Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ukrajna kiárusítása felé tart az amerikai elnök
Legalábbis a Wall Street Journal vezércikke így értékeli: nagyobb nyomást gyakorol Kijevre a megállapodás érdekében, mint Moszkvára. Azaz alapvető fordulat megy végbe az USA politikájában. Nem kizárt, hogy ocsmány egyezség lesz a vége. Trump a moszkvai propagandát szajkózta, amikor azt állította, hogy az ukránok kezdték a háborút, és hogy Zelenszkij szégyellheti magát, amiért nem tart választásokat. Nagy a csábítás, hogy bárki szájtépésnek minősítse a kijelentést, de az rávilágít a Fehér Ház szándékaira. Ám az amerikaiak többsége valószínűleg látja, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni Kijev és Moszkva közé. Az agresszió oka az volt, hogy egy öregedő korábbi KGB-ügynök vissza akarja állítani a szovjet birodalom nagy részét. Ő az egyetlen diktátor az egész ügyben, aki emigráns oroszokat mérgeztet meg, és sarkvidéki büntetőtáborokba száműzet ellenzékieket. Majd tessék szólni, amikor szabad választásokat rendez. Ha viszont Ukrajnát megadásra kényszerítik az esetleges megállapodással, az nagy csapás volna Amerika nemzetközi befolyása szempontjából. Miközben Trump arany kort ígért. Inkább azt kellene megértetnie Putyinnal, milyen fegyverekkel és nyomással néz szembe, ha nem fogadja el a tartós békét. Ám az amerikai elnök jelek szerint mindenképpen szerződést akar, noha ez kockázat Ukrajna, Európa és az Egyesült Államok, de még saját posztja számára is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Magyarországot nem hívták meg az esti, újabb párizsi egyeztetésre sem, akárcsak Szlovákiát, valamint a szintén NATO-tag Törökországot sem. Amerika értelemszerűen hiányzott, hiszen Macron éppen azért kezdeményezte hétfőn az első egyeztetést is, hogy valamiféle választ találjanak ki, miután Trump ki akarja hagyni Európát az ukrajnai béke megállapodás kidolgozásából.
Luuk van Middelaar, a brüsszeli Geopolitikai Intézet alapító igazgatója úgy értékelte, hogy egyfajta válságtörzsről van szó, immár 19 ország közreműködésével, a közös ideológia alapján. Döntéseket nem hoznak, csak előkészítenek.
Normális körülmények között ehhez az Európai Tanács adná a megfelelő keretet, ám annak elnöke idáig nem hívta össze a testületet, mert nem biztos benne, hogy sikerül kézzelfogható eredményeket elérni, miután az ilyen kérdésekben egyhangúlag kell határozatokat hozni – közölte két diplomata névtelenül.
Vagyis az arra hajlandó államok összefogásáról van szó, mivel évtizedek óta nem érte ekkora kihívás a földrész biztonságát. Trump egyértelműen beállt Oroszország mögé, diktátornak minősítette az ukrán államfőt. Az egyeztetésbe bevonták az EU, továbbá a NATO vezetőit is, valamint Kanadát, Norvégiát és Izlandot.
A házigazda helyrerakta Trumpot, aki szerint a háborút Kijev kezdte. Macron emellett kinyilvánította, hogy a megbeszéléseken helye van az ukránoknak is, akik részére biztonsági garanciákat kell adni. Ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy Moszkva és Washington Európa feje felett alkudozzon.
Die Zeit
A párizsi tanácskozás egyértelművé tette, hogy alapvető kérdésekben az EU immár csupán statiszta, Putyin alighanem úgy érzi, hogy már közel jár a célhoz – értékel Brüsszelből Ulrich Ladurner. Az esti tanácskozáson, akár csak két nappal korábban, a nemzetállamok játszották a főszerepet. Nevezhetjük úgy őket: az arra hajlandó államok szövetsége. De igazából az van mögötte, hogy az Unió nem tud beleszólni olyan kérdésekbe, mint a háború és béke.
Tegnap reggel ugyan a 27-ek jóváhagyták az újabb szankciócsomagot, ám este ismét bebizonyosodott, hogy Brüsszel nem cselekvőképes ebben a helyzetben. Ahhoz ugyanis túlságosan megosztott, hiányoznak hozzá az intézményes mechanizmusok, túl lassú, ugyanakkor nem érzékeli a létveszélyt.
Kérdés viszont, hogy a nemzetállamok mennyivel csinálják jobban, mert ami kisült a francia fővárosban, az nem más, mint hangzavar, káosz. Putyin mindebből azt a következtetést vonhatja le, hogy megkezdődött az EU szétesése, ő pedig már nincs messze kitűzött céljától.
Die Presse
Orbán és Fico kárörvendezik és az EU-t ostorozza, Horvátország, Románia és Bulgária viszont aggódik, miután az USA külön tárgyalásokat kezdett Oroszországgal. Attól félnek ugyanis, hogy ők is a kerekek alá kerülnek. A magyar kormányfő azt közölte, hogy halleluja, mert erre a hírre várt. Az nemigen aggasztja, hogy az esetleges békefolyamatban az Egyesült Államok simán átléphet Európán.
Ő inkább azon gúnyolódott, hogy az európai politikusok lemaradhatnak a vonatról, mert nem értik, miről van szó. Szerinte Európa kívül maradhat, ám Magyarország soha sem, mert ápolja a kapcsolatokat. Ezzel együtt azonban ő az, akinek nem küldtek meghívót a hétfői párizsi egyeztetésre.
A román külügyminiszter és a horvát elnök viszont jelezte, hogy nem szeretnének kimaradni a rendezési próbálkozásokból. A bolgár kormányfő viszonylag visszafogottan nyilatkozott Moszkva és Washington új keletű barátságáról, alighanem azért, mert tekintettel kell lennie oroszbarát koalíciós partnereire. A köztársasági elnök, Radev szintén nagy híve a Kremlnek, de Orbánnal ellentétben ő is azt mondja, hogy ha Európa nem kap helyet a zöld asztalnál, akkor aligha lehet tartós megoldást elérni az ukrán háború lezárására.
Der Standard
Magyarország az utóbbi időben fordítókorongként működik az olyan nagy kínai csomagküldő cégek részére, mint a Temu és a Shein. Pedig az internetes rendelésekre gyakran olyan árukat küldenek, amelyeket azért tudnak dömpingáron adni, mivel nem felelnek meg az európai minőségi normáknak.
Osztrák szakértők szerint kihasználják, hogy a magyar ellenőrzés laza, illetve hogy Orbán stratégiai partnerséget kötött Pekinggel. Viszont ha egy terméket már vámkezeltek valamelyik országban, akkor onnantól kezdve nincs akadálya, hogy bekerüljön a belső forgalomba az Unióban.
Ily módon azonban a magyar politika nyomás alá helyezi a kereskedelmet egy sor másik országban. A linzi egyetem kutatói szerint a kínai portékák kétharmadánál nem a valós értéket tüntetik fel a vámnyilatkozatokban, ily módon az EU 50 milliárd eurós bevételtől esik el. Hogy a befutó csomagok közül a tagállamok hatóságai melyiket nézik meg, ahhoz az algoritmus-alapon működő kockázatelemzés nyújt támpontot, illetve sokszor szúrópróba-szerű a vizsgálat.
Ám osztrák vélemények szerint a magyar szervek sokszor félvállról veszik a feladatot és csupán a termékek nem egészen 10%-át ellenőrzik. Nem szeretnének ugyanis a kínaiak tyúkszemére lépni. Ugyanakkor az érintett kínai cégek tudják, meddig mehetnek el, ám addig teljes mértékben kihasználják a lehetőségeket. De azzal is tisztában vannak, hogy Magyarország minden oldalra nyitott. Ennek megfelelően a magyar vámőrség vak a keleti szemére.
A német tényfeltáró portál, a Correktiv azt írta nemrégiben, hogy Magyarország a kínai vámcsalások egyik központja lett. Magyar részről visszautasítják a vádakat. Ugyanakkor a Bizottság be akar keményíteni a kínai csomagküldők ügyében, de az eredmény kétséges, mert főleg az Orbán-kormány esetében nem biztos, hogy teljes szívből támogatja az elképzelést.
Washington Post
A szerkesztőségnek az a véleménye, hogy Amerika a saját hitelének ártana, ha cserben hagyná Ukrajnát. És a Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciák fontosabbak, mint az esetleges üzleti lehetőségek Moszkvával.
Nehéz eltúlozni, milyen megrázó volt az elmúlt napok politikai pálfordulása az Egyesült Államok részéről. Az ukránok meg vannak döbbenve, hiszen egykor szilárd támogatójuk közvetlen párbeszédet kezdett az oroszokkal, és a szemében már háttérbe szorult az ukrán területi épség megvédése. Az európaiak a szemlélő szerepkörébe kényszerülnek.
Viszont nagy csapás érheti Amerikát a világban, mert megrendülhet a róla alkotott kép, miszerint megbízható partner. El kell gondolkodnia minden kormánynak, amely Washington védelmében bízik, hogy mit képvisel az elnök újabban. A bezárkózás irányvonala felrúgta Ukrajna ügyében a kétpárti megegyezést.
Csak olyan szerződést szabad azonban aláírni, amely szavatolja Ukrajna biztonságát, esetleg európai békefenntartó egységeket irányoz elő és elveszi Putyin kedvét a további területhódításoktól. Kijevnek jogot kell kapnia arra, hogy meghatározza, akar-e a NATO tagja lenni, nem szabad betagolni az orosz érdekövezetbe. Továbbá addig nem szabad enyhíteni a szankciókon, amíg nem rendeződik az ukránok jövője.
Ha feláldozzák Ukrajna szuverenitását, az nem az igazságos és tartós békéhez vezető utat jelenti.
Economist
A volt finn miniszterelnök úgy véli: itt az idő, hogy Európa a megosztottság helyett erőt tanúsítson és ha bele akar szólni Ukrajna sorsába a zöld asztal mellett, akkor igencsak növelnie kell az országnak szánt hadfelszereléseket. Sanna Marin, aki jelenleg a londoni Blair Intézet munkatársa, azt mondja, a földrész hiába gondolja, hogy gyenge, mert ez nem igaz. Csak sokkal kevesebb pénzt ad Kijevnek a védekezésre, mint amennyit Oroszország a hadműveletekre fordít.
Ám ebből az következik, hogy már viszonylag kis költséggel is ki lehet egyenlíteni Kijev jelenlegi hátrányát az oroszokkal szemben. Ráadásul az utóbbiak egy év alatt annyit tudtak előrenyomulni, mint a London központja és a Heathrow-i repülőtér közti távolság, de úgy, hogy ezért kilométerenként 4 ezer embert áldoztak.
Másként megközelítve, évi plusz 40 milliárd dollár elég volna Ukrajna megsegítésére, ami az európai NATO-államok GDP-jének 0,2%-a. Az eredmény az lenne, hogy a Kreml katasztrofális katonai és gazdasági következményekkel néz szembe, ha nem áll le.
És a pénzt elő lehetne teremteni, ahogy az a pénzügyi válság és a járvány során is történt. Márpedig a szolidaritás a földrész alapérdeke. Ily módon el lehet érni, hogy Ukrajna és Európa biztonsága erősödjön 2022-höz képest.
Bloomberg
Hal Brands úgy látja, hogy Európa másodlagos tényező lesz a világ számára, mert zömében nagyon is igaz, amit Trump a földrész szemére hány. Az American Enterprize Institute vezető elemzője szerint Münchenben kiderült, mennyire megveti az elnök az európaiakat, de az szintén, hogy utóbbiak rá is szolgáltak erre a megítélésre.
Merthogy egy sor ország potyautasként viselkedik, annyira leépítette saját haderejét, hogy baj esetén képtelen volna cselekedni, hogy megvédje függetlenségét. És inkább a meglévő fegyverkészletekből adtak Ukrajnának, ahelyett, hogy felfuttatták volna a termelést.
És ez még csak a gondok kezdete. Az oroszok többet költenek katonai célokra, mint Európa összesen, holott utóbbi gazdasága sokkal erősebb. Az EU ugyanakkor fél, hogy a keleti szárnyon más konfliktus alakulhat ki, ha lezárul az ukrán háború. Olyan helyzetben van, hogy egyszerűen nem tud meglenni az amerikai védőernyő nélkül, holott már nem bízhat Washingtonban.
Egyik gond fenyegeti a másik után a földrészt. Ha nem fog össze, széteshet. Továbbá présbe kerülhet Amerika és Oroszország között.
Neue Zürcher Zeitung
Európa mintadiákjaként Lengyelország abban bízik, hogy Trump elnéző lesz vele, miután az ország lassan már a GDP 5%-át költi katonai célokra. Márpedig az elnök pont azt akarja, hogy a földrész fordítson az eddiginél sokkal többet saját védelmére. Viszont a lengyelek (is) kutyaszorítóba kerülnek, miután Washington kihagyná a kontinens az ukrajnai viszály rendezéséből.
Ha Amerika kivonja 10 ezer katonáját az országból, az horror forgatókönyv lenne Varsó számára. A lépést már csak azért is rossznéven venné, mivel a fegyverek zömét az USA-ból szerzi be. Inkább elhanyagolja saját hadiiparát, és nemigen ad megrendelést az európai gyártóknak sem.
Tusk nem kíván csapatokat vezényelni Ukrajnába – alighanem belpolitikai megfontolásokból. A májusi elnökválasztás előtt ugyanis nem szeretné, ha lengyel egységek az ukránok védelmében orosz csapatokkal néznének farkasszemet, ez a gondolat a lakosság körében nem népszerű.
A korábbi szolidaritás sem a régi már, részben a menekültek, részben az olcsó ukrán gabonaexport miatt. Vagyis az ország törheti a fejét, mert már eddig is sokat tett saját védelméért, azaz képes volna átvenni Európa vezetését. Az amerikai alakulatok kivonása viszont súlyosan érintené.
FT
Már megint déja vu-érzése van az európai gázszektornak, mert amíg nem dönti el, hogy milyen legyen az energiafelhasználás összetétele, addig nehezen tud ellenállni az orosz import szirénénekének. Ráadásul az utóbbi hetekben bajok vannak, mert egyrészt a megszokottnál kevesebb tartalék van a tárolókban. Másrészt az árak két éve nem voltak ilyen magasak.
Bár utóbb csaknem 20%-kal estek, mert a tagországok enyhíteni akarják a feltöltési kötelezettséget. Ugyanakkor szó van arról, hogy az ellátásban ismét szerepet kaphat a vezetékes orosz gáz, miután megindult a párbeszéd a háború befejezésére.
Csakhogy a kormányok okosan teszik, ha nem hozzák magukat ismét függő helyzetbe Moszkvától. Az USA szeretne minél több cseppfolyósított gázt eladni a földrésznek, ezért várhatóan nem enged be újabb vetélytársat a piacra. Ez pedig amellett szól, hogy a földrész az új úton haladjon tovább. Csak éppen az oroszok annyi földgázt tudnak szállítani, hogy könnyen kísértésbe esnek a potenciális vásárlók.
Guardian
Cas Mudde úgy gondolja, hogy Németország a vasárnapi választás után sem veszi vissza vezető szerepét Európában. Mert ugyan a CDU-nak áll a zászló, amely nagy játékos az EP-ben, ám a párt is befelé fog nézni, és így az ország mind inkább a partvonalra kerül az Unión belül.
Oda Merkel öröksége, ráadásul a volt kancellárnak felróják, hogy megalkuvó volt az autoriter Putyinnal és Orbánnal szemben. Scholz alatt az ország pont olyan vérszegény és ötlettelen lett, mint a távozó kancellár maga.
3 nap múlva várhatóan jól szerepel az AfD, de a hatalomba nem kerül be, mert a többi párt fenntartja a tűzfalat vele szemben, miután Weidel megtűri a szélsőséget soraikban. Merz ugyanakkor alighanem pont olyan bizonytalan, gyenge, habozó és félénk lesz kormányfőként, mint ahogy egykor Scholzot lefestette. Feltehetőleg rászorul nem csupán a szociáldemokraták, hanem a zöldek támogatására is.
Valahogy be kellene indítani a vergődő gazdaságot, és rendezni kellene egy sor más kérdést is, ám nagyok az ellentétek a három párt között. Ez pedig leköti odahaza az energiájukat. Ennélfogva sokat nem tudnak tenni, hogy Európa felvegye a küzdelmet Putyin és Trump ellen. Előreláthatólag tovább húzódik a hadsereg fejlesztése, mivel Merz 100 milliárd eurós kiadáscsökkentést lengetett be.
Vagyis a földrésznek továbbra sem lesz vezetője egy ellenséges világban, ahol felbátorodik az autoriter Oroszország és Kína, ugyanakkor az USA immár ellenség lett.
Süddeutsche Zeitung
Keményen érintenék az amerikai vámok a német autóipart, de az már most látszik, hogy a politikus igyekszik éket verni az EU tagjai közé. Ravaszul csinálja, mert csak időnként ejt el egy-egy mellékmondatot, vagy tesz utalást ilyen ügyben, ám az érintett európai partnerek között már a következő nap kitör a pánik, hogy mi lesz velük. No meg Ázsiában is.
De az biztos, hogy a német cégek erősen megszívnák, mert tavaly az amerikai autóimport csaknem háromnegyedék ők adták. Azt azonban még egyáltalán nem tudni, milyen körben tervezi Trump a v&
Következő cikk: Bécs, ahol vasárnap a vendégmunkások is bécsi szeletet esznek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >