Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trumpnak néhány hét alatt sikerült elérnie azt, ami jó ideje Oroszország célja
Jócskán hazavágta a lengyelek körében idáig töretlen bizalmat az Egyesült Államok iránt. Nem kellett más hozzá, csak Washington Ukrajna-politikája, márpedig ennek messzire ható következményei lesznek – jelenti Varsóból a Die Welt-nek Phillipp Fritz.
Varsó hirtelen aggódik, hogy mi lesz a NATO elrettentő képességével. Varsóban teljesen szokatlan módon olyan plakátok jelentek meg, amely arra utalnak, hogy összeállhat az USA és Oroszország, illetve hogy Trump Putyin bábja. De hát a lengyelek árulásként élik meg, amit az elnök ukrán kollégájával művelt a múlt hónap végén a Fehér Házban.
Sokan elvesztették hitüket Amerikában, de ebbe belejátszott az is, hogy Musk közölte: a Starlink nélkül az egész fronton összeomlana az ukrán ellenállás. Amikor Sikorski külügyminiszter szólt, hogy jó lenne, ha a cég tartaná magát a szerződésekhez, hiszen Lengyelország évi 50 millió dollárt fizet, hogy az ukránok használhassák a műholdas rendszert, az amerikai diplomácia vezetője letorkolta.
Ez pedig kiverte a biztosítékot a lengyel közvéleményben. Két éve még 68% tartotta megbízható partnernek Amerikát, ma már csupán alig 32%. Ráadásul a bizalomvesztés jócskán betesz az ellenzéki jelöltnek a májusi elnökválasztás előtt, mivel a Nawrocki mögött álló PiS-t állítólag igen szoros kapcsolat fűzi Trumphoz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
CNN
Bárkit is kérdezett meg a hírtévé két kiküldött tudósítója a budapesti Pride betiltásáról, mindenki fel van háborodva. Túl azon, hogy az Európai Parlament több frakciója közös nyilatkozatban ítélte el az Országgyűlés határozatát, mondván, hogy az évtizedekkel próbálja meg visszaforgatni az idő kerekét és sötét múltba viszi vissza az országot, a nemi kisebbségek jogaival foglalkozó nemzetközi szervezet, az Outright International jogi igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a döntés jogsértő és szembemegy az emberi jogok ügyében tett magyar kötelezettségvállalásokkal.
Neela Ghoshal szerint teljesen álságos előkapni azt az elkoptatott érvet, hogy a Fidesz csupán a gyerekeket igyekszik megvédeni ily módon, az indoklás csak ürügyet jelent a politikai haszonszerzésre.
Külön tészta, hogy a hatalom arcfelismerő szoftverrel kívánja beazonosítani mindazokat, akik veszik a bátorságot és mégis elmennek a rendezvényre. A Human Rights Watch vezető elemzője úgy látja, hogy Magyarország ezzel a lépéssel megsérti az Unió előírásait, mert az ilyen eszközt csak akkor lehet élőben bevetni, ha a nemzetbiztonságot fenyegeti veszély.
Magyar aktivisták ugyanakkor elszántak, hiába próbál lecsapni a hatalom az LMBT-közösségre. Antics Róbert, aki az országot fogja képviselni az idei Mr. Meleg Európán, azt mondja, még sosem vett részt a Büszkeség menetén, de most ott lesz. Ezzel együtt nem látja rózsásnak idehaza a nemi kisebbségek jövőjét.
Bird Simon, aki 68 éves nyugdíjas tanár és saját bevallása szerint queer, 29 éve részt vesz minden Pride-on, de ennyire még sosem tartotta fontosnak, hogy elmenjen megint. Egy másik nyilatkozó, aki 24 éves, nem bináris, biszexuális tanár, névtelenséget kérve kifejtette, hogy Magyarország nem az a hely, ahol tanácsos nyíltan vállalni a szexuális másságot. A kormány újabb és újabb törvényekkel próbálja elszigetelni az érintetteket.
Karácsony Gergely megerősítette, hogy megtalálják a rendezvény megtartásának módját, mert semmi sem korlátozhatja a gyülekezés szabadságát.
Die Presse
A brüsszeli tudósító boldogtalannak nevezi az új európai külügyi főmegbízottat, mert az mértéktelenül túlbecsülte, hogy meddig mehet el – egyes országok ugyanis tudatosan követ gördítenek az útjába és itt nem csupán a Moszkva-hű Orbán-kormányról van szó. Oliver Grimm szerint rég elszállt az öröm, hogy Kallas veszi át a bogarasan dörmögő Borrell helyét.
Már a múlt hónap végén igen kínos volt, hogy javában Washingtonba tartott, amikor a meghívó Rubio külügyminiszter lemondta a találkozót. De a jelentéktelensége különösen kiütközött, amikor nem egészen két héten belül kétszer is kudarcot vallott azzal a javaslattal, hogy az EU 40 milliárd euró értékben szállítson fegyvereket Ukrajnának. A tagállamok vezetői egyszerűen túlléptek rajta.
A volt észt miniszterelnök számításon kívül hagyja, hogy rá van szorulva a 27 tagállam támogatására, a kül- és biztonságpolitikában minden csak egyhangú döntéssel lehetséges. Azt pedig könnyű szabotálni, Magyarország évek óta ezt csinálja.
De a politikusnak tudnia kellene, hol van, ám nem tűnik úgy, mintha nagyon teperne a tagok megnyeréséért. Pedig igazából csak segéderő a 27 külügyminiszter oldalán. Arról nem beszélve, hogy nem csupán a magyarok tesznek neki keresztbe. Meloni pl. szívesen szónokol Ukrajna megsegítéséről, de annyira már nem töri magát, amikor hadfelszerelést kellene küldenie.
Kallas hozzáállása persze érthető, hiszen egész életét Oroszország árnyékában töltötte. Ám ha eredményes szeretne lenni új tisztségében, akkor nem szabad ragaszkodnia a világ egydimenziós megítéléséhez. Mindenekelőtt azért, hogy az EU nevében segíteni tudjon Kijevnek.
Die Welt
Egysíkú. Így jellemzi az amerikai diplomáciát a konzervatív lap főszerkesztője. Jacques Schuster szerint Trump nem csupán Ukrajnát adja fel, hanem telibe találja az európaiak önbecsülését is. Így a földrésznek most fegyverkeznie kell, ami alapvetően a franciáktól, a lengyelektől és a németektől függ.
Ami az USA-t illeti, az elemzés úgy véli, hogy az elnök és csapata még a taktikát is képtelen megkülönböztetni a stratégiától. Fogalmuk sincs róla, hogy miként hat az ország szövetségi rendszerére mindaz, amit Ukrajnában művelnek. Ha így megy tovább, semmi sem marad a Pax Americanából.
Kijev azonban mindenképpen megszívja. Semmi sem utal arra, hogy a Putyinnal zajló egyeztetéseken Washington a legkevésbé is megfontolná az ukrán érdekeket. A Fehér Ház azon van, hogy az ország elveszítse legitimitását. Utána viszont minden más lesz. Az öreg kontinens nincs abba a helyzetben, hogy kellő mértékben segítsen Zelenszkijnek, nem szólva arról, hogy továbbra is van ellenállás a támogatás növelésével szemben.
Ám ha megszűnik az ukrán állam, a földrésznek végképp nem lesz alapja erkölcsről papolnia. De ha állva akar maradni a szélsebesen változó világban, akkor a fegyverkezésen túl a lehető leggyorsabban külpolitikai szereplővé kell válnia. Létre kell hoznia a Védelmi Uniót, ehhez a tettre készek koalíciója jelenti a keretet. Ott többségi alapon kell majd dönteni, nehogy egyetlen állam mindent blokkolni tudjon, ahogy azt Magyarország csinálja jelenleg.
Nem boszorkányság, csak politikai akarat szükségeltetik hozzá.
Die Zeit
Trump a szégyent és a gyengeséget lovagolja meg, de lassan formálódik vele szemben az ellenállás, ezért minden erejével azon van, hogy kikapcsolja az ellenzéket, valamint egy füst alatt a jogállamot is. Ezt gondolja a washingtoni tudósító, Johanna Roth, aki meglepőnek tartja, hogy az elnök sorozatos jogsértései dacára viszonylag milyen csendes a társadalom.
A demokraták teljesen elbizonytalanodtak, pedig össze kell szedniük magukat, ha nem egészen két év múlva vissza akarják hódítani legalább a Képviselőházat, illetve ha szeretnék helyreállítani a törvényhozás ellenőrző szerepkörét. Enerváltságukat kihasználja az elnök, aki nem csupán a másik párt előretörését igyekszik meghiúsítani, hanem a bosszú valóságos megszállottja.
Nem csak a kedélyállapota nyilvánul, meg amikor pocskondiáz és személyükben támad másokat. Ez nála stratégia, még akkor is, amikor bírák kerülnek a célkeresztjébe. Végül is az az egyetlen hatalmi ág, amely még meg tudja fékezni. De már jelezte, hogy szükség esetén nagy ívben tesz az ítéletekre, márpedig ez szakértők szerint alkotmányos válságot robbantana ki. Hatalmas lépés volna a diktatúra felé.
Hogy mennyire drámai a helyzet, azt jól jellemzi, hogy az ilyesfajta törekvésekkel szemben kiállt a Legfelsőbb Bíróság elnöke, pedig ő már többször is Trump szája ízének megfelelően döntött. De hogy a roham a jogállam ellen irányul, az cseppet sem meglepő, hiszen az elnök egyértelművé tette a kampányban.
The Times
Netanjahu az egész Közel-Keletet át akarja alakítani a háborúval, ezért Gázában nincs megoldása a harcoknak – fejti ki elemzésében Michael Clarke, a londoni King’s College vendégtanára, a RUSI, a brit fegyveres erők kutató intézetének volt igazgatója.
A légitámadások ereje és távozást sürgető újabb hivatalos felszólítás szerinte arra utal, hogy a küzdelem ismét teljes erővel fellángolt. A Hamászt minden izraeli fölény ellenére 15 hónap alatt sem sikerült felszámolni, de akkor mi mozgatja a kormányfőt?
A legegyszerűbb válasz az, hogy a politikai túlélés vágya. Már rég megbukott volna, ha belemegy a tűzszünet 2. szakaszába, visszarendeli a katonákat az övezetből és érdemi tárgyalásokat kezd a rendezésről. Ezért itt sokkal többről van szó, mint Gázáról. Ciszjordániában egy év alatt 50 új település létesült a hadsereg felügyeletével, amit azt jelzi, hogy utóbbi kész visszavágni, ha netán újabb intifáda tör ki a palesztin földek elvétele miatt.
De a kormány jó esélyeket szimatol Szíriában, valamint Jemenben is, hogy megszakítsa Irán kapcsolatait a zsidó állam helyi ellenségeivel, sőt ha lehet rendszerváltást érjen el Teheránban. Vagyis korábbi álláspontját felülvizsgálva nagyon is lát lehetőséget a többfrontos összecsapásra, hogy hosszútávon fokozza biztonságát és befolyását a régióban.
Ehhez Trump tökéletes partner. Annál is inkább, mivel az ukrajnai béke még odébb van, ezért az elnök most a jelentősen meggyengült Iszlám Köztársaságra fordíthatja figyelmét.
Következő cikk: Jönnek a kínaiak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >