Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal
Végel László
Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem félt kijelenteni, hogy a civil étoszt nem szabad kiűzni a gyárakból, a munkaszervezetekből, ezért nem véletlenül hangoztatta az önigazgatás eszméjét. Tudom, hogy ezek a gondolatok manapság népszerűtlenek az uralkodó elit körében, főleg az oligarchák botránkoznak meg rajtuk. Meg sem tudom számolni, hogy hányszor hallottam a gúnyos megjegyzést, miszerint nem élünk a munkásönigazgatás korában, a munkavállalónak a munkaszervezetben hallgass a neve. Ez pedig már az autokrata kormányzás szimptómája. Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal. Végel László:
2025. március 8. szombat
Terry Eagleton Marxról szóló könyvét veszem le a könyvespolcomról. Főleg azért, mert pár héttel ezelőtt az egyik bécsi könyvkereskedés diszpolcán láttam. A barátom azzal a szándékkal vezetett oda, hogy lássam a polcokon a három újabban megjelent regényem német nyelvű kiadását. A kijárat előtti polcon újra megpillantom Eagleton könyvét. Marxizmus Bécsben? Hogyne, válaszolta a barátom és egy másik polchoz vezetett. Szép sorban álltak a Marx-kötetek. Úgy látszik, állapítottam meg, Nyugaton még olvasnak Marxot. Hazajövet Eagleton könyvét olvasgatva úgy találom, hogy elsősorban a Marx körüli, eltorzított téziseket kívánja tisztázni. Számba veszi azokat a doktrínákat, amelyeket Marxnak tulajdonítanak. Úgy látszik a múlt században túl sok „marxista” akadt, akik lejáratták Marxot. Hová tűntek? Ég nyelte, föld nyelte őket. Eagleton emlékeztet Marx egyik ma is időszerű gondolatára, mely szerint „az állam elidegenedett a civil társadalomtól”. Ezt nap nap után tapasztalom én is, létezik egyféle kölcsönös bizalmatlanság. Az állam igyekszik kijátszani a polgárt, a polgár pedig minden alkalmat megragad, hogy kijátssza az államot. Az állam és a civil szféra között pedig egyre növekszik a feszültség. A polgárok tüntetnek, de nem marad el. Hallgass polgár, várd meg a következő választásokat, és karikázd be azt a pártot, amelyiket akarod. A pártnomenklatúra ellenségként kezeli a kritikus civilmozgalmakat. Ez felfoghatatlan, hiszen a kelet-közép-európai rendszerváltást éppen a civil kezdeményezések indították útjára, a babért azonban a pártok aratták le. Hatalomra kerülve ugyanezek a pártok a kritikusan gondolkodó civil szervezetek ellen fordultak. Eagleton szerint Marx rendkívül fontosnak találta az egyesületek szerepét, mivel a demokrácia ügye sokkal fontosabb annál, minthogy kizárólag a parlamentre és a pártokra bízzuk. Nem elegendő négyévenként szabad választásokat tartani, hogy aztán négy évig a polgárnak ne legyen beleszólása a közéletbe. A két választás között a civil szervezetek tartják ébren a közvéleményt és nyomást gyakorolnak az uralkodó politikai elitre. Marx a párizsi kommünre utalva hangsúlyozta a civil szervezetek fontosságát. Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem félt kijelenteni, hogy a civil étoszt nem szabad kiűzni a gyárakból, a munkaszervezetekből, ezért nem véletlenül hangoztatta az önigazgatás eszméjét. Tudom, hogy ezek a gondolatok manapság népszerűtlenek az uralkodó elit körében, főleg az oligarchák botránkoznak meg rajtuk. Meg sem tudom számolni, hogy hányszor hallottam a gúnyos megjegyzést, miszerint nem élünk a munkásönigazgatás korában, a munkavállalónak a munkaszervezetben hallgass a neve. Ez pedig már az autokrata kormányzás szimptómája. Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >