Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vajon meddig megy el Trump
Az Economist vezércikke azon morfondírozik, vajon meddig megy el Trump, aki szívesen koronáztatná magát királlyá, így az országnak titáni harcot kell vívnia az elnöki hatalom miatt. A Fehér Ház jelenleg villámháborút folytat, mert döntő befolyásra igyekszik szert tenni a hatalmi hierarchiában. A kérdés, hogy meddig jut el, mire megállítják, mert, hogy megállítják, az biztos, csak bizonytalan, hogy közben milyen állapotba kerül a köztársaság. A politikus minden húzása azt támasztja alá, hogy úgy hiszi: a hatalom személyesen őt illeti meg. Nem csinál titkot belőle, hogy több jogkört követel magának, rendeletekkel kormányoz. Bárhová nézünk, mindenütt ugyanazt látjuk. A külpolitikában szintén arra törekszik, hogy megszabaduljon az örökölt kötelezettségektől. Összeállt Oroszországgal és ily módon tabut döntött. Olyan mintha alku tárgyának tekintené az Európához fűződő viszonyt. Jó oka van persze, hogy békét akar Ukrajnában, illetve a Közel-Keleten, mert utána Kínára fordíthatja figyelmét. De ellenfeleinek megvan minden okuk, hogy riadót fújjanak, ha azt vesszük, milyen eszközöket vet be és milyen céllal. A legfőbb akadályt a bíróságok jelentik az útjában, de megálljt parancsol neki a valóság is. Hiszen a vám és a költségvetési hiány gerjeszti az inflációt. Azon felül a piac és az üzleti világ is tisztában van vele, milyen károkkal jár, ha az igazságszolgáltatást a cimborák javára, illetve bosszúra igyekeznek felhasználni. A külpolitikában Amerika rengeteget veszíthet befolyásából Kína és Oroszország ellenében, mielőtt bárki lefékezheti az elnököt. Odahaza, mivel olyan, amilyen, minden szélsőség kitelik tőle. De a republikánusok jól teszik, ha mértéket tartanak, mert ha legközelebb demokrata jelölt nyeri a választást, felhasználhatja az ellenzékkel szemben a megnövelt elnöki hatalmat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Az európai vezetők közül már senki sem tagadja, hogy súlyos a helyzet az új amerikai politika nyomán, és erősödik a hajlandóság, hogy a földrész az USA nélkül cselekedjen, csakhogy itt van a nagy kerékkötő Magyarország. Orbán egyre nyersebb hangot üt meg, ezért az egyik tagállam közölte: alighanem komolyan el kell beszélgetni a miniszterelnökkel.
Egyelőre azonban nincs egyezség arról, hogy miből fizessék a katonai segélyszállítmányokat, illetve erősítsék meg a kontinens védelmét. De Brüsszelből nézve Trump már inkább látszik Putyin szövetségesének, semmint Európa partnerének. Brutális ütemben rombolt le az elmúlt négy hétben alapvető bizonyosságokat, illetve kölcsönös függőségeket.
Mindez túl van azon, mi lesz Ukrajnával. Nagyon úgy néz ki, hogy az európaiak immár nem csupán Moszkvával, hanem Washingtonnal is szemben állnak. Emiatt időnként már némi pánikot is észlelni náluk. A szervezet gyárilag alkalmatlan arra, hogy hatékonyan felvegye a kesztyűt egy olyasvalakivel szemben, mint Trump. Ez ott kezdődik, hogy ki beszéljen a nevükben. A Bizottság elnökének asztala a kereskedelempolitika.
A NATO-ban az a vélemény, hogy az amerikai elnök brutális módszerekkel ugyan, de nagyobb kiadásokra akarja rávenni a többi kormányt. Csakhogy minden nap újabb és újabb hatalmas adagot játszik el a bizalomból. Ily módon azután hihetetlen mértékben rombolja az USA, a katonai szervezet és Európa elrettentő képességét – mondja egy uniós tisztségviselő.
FT
A szerkesztőség úgy látja, hogy Amerika a barátai ellen fordult, és ez még jó ideig így is marad. 10 nap alatt, 8 évtized után felszámolta az ország vezető szerepét a világban. Ukrajna és a NATO az látja, hogy az Egyesült Államok immár szégyentelen ragadozó, viszont hirtelen összeáll Oroszországgal.
Azt Putyin forgatókönyvéből vette, hogy Ukrajnát vádolta meg az agresszióval. De Vance is abból kölcsönzött Münchenben, amikor azt állította, hogy Európát belülről fenyegeti a liberális demokrácia. Ez a szégyen velünk él, de ne legyen kétség afelől, hogy az elnök jó sokáig ragaszkodni fog a politikájához.
Továbbá, hogy ez csupán a kezdet. Ám az bezavar a béke ügyében, amikor lediktározza Zelenszkijt. A politikus ösztönösen elfogadja, hogy a világ őserdő, amelyben a nagy szereplők elhappolnak mindent, ami kell nekik. Ezért nem szabad fél vállról venni, amit Grönlandról, Panamáról, Gázáról vagy Kanadáról mondott.
Ő a világot befolyási övezetekre osztja és ebben nagyon hasonlít orosz kollégájára. Ne bízzon senki abban, hogy csupán le akarja választani Moszkvát Peking oldaláról. Annak csak úgy volna értelme, ha a szövetségesekkel közösen jár el. Ám valójában transz-atlanti kereskedelmi háborút készít elő.
Guardian
Jonathan Freedland, a szemleíró a világ legnagyobb showmanjének minősíti Trumpot, de gyorsan hozzáfűzi, hogy ennyire gyenge erős embert még nem hordott hátán a föld. Hogy megadta magát Putyinnak, az pontosan illusztrálja, mekkora balek, hiszen mindent feladott és sokat nem kapott érte cserében. De végtelenül gyenge, emberi lábtörlő, lúzer.
Véget vetett Moszkva elszigeteltségének, Oroszországot visszahelyezte nagyhatalmi státuszába. Jelezte, hogy egyenrangú félnek tekinti partnerét, vagyis az már nem pária, aki gyalázatos agressziót követett el. Ily módon közvetve elismeri, amit Putyin mond, hogy ti. Ukrajna nem valós ország.
A lépés leszalámizza a nyugati szövetséget. Nagy nyereség a Kremlnek, hogy kirekeszti a tárgyalásokból a régi partnereket. Viszont a hízelkedésen túl csupán jövedelmező energiaszerződések ködös ígéretét kapta érte. Vagyis az erős ember térdre esett és megcsókolta az orosz diktátor lábát.
Mindez csak még nevetségesebbé teszi azt az állítását, hogy sikeres megbeszéléseket folytat a háború befejezéséről. De még ennél is nagyobb bűne, hogy cserben hagy egy szövetségest, amely az életéért küzd, továbbá hogy nyilvánvalóan elhatározta: szétrobbantja a NATO-t.
Nem lesz semmi viszont abból, hogy ő majd jól megfékezi Kínát, mert ahhoz kellene a nyugati támogatás. Az eddigi szövetségeseknek gyorsan el kell dönteniük, mitévők legyenek, mert Trump porig égette a 45 utáni világrendet. Meg kell védeniük magukat az USA nélkül. A jövő nem távoli, már itt van.
Washington Post
Trump Putyint és Hszit utánozza, amikor ő is befolyási övezetekben gondolkodik, de a vége az lesz, hogy saját magát lövi lábon – írja vendégkommentárjában Rahm Emanuel, aki volt nagykövet, Obama stábfőnöke, illetve Chicago polgármestere. Szerinte amit az elnök csinál, az arra jó, hogy Oroszország és Kína felváltsa Amerikát a világ vezető hatalmaként.
Az USA idáig azt képviselte, hogy a szabadság és az egyén önrendelkezési joga egyetemes, ám ezt most az elnök feladta, és becsatlakozott ahhoz a nézethez, hogy az erő diktálja a jogot. Moszkvának és Pekingnek nincsenek gátlásai, amikor agresszív eszközökkel akarják akaratukat rákényszeríteni független országokra.
A gazdaságot, a diplomáciát és az erőszakot egyaránt bevetik érdekeik érvényesítésére, és Trump most olyan akar lenni, mint ők. De hát osztja a világnézetüket. Csakhogy rossz lóra tesz, mert éppen azt a politikát adja fel, amely hitelesítette az amerikai elrettentést. Az új hozzáállással semmit sem nyerhet, csak veszíthet.
Az Egyesült Államoknak a saját erejére támaszkodva rá kell venni az ellenségeket, hogy azok az ő feltételei alapján küzdjenek. Ellenben ha azoknak csupán a gyenge utánzata lesz, akkor a nemzetek az eredetit fogják választani.
Washington Post
Fareed Zakaria úgy ítéli meg, hogy Trump sokkal többet enged át Putyinnak Ukrajnánál, a sebtében tető alá hozott békével feladja sok évtized elveit és szabályait. Hogy miért dörgölőzik az orosz vezetőhöz, annak valószínűleg az az oka, hogy nagyon nem jön ki Zelenszkijjel.
Annak idején ugyanis az nem segített neki, amikor elterjedt a hír, hogy ukránok beleavatkoztak a 2020-as amerikai elnökválasztásba, továbbá nem volt hajlandó vizsgálatot indítani Biden fiának állítólagos ottani üzletei miatt. Sőt, nyilvánosságra hozta a két ügyet, vagyis bemondta, hogy Trump blöfföl.
Most viszont az amerikai elnök olyasmit csinált, ami még az ő mércéjével mérve is fura: 50%-os részesedést követel az ukrán természeti kincsek után befolyó bevételekből a katonai támogatás fejében. Lehet, hogy valamilyen részmegállapodás lesz a vége a biztonsági garanciák ellenében, habár Zelenszkij úgy értékelte, hogy a követelés valójában újgyarmatosító.
De itt nem a személyes viszonyról van szó alapvetően, a Fehér Ház alaposan bejáratott nyugati érdekeket és értékeket vág sutba.
Bloomberg
A NATO-haderők volt főparancsnoka úgy véli, hogy Ukrajna fennmaradhat, ha sikerül a legkevésbé rossz békét megkötni. James Stavridis sajnálatos nevezi, hogy a jelek szerint Trump csak igen keveset szándékozik tenni a megtámadott népért. Sőt, sok tekintetben Putyin véleményét fogadja el.
A nyugalmazott tengernagy szerint Zelenszkij három feltételből nem engedhet: 1. nem tesz több területi engedményt. 2. Hiteles biztonsági garanciákra tart igényt, nehogy Moszkva újra felfegyverkezzen és pár év múlva ismét meginduljon. Ilyen biztosíték lehet, hogy európai csapatok állomásoznak az ország területén, illetve hogy a NATO azonnal felveszi Ukrajnát, ha azt ismét orosz invázió éri.
3. Az USA-nak és Európának meg kell ígérnie, hogy nem állítja le a katonai segélynyújtást. Van bőven forrás arra, hogy az ország vadászgépeket, rakétákat, drónokat kapjon, valamint hírszerzési értesülésekkel, valamint kíber védelmi ismeretekkel lássák el.
Putyin ugyanakkor olyan területeket tarthat meg, amelyek tele vannak fel nem robbant lőszerekkel, aknákkal, ahol megsemmisült az infrastruktúra és a lakosság sürgeti a helyreállítást.
A nagy kérdés a béke ügyében azonban nem az, hogy a Kreml elfogadja-e az egyezséget, hanem hogy Trump hajlandó-e tenni érte.
Die Welt
Az egyik vezető lengyel katonai szakértő azt mondja, hogy teljesen átalakulnak a transz-atlanti kapcsolatok, a kérdés azonban az, hogy összeomlik-e az eddigi rendszer. Marek Swierczynski a Polityka Insight-tól úgy gondolja, hogy Oroszország hirtelen az USA partnereként jelenik meg és már nem csupán Ukrajna jövőjéről van szó.
Nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok és az amerikaiak új békerendet akarnak Európában. Ami a háborút illeti, a kontinens nem képes az Egyesült Államok nélkül az eddigi szinten támogatni az ukránokat. Még úgy sem, hogy pénzben számolva több segítséget küldött, mint Washington. Trump ebben a kérdésben hazudik.
Hogy az ukránok tovább harcolnak-e, ahhoz szem előtt kell tartani, hogy 3 éven át az volt az alaptétel: a fronthelyzet dönt a békepárbeszéd eredményéről. Ám az amerikaiak immár ezt is megkérdőjelezik. Nem tudjuk, hogy az ukrán fél elfogadja-e az USA és Oroszország megállapodását.
Abban viszont biztos a szakértő, hogy ha megszűnik a cordon sanitaiare, akkor a vevők sorban állnak majd Moszkvában az olcsó gázért.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >