2025. május 12. hétfő
Ma Pongrác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A Signalgate vörös zászlót mutatott az Egyesült Államok szövetségeseinek

A Signalgate vörös zászlót mutatott az Egyesült Államok szövetségeseinek

Ha az európaiak nem tudták volna, miként vélekednek róluk, illetve mit akarnak tőlük Washingtonban, akkor két dolgot érdemes kiemelni a beszélgetésből. Az egyik egy jelző: szánalmas, a másik pedig a pénz. Ezt fejti ki a Bloombergben kommentárjában Marc Champion, aki szerint mindazonáltal elképzelhető, hogy rövid távon az ügynek nem lesznek igazán következményei. Hosszabb távon azonban arra ösztökéli az EU-országokat, hogy ne az USA-tól vegyenek fegyvereket, hanem saját maguk gyártsák azokat. Van tanulság Kína és Oroszország számára is: itt az esély, hogy kihasználják a lehetőségeket. Amerika barátai és ellenségei számára egyaránt lényeges ugyanakkor, hogy immár látják, mi történik akkor, amikor alulképzett ideológusok egy csoportja irányítja a világ legerősebb katonai hatalmát. A hozzáértésüket kérdőjelezi meg, hogy a politikai kinevezettek még csak fel sem vetették: csak légicsapásokkal nem lehet térdre kényszeríteni a Jemenben állomásozó terroristákat. De nem került szóba a hatékonyság, valamint a várható következmény sem. Inkább azt taglalták, miként adják be a rajtaütést az amerikai adófizetőknek. Egy nyugalmazott amerikai tábornok úgy fogalmazott, hogy egy ilyen biztonsági melléfogásé után általában embereket rúgnának ki, de most nem normális időket élünk. De az egész históriát az amerikai védelmi miniszter szavával lehet a legjobban jellemezni: szánalmas. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

New York Times

 

Trump kettészakította a Nyugatot, mert a nagy geopolitikai játékosok ugyan tektonikus mozgásokat indíthattak be a geopolitikában, ám a kisebb szereplők törhetik a fejüket, miként éljék túl az így létrejövő repedéseket. Ezt fejti ki vendégcikkében a két varsói szerző: Jaroslaw Kuisz, a Kultura Liberalna főszerkesztője és Karolina Wigura, a főváros egyetemének professzora.

 

Lassan kezd körvonalazódni az új amerikai külpolitikai doktrína: a nukleáris nagyhatalmak elvehetnek mindent, amit akarnak, kiválasztják a befolyási övezetüket, szabadon alakítják a határaikat. A kelet-európai, valamint a dél- és kelet-ázsiai kisebb demokráciák viszont árulásként élik meg ezt a felfogást.

 

Az egykori kis szocialista országok ráálltak, hogy meghonosítsák a liberális demokrácia normáit, bár az a folyamat egyenetlen volt, elég csak az orbáni illiberális demokráciára, valamint a nacionalista-populista PiS 8 kormányzati évére gondolni. De az irány egyértelmű volt: a lehető legszorosabb köteléket kívánták kialakítani a világ vezető demokratikus szuperhatalmával, hogy tehetősebbek legyenek és nagyobb biztonságban élhessenek.

 

Csakhogy a világ kettétört: az egyik fele Trumpé, illetve más ragadozó demagógoké. A másik tábor tagjai még hisznek a szabadelvű demokráciában, a nemzetközi megállapodásokban és a nemzeti önrendelkezés jogában. A kisebb államok azonban csapdába kerültek, főleg Ukrajna. Az amerikai elnök megnyilvánulásai szinte egzisztenciális pánikot váltottak ki.

 

Ezért létre kell hozni a demokratikus értékek szövetségét, amiben az EU-nak kulcsszerep jut. De bármilyen furán is hangzik, lehet, hogy a történelemben most először két Nyugat van. 

 

Die Presse

 

Az új osztrák külügyminiszter asszony szerint Trump maga a megtestesült rombolás. Gyárilag ilyen, csak az a kérdés, milyen messzire megy el. Beate Meinl-Reisinger példaként említette, hogy az USA jelentősen visszafogta az ENSZ anyagi támogatását, ám nem gondolja, hogy a világszervezetre a széthullás várna, vagy valami más venné át a helyét.

 

Ez a nemzetközi fórum ugyanis at, ahol a kis államok egyenrangú szereplőként léphetnek fel. Szükség van a sokoldalú diplomáciára. Kitért arra, hogy az EU el akarta ítélni a török elnök által alkalmazott erőszakot, ám nem volt meg az egység a nyilatkozat megjelentetéséhez, noha a fejlemények meglehetősen nyugtalanítóak. Azt azonban nem árulta el, melyik kormány vagy kormányok hiúsították meg az állásfoglalást.

 

FT

 

A szerkesztőségnek az a véleménye: a Fehér Ház teljes amatőrségről tanúskodik, hogy egy véletlenül bevont újságíró jóvoltából immár ország-világ tudhatja, milyen figurák alakítják az amerikai politikát. A botrány megrázza az USA biztonsági és katonai apparátusát, hiszen ilyen hozzáállással könnyen veszélybe kerülhetnek az emberei. De nehéz helyzetbe kerülnek a a külföldi szövetségesek is.

 

Utóbbiaknak gyorsan alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy a 2. Trump-kormányzat romboló és gyakran ellentmondásos politikát folytat. Meg kell fontolniuk, hogy ezek után milyen hírszerzési értesüléseket osszanak meg Washingtonnal.

 

Öreg hiba, hogy a főnökség a huszik elleni támadást nem lehallgatás biztos szobában vagy csatornán vitatta meg, hanem egy kódolt, ám nem teljes biztonságos fórumon, a Signalon. A hivatalos cáfolatokkal szemben az Atlantic főszerkesztője szemtanúként azt mondja, nagyon is titkos részleteket vitattak meg a közreműködők, ideértve a célpontokat és a bevetendő fegyvereket.

 

Az eszmecsere megerősíti, ha egyáltalán még szükség volt újabb bizonyítékra, hogy Amerika mennyire semmibe veszi Európát. Egybe vége azoknak az időknek, amikor Washington a világ csendőreként kívánt fellépni saját érdekei védelmében.

 

Nem kizárt, hogy lesz vizsgálat, de el kell érni, hogy ne történhessen még egy ilyen incidens. Trump egyébként is épp elég kárt okoz az USA helyzetének a világban, nem kell még veszélyes kétbalkezességgel is bővíteni a bűnlistát. 

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk azt tartja a legfontosabbnak az akaratlanul nyilvánosságra került amerikai háborús tervből, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadó és a védelmi miniszter támogatja a főnök elképzelését, az alelnök viszont nem annyira.

 

Trump ugyan azt állítja, hogy ennyire áttekinthető kormányzat még nem volt Amerikában, de nem biztos, hogy igaza van. Hiszen Vance azt közölte a támadás előtt egy nappal, hogy vissza kellene lépni a művelettől, merthogy a Szuezi-csatornán, illetve a Hormuzi-szoroson keresztül csupán az amerikai külkereskedelem 3%-a bonyolódik le, Európa esetében viszont az arány 40%.

 

Ezzel arra utalt, hogy inkább az európaiakat kellene rábírni a cselekvésre. Emellett megfontolásra ajánlotta, hogy katonai csapások következtében megugorhatnak az olajárak. Ezért egy hónapos halasztást javasolt, mondván, hogy addig meg lehetne dolgozni a közvéleményt is.

 

Ezzel szemben Hegseth, a védelmi miniszter a halogatás kockázatait ecsetelte, kiemelve, hogy helyre kell állítani a hajózás szabadságát, illetve vissza kell szerezni a Biden által eljátszott elrettentő képességet. Vance a végén beadta a derekát, de megjegyezte: utálja, hogy Amerika megint megsegíti Európát. A Pentagon első embere úgy reagált, hogy neki is elege van az európai potyázásból, mert az szánalmas.

 

The Times

 

Marc Bennetts, a külpolitikai szerkesztő arra figyelmeztet, hogy Putyin számára fogja a győzelmet jelenti, ha életbe lép a Szaúd-Arábiában tető alá hozott fekete-tengeri tűzszünet. Ez az első ilyen megállapodás a 3 éve kezdődött háborúban, de Ukrajna számára csekély előnyökkel jár, viszont nem igényel semmilyen engedményt orosz részről, miközben Moszkva folytathatja a hadműveleteket.

 

Azaz gyakorlatilag megjutalmazza a Kremlt. A tengeren ugyanis immár két éve nem voltak jelentős harcok, miután az orosz haditengerészet kénytelen volt visszavonulni a Krímből – elvesztette még ottani zászlóshajóját, a Moszkvát is.

 

Viszont Ukrajna fel tudta újítani a gabonakivitelt. Ugyanakkor az oroszok folyamatosan lövik Odessza és Mikolajiv kikötőjét, ám azokról egy szó sincs az egyezményben. Vagyis folytatódhatnak a bombázások – mutatott rá Lescsenko, Zelenszkij tanácsadója. Ukrajna érthető módon aggódik, hogy lankad a nyugati elszántság a Kremllel szemben.

 

Ugyanakkor nem sok jel utal arra, hogy Putyin a békére készülne. Ráadásul Trump az orosz nézeteket visszhangozza, ezért Moszkva nem sok késztetést érez, hogy leállítsa az inváziót.

 

Economist

 

Az elemzés azt hangsúlyozza, hogy Trump ugyan feloldhatja a szankciókat, de ezzel sokat nem segít Oroszországon, mert a fő ütőkártyák ebben a játszmában Európa kezében vannak. Putyin mindenesetre abból indul ki, hogy gyorsan rendeződnek a kapcsolatok az USA-val és korai karácsonyi ajándékként megkapja Washingtontól a megtorló intézkedések eltörlését.

 

Ám hasonló lépésről az Atlanti-óceán innenső partján szó sem lehet. Márpedig akkor Moszkva nemigen tud visszakapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe, fizetési rendszerbe és külföldi beruházásokban sem nagyon reménykedhet.

 

Amerikával a kereskedelmi forgalom értéke 35 milliárd dollár, Európa esetében ez az érték 258 milliárd. Az olajkereslet jelenleg is viszonylag magas, azon sokat nem lendítene, ha most feloldanák a korlátozásokat. A gáz esetében az öreg kontinenstől függ, hogy felújítja-e megrendeléseit.

 

Komoly hátulütő az orosz jegybank szemszögéből, hogy legtöbb forrását Európába helyezte ki, így azok feltehetőleg továbbra is befagyva maradnak. Azon kívül az orosz kereskedelmi pénzintézetek aligha térhetnek vissza a SWIFT keretei közé.

 

A külföldi beruházók pedig minden bizonnyal továbbra is óvatosak lesznek, mert a szankciók bármikor újra el lehet rendelni, ha, mondjuk, Putyin megszegi a szavát, vagy új elnök jön Amerikában. Viszont oroszországi szerepvállalásuk sokat árthat a tekintélyüknek, miközben az orosz gazdaság kisebb, mint Texasé.

 

Európa megfúrhatja az enyhülést, bár ezzel magára vonhatja Trump átkát. Ugyanakkor mivel jó adui vannak, ha úgy érzi, hogy figyelmen kívül hagyják vagy fenyegetik, hajlamos lehet arra, hogy kijátssza fontos lapjait.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Putyin az unalomig koptatja álérveit, amelyek ily módon folyamatosan inflálódnak. Ezt állapítja meg új könyvében a müncheni szlavista, Riccardo Nicolosi, aki az orosz elnök háborús retorikáját értékelte ki tudományosan. Arra jut, hogy az orosz elnök előszeretettel tünteti úgy fel, mintha Oroszország a nemzetközi jog védelmezője volna, a Nyugat ellenben csaló.

 

Nem jó szónok, a filmfelvételeken látni, amint görcsösen ül egy túl magas asztal mögött. Irodájának berendezése a szovjet-bürokratikus stílust idézi, a hanglejtése akadozik, a fontos szavakat úgy préseli ki magából. Fél közvetlenül kapcsolatba kerülni a lakossággal. Általában csak gondosan megválogatott kérdésekre válaszol.

 

Előre gyártott magyarázatokkal szolgál és mesterséges konszenzust gyárt arról, hogy az emberek nem utasítják el a háborút. Az agresszió lyukas magyarázata mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy ugyanazt ismételgeti, pl.: Ukrajna geopolitikailag a Nyugat felvonulási területe.

 

Érzelmileg igyekszik meggyőzni a hallgatóságot, amikor vulgáris kifejezéseket használ. Lásd, amikor azt állítja, hogy a Nyugat a megalázott fegyenc szerepét szánja az oroszoknak a latrinánál. Meg hogy gyarmatot csinálna Oroszországból, lakóit pedig lelküktől megfosztott rabszolgákká fokozná le. A retorika egyre radikálisabb, igyekszik a társadalmat az állandó érzelmi túlfeszítettség állapotában tartani.

 

Washington Post

 

Az amerikai elnök nem nyomhatja le kizárólag a nyers erő segítségével Kínát, szüksége lesz puha hatalmi eszközökre is, csakhogy ez utóbbi területen Peking sokkal jobban áll. Így látja Joseph Nye, a Harvard korábbi dékánja, aki évtizedekkel ezelőtt megalkotta a puha hatalom (soft power) fogalmát.

 

Szerinte Trumpnak fogalma sincs, mi az a puha erő és milyen szerepet tölt be a külpolitikában. Amikor olyan partnereket fenyeget, mint Dánia és Kanada, akkor gyengíti a szövetségesi hálózatba vetett bizalmat. Panama kapcsán pedig újraéleszti Latin-Amerikában az amerikai imperializmussal összefüggő félelmeket.

 

Amikor felszámolta az Amerika Hangját és a többi ilyen adót, arra figyelmeztet, hogy a mostani Egyesült Államok már nem elkötelezett az egyetemes liberális értékek mellett. A hatalom az a képesség, hogy más nemzetek azt csinálják, amit te akarsz, de ezt nem csak a nyílt erővel lehet elérni. Ha mások azt látják, hogy jóindulatú és megbízható vagy, könnyebben meg lehet őket győzni, inkább hajlandóak követni téged.

 

Az első számú ellenség, Kína jelentősen fejlesztette hadseregét és nagy összegeket ruházott be külföldön. De nem sajnálta a pénzt a puha erőre sem, bár az eredmény nem egyértelmű. Egyrészt ugyanis területi vitája van több szomszédjával, másrészt odahaza elnyomást alkalmaz.

 

Peking ezzel együtt a 3. világ vezérének tartja magát, a Selyemút-kezdeményezés célja, hogy megnyerje a Globális Délt. De Trump valószínűleg csalódni fog, ha azt hiszi, hogy a puha erő nélkül is felülkerekedhet az ázsiai nagyhatalmon.

 

Washington Post

 

A vezércikk oda lyukad ki, hogy Törökország a leplezetlen tekintélyelvűség felé fordul, miután Erdogan letartóztattatta legfőbb politikai vetélytársát, ami igen veszélyes húzás. A vádak légből kapottnak tűnnek, de börtönbe került egy sor más helyi tisztségviselő is. Válaszul az utóbbi évek legnagyobb tüntetései robbantak ki. Az ország hirtelen a politikai válság kellős közepébe került.

 

A rendszer legjobb esetben is kvázi demokráciának minősült, de le lehetett váltani az urnáknál. Most viszont már sokkal inkább emlékeztet a totalitárius putyini Oroszországra, amelyet egy ember ural és a választások eredménye eleve elrendeltetett. Az időzítés elárulja a mozgatórugót: az embereknek elegük van a téves gazdaságpolitikából, Imamoglu olyan karizmatikus vezetőnek számított, aki egyesíteni tudja a szétszabdalt ellenzéket.

 

A következő választás csak 3 év múlva lenne, de akkor már az államfő nem indulhatna, mert immár kétszer volt elnök. Ám ha nem tölti ki a 2. mandátumát, akkor az más. Ezért lehet, hogy idő előtt kell voksolniuk kell a törököknek. Alighanem úgy kalkulál, hogy javulnak az esélyei, ha kikapcsolja az ellenzéket.

 

További tényező, hogy Trump visszatérte folytán mindenütt felbátorodtak az autokraták. Erdogan bízhat abban, hogy tekintélyuralmi lépései nemigen váltanak ki rosszallást Washingtonban. De hogy mi lesz ezek után, azt részben a piac határozza meg. Törökország azonban csak akkor nem sorol be a tekintélyuralmak közé, ha az elnök megfordítja az irányt.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Hogy a bíróság immár jogerősen ismét felmentette a FIFA volt elnökét, valamint egykori munkatársát, Platinit, az totális vereség a svájci ügyészség számára. Igaz, még függőben vannak azok a vádak, miszerint a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség kenőpénzek fejében ítélte oda több VB rendezési jogát is, ám a vádhatóság foga beletörött az adott ügybe, hogy ti. miért fizetett Blatter kétmillió frankot az egykori világklasszis francia játékosnak.

 

Amikor a rendőrség csaknem 10 éve megrohanta a FIFA zürichi székházát, a világ azt remélte, most fény derül a korrupciógyanús üzelmekre, ám a vége hatalmas blamázs lett. A bíróság nem tudott mit kezdeni azzal, hogy Platini azt vallotta: szóbeli egyezség alapján, tanácsadóként kapta a pénzt.

 

Más ügyekben megfeneklett az eljárás, illetve szintén felmentéssel zárultak a perek, de az is előfordult, hogy lejárt az elévülési idő.  Most várhatóan az állam kénytelen mindkét érintettnek 5-számjegyű kártérítést fizetni, csak az nem világos, az ügyészség miért fellebbezett 3 éve az elsőfokú ítélet ellen, amikor kilátástalan volt a küzdelem.

 

Illetve miért nem azzal foglalkozott, hogy újabb és újabb gyanú merült fel a világbajnokságok aktuális helyszíne kapcsán. Így viszont a szervezet elnöke nyugodtan köthet további szóbeli szerződéseket. Egyébiránt érdekes, hogy Trump már akkor megszerezte a jövő évi VB házigazdájának jogát Infantinótól, amikor még nem is volt elnök. Továbbá hogy a 34-es torna szervezésének feltételeit igencsak megszigorították, így csak Szaúd-Arábia felelt meg az előírásoknak.

 

Der Standard

 

A bíróság 10 év után elítélte az egykori osztrák pénzügyminisztert, vagyis azt látni, hogy Ausztriában mégsem lehet bármit megtenni – emeli ki Hans Rauscher, az egyik legjobb osztrák szemleíró. A Grasser-ügy fontos tanulságának tartja ugyanakkor, hogy a lakosság odavan a fiatalos szélhámosokért.

 

Merthogy az egykori szabadságpárti politikus, Haider felfedezettje, egészen nevetséges PR-akciókkal és trükkökkel szédítette az embereket és természetesen azt gondolta, hogy az állam azért van, hogy okos fiúk jól megszedjék magukat rajta.

 

Hűtlenül kezelte a vagyonügynökségre bízott állami cégeket, nem egyet áron alul herdált el, de úgy, hogy miniszterként beleszólt a privatizálásokba. Persze jó beszélőkéjű fiúkák azt hitték, hogy ők jobbak, lendületesebbek lesznek, mint a régi vágású politikusok és sokan be is ugrottak nekik. Ám keserű volt a csalódás és ezúttal a bíróság kimondta, hogy még az „aranyifjak” sem csinálhatnak azt, amit akarnak. Így a „Tehetséges Mr. Grasser” sem.

 

Az egyébiránt tény, hogy ő nem volt jó a pénzügyi tárca élén. És még vannak további gyanús ügyei is. Most kapott egy pofont, de majd meglátjuk, hogy milyen döntés születik a hasonló ügyekben.

 

2025. március 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel

Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >

Tovább

Választási pamflet

Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >

Tovább

Elváltak haragos útjaik

A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >

Tovább

Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?

Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >

Tovább

A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának

Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >

Tovább

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább