presse
A Trump által beharangozott „aranykorban” a jelek szerint lehetőség van a külön bejáratú tényekre is – mutat rá a berlini tudósító, Jürgen Streihammer. Az elnöknek feltett szándéka, hogy átírja a történelmet, mártírnak nevezi azt a négy embert, aki a törvényhozás ostroma során halt meg és politikai túszoknak azokat, akiket elítéltek a támadás miatt.
Szerinte január 6. a szeretet napja volt. A szabad világ vezetője úgy viselkedik, mint egy moszkvai vagy pekingi autokrata. Viszont méreg, ha létezhetnek alternatív tények, hiszen a szabad társadalom jó esetben megbénul, ha nincs alap a megegyezéshez, rossz esetben pedig egymásnak esik. Mindenesetre könnyű célpont.
Putyin ezzel tökéletesen tisztában van. Ezért árasztja el évek óta a közösségi hálót dezinformációkkal. Igyekszik megrendíteni a bizalmat az intézmények iránt. De igazából nincs is szükség az orosz kampányra, mert a Nyugat saját magát veri szét. A Felvilágosítás felszámolása szeletenként megy vége.
A baj csak az, hogy a tények már akkor sem számítanak, ha kiderülnek. A Wategate-botrány manapság alighanem azzal zárulna, hogy a trumpisták közölnék: itt a mély állam támadásáról van szó, amihez a hazug sajtó nyújt segédkezet egy sikeres elnök ellen. Ha a hazugságot nem cáfolják meg, egyre tovább burjánzik. Ezért folyamatosan meg kell ismételni az igazságot, még ha ez fáradságos is.
Die Welt
A Springer-konszern főnöke szükségét érezte, hogy a nyilvánosság előtt figyelmeztesse jó barátját, Muskot: téves logikát követ, amikor az AfD oldalán beleavatkozik a német választási hadjáratba. A milliárdos azt mondta, hogy a németek túlságosan is lecövekeltek a múlt bűnei mellett, ezen túl kellene lépni, a gyerekek nem tehetnek arról, amit a dédnagyapák csináltak.
Ráadásul mindez két nappal az auschwitzi láger felszabadulásának évfordulója előtt hangzott el. A táborban kb. egymillió zsidót öltek meg ipari módszerekkel. Az egybeesés félelmet kelt Mathias Döpfnerben, hiszen az AfD legfőbb képviselője egy ízben kijelentette: Hitler és a nácik csupán madárpiszkot jelentenek a német történelemben.
Musk át akarja alakítani a jövőt, ezért rokonszenvez az olyanokkal, mint Trump, Meloni és Milei, akik le akarnak váltani egy önelégült, sikertelen politikai stílust. És azt hiszi, hogy az AfD-ben társra lelt, csak azt hagyja figyelmen kívül, hogy az tekintélyelvű.
Soha nem lehet vonalat húzni hatmillió zsidó meggyilkolása ügyében. Új, egészséges hazafiság csak akkor lehetséges, ha szembenézünk a múlttal. Kollektív bűn nem létezik, viszont nagyon is szükség van a kollektív felelősségre, hogy a népirtás soha ne ismétlődhessen meg. Ehhez az alapfeltétel az emlékezés.
Aki nem képes rá, az kapitulál a régi árnyak előtt, és vagy le akarja nyomni a történteket, vagy bagatellizálná azokat.
Guardian
Nem szabad hagyni, hogy feledésbe merüljön a holokauszt, a túlélők vallomása pont olyan fontos, mint idáig bármikor. Így foglal állást a szerkesztőség, amely felidézi, hogy 10 éve még 300-a gyűltek össze az egykori lágerlakók Auschwitzban ezen a napon, a tábor felszabadulásának évfordulóján, ma mindössze 50-en lesznek.
Egymillió zsidót küldtek annak idején a gázkamrákba, lengyelek, romák, szovjet hadifoglyok, melegek, politika elítéltek és mások mellett. A település neve eggyé vált a gonosszal. Lehet, hogy az ottani múzeum részben gyakorlati megfontolásokból döntött úgy, hogy idén politikusok nem mondhatnak beszédet. A shoa emléke gyakorta politikai viták tárgya a lengyeleknél.
A túlélők száma gyorsan csökken, visszaemlékezésük egyszerre nagy hatású és szükséges. Soha többé – mondták ki 1945-ben először Buchenwaldban, de újra és újra ismétlődnek a népirtások. Az idén lesz a szrebrenicai mészárlás 30. évfordulója.
Európában jön fel a szélsőjobb. A múlt héten a világ leggazdagabb embere, Musk olyasmit mutatott be az elnöki beiktatás során, amit széles körben náci karlendítésként értelmeztek. Előzőleg helyet adott az X-en az AfD vezérének, aki azt fejtegette, hogy Hitler kommunista volt.
Trump fasiszta retorikához folyamodott, amikor kirohant a „férgek” ellen és azzal vádolta a migránsokat, hogy azok mérgezik a nemzet vérét. Az antiszemitizmus soha nem tűnt el, mint ahogy fennmaradtak a fanatizmus más formái is. Auschwitzot rengeteg formában magunk mögött lehet hagyni, az első lépés az hozzá, hogy emlékezzünk, mi is zajlott ott.
Time
Az emberi jogok védelmével foglalkozó Raoul Wallenberg Emberi Jogi Központ alapítója és igazgatója úgy foglal állást, hogy 80 évvel Auschwitz után sem szabad feladni a harcot az antiszemitizmus ellen. Irwin Cotler és Jay Rosenzweig megállapítja, hogy a zsidóellenesség halálos következményei nem értek véget 1945-ben, a gyűlöletnek nincs vége. A történelem azt mutatja, hogy a zsidókkal kezdődik, de ritkán éri be velük.
A kérdés, hogy mit tanultunk a történtekből és mit teszünk, nehogy megismétlődjön ez a gyalázat? A világ azt ígérte, hogy nem felejt, ám folytatódik a népirtás, Kambodzsában, Ruandában, Darfurban, Szudánban és Ukrajnában.
A Hamász brutális támadása nyomán világszerte új erőre kapott az antiszemitizmus. A közösségi háló felerősítette az uszítást, elősegítette a veszélyes hazugságok terjesztését, ellenséges hangulatot szított a zsidókkal és Izraellel szemben. A platformoknak ki kell szűrniük a manipulált információkat.
A holokauszt rávilágít, milyen veszélyeket rejt, ha hallgatunk. A közöny elősegíti a fanatizmust, a hatás pedig gyakran pusztító. Alapvető fontosságú az oktatás, mert az részvétre tanít és a tolerancia elleni fellépésre serkent.
Példát merítve abból, hogy Wallenberg milyen rendíthetetlenül támogatta az emberi méltóságot, meg kell tisztelni az örökségét azzal, hogy egységesen utasítjuk el a gyűlöletet, illetve olyan jövőt formálunk, amelyben az emberi méltóság dominál.
Washington Post
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy hivatalos közlés szerint a gazdasági növekedés üteme tavaly 5% volt, de ezt nem kell okvetlenül elhinni, mert a hivatalos adatokat általában kiszínezik és a legtöbb mutató ez esetben lassulást tükröz. De elég csak arra visszaemlékezni, hányan haltak meg a járványban – legalábbis a hatóságok tálalásában. Szóval a hivatalos bejelentéseket ajánlatos egy adag fenntartással fogadni.
Kína világgazdasági jelentősége folytán aggasztó, hogy már a defláció sem kizárt, ám ezt az illetékes szervek igyekeznek leplezni. A Statisztikai Hivatal arról híres, hogy nem átlátható, módszertana vegyes, ellentmondások vannak a közzétett információk között.
A legújabb adatvédelmi törvény megnehezíti, hogy külföldi cégek és közgazdászok hozzájussanak akár a legalapvetőbb gazdasági tényekhez. Példa rá, hogy Peking szerint az államháztartás hiánya 4%, ám nemzetközi hitelminősítők, valamint a Valutaalap szakemberei 13%-ra taksálják. Aki odahaza kétségeinek ad hangot a központi adatokat illetően, azt elhallgattatják.
Kína másik súlyos gondja a gyorsan öregedő lakosság, illetve a munkaerőhiány. Az látszik, hogy a gazdaság benne van a slamasztikában. És most a kivitel is visszaeshet motorként, ha Trump valóban kiveti a vámokat a kínai árukra.
Következő cikk: Kulcsfontosságú, hogy kit nevez ki Donald Trump budapesti nagykövetnek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >