Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Trump-kormányzat részéről az ostobaság jelenti a legnagyobb veszedelmet
Hogy ilyen csapat mellett ez az elnökség kitart 4 évig, az nap mint nap egyre kevésbé valószínű
A hutik elleni támadásról napvilágot látott részletek teljes hozzá nem értésről és nagyképűségről tanúskodnak, és ez még fenyegetőbb, mint a radikális ideológia. Az elnök és munkatársai jóformán óránként újabb és újabb sikereket jelentenek be, mármint hogy két hónap alatt ismét erős nemzetet csináltak az országból. Ám valójában autoriter állam épül – hangsúlyozza a Der Standard kommentátora, Eric Frey. A kritikusok ezzel szemben úgy vélekednek erről a gonosz zsenialitásról, mintha Voldemort nagyúr kelt volna életre, csak éppen nem tudnak mit kezdeni vele. A politikus egy sor kontárral vette körül magát. A fő gond nem a tudás hiánya, hanem, hogy mennyire beképzeltek. Nem hajlandók profit tanácsot elfogadni, figyelmen kívül hagynak minden szabályt, ezért azután nagy pofonokba szaladnak bele. Közülük is kiemelkedik Trump, aki a világ legokosabb emberének képzeli magát, de szorosan követi Musk. Róla azt nyilatkozta Paul Krugman, hogy milliárdos agya van: egyesíti magában a tudatlanságot és az arroganciát – olyasvalakiként, aki anyagilag sikeres, ám pont ezért meg van győződve, hogy mindenhez ért. Pedig nem. A washingtoni hozzáállás mögött nem stratégia rejlik, hanem tudálékosság van, ami agresszivitással párosul a vélt ellenségekkel szemben. A szuperhatalmat január 20. óta megszállottak irányítják, a rendszer átment idiokráciába. A józan ész nem rúg labdába. Az őrület politikája már következményekkel jár: esnek Trump népszerűségi mutatói, drámaian zuhan a fogyasztói bizalom, a szövetségesek elvesztik Amerikába vetett hitüket, jóllehet a hatalom még nem is szembesült nehéz helyzettel. Olyan, mintha egy óriási teherautó száguldana egy betonfal felé. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
Európa gondterhelt, mert azt látja, hogy Szijjártó Péter – Orbán feltétlen híveként - jóformán hazajár Moszkvába. A háború kezdete óta annyiszor volt az orosz fővárosban, hogy az már gyanús uniós diplomaták számára. A külügyminiszter lett az oroszbarát magyar politika arca. A szoros kapcsolatok miatt gyakori a vita más uniós államokkal.
Az utóbbi jó 3 évben legalább 13-szor fordult meg Oroszországban. Európai illetékesek, akik névtelenséget kérve nyilatkoztak, arra kíváncsiak, milyen célt szolgálnak a sűrű látogatások. Ilyen gyakran még a Kreml leghívebb szövetségesei sem fordulnak arrafelé. A nyugati partnerek vagy megszakították az együttműködést, vagy drasztikus leépítették a viszonyt.
Szijjártó láthatóan élvezi, hogy ily módon felhúzhatja több kollégáját. Úgy véli, hogy az EU rendkívül háborúpárti, mivel az fenn akarja tartani a fegyverszállításokat. Segíteni kíván ugyanis, hogy Kijev vissza tudja verni az inváziót.
Bloomberg
Nagyon úgy néz ki, hogy a magyar kormány komolyan gondolja, amit decemberben bejelentett, hogy ti. eladja az MBH-ban lévő 20%-os érdekeltségét. Beavatott források szerint ez ügyben a Citi Bank szakértőivel folytat tárgyalásokat. Lehet, hogy még az idén felkínálják a részvényeket, de az is elképzelhető, hogy semmi sem lesz a tranzakcióból.
Mindenesetre az egész elképzelés még meglehetősen kiforratlan. Sem a Citigroup, sem az MBH illetékesei nem nyilatkoztak, mint ahogy a kormány sem.
Süddeutsche Zeitung
A brüsszeli tudósító szerint uniós diplomaták azon morfondíroznak, vajon az amerikai alelnök vajon miért éppen az európaiakkal ennyire kemény, mi okból beszél róluk ilyen becsmérlően? És mi lehet az oka, hogy ennyire nem szereti az öreg kontinenst?
Hubert Wetzel úgy gondolja, hogy a választ az elnöknél kell keresni. Előbb azonban megereszt egy viccet: az idei Nagy Károly-díjat nyugodtan oda lehetne ítélni a Fehér Ház lakójának, mert nála többet senki sem tett mostanában a földrész egységéért. De jelöltként szóba jöhet Vance is, aki nem győz pocskondiázni, ha a kontinensről van szó.
Nála az a feltűnő, hogy megnyilatkozásaiban nagyon emlékeztet Orbánra. Tud teljesen normális is lenni – a színfalak mögött. Ha viszont kilép a nyilvánosság elé, akkor nem ismer irgalmat. A magyar kormányfőnél ez úgy jelentkezik, hogy a tanácskozásokon igen barátságos és megszavaz minden javaslatot, a kamerák előtt viszont szidja az EU-t, mint a bokrot.
Megfigyelők azt látják, hogy az amerikai politikus mindig akkor rendkívül harapós, ha tudja, hogy rajta van Trump, illetve legalázatosabb munkatársainak a szeme. Lehet, hogy e célból utazik holnap Grönlandra is. Belefér továbbá, hogy jóvá akarja tenni a kisiklást, miután a Signalgate során kiderült, hogy ellenezte a hutikra mért csapást. Azaz bírálta a főnökét.
Washington Post
Max Boot azt tartja az igazán botrányosnak az egész Signalgate-ben, hogy feketén-fehéren kiderült: Trump csapata megveti a szövetségeseket. Ez pedig riasztó üzenet Európa számára. A washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető biztonságpolitikai szakértője szerint az egész ügy arról tanúskodik, mi van akkor, ha a magas tisztségek betöltésénél a kiválasztás alapja nem a hozzáértés vagy a tapasztalat, hanem a személyes hűség.
Kormánytagok, sőt az alelnök szegtek meg alapvető biztonsági előírásokat. Ha ezt egy alacsonyabb rangú beosztott csinálja, alighanem azonnal kirúgják és lehet, hogy még vádat is emelnek vele szemben. Nem véletlen, hogy a védelmi miniszter, illetve Vance belekeveredett, mivel idáig semmi közük nem volt a legfelső szintű nemzetbiztonsági döntésekhez.
De az is látszik, hogy képtelenek meghatározni, kik az ország barátai, illetve ellenségei. Arról sincs fogalmuk, hogy az európaiak és más partnerek már beszálltak, mivel szeretnék szavatolni a hajózás szabadságát a Vörös-tengeren. Kína és Oroszország viszont a kisujját nem mozdította ez ügyben, sőt mindkettő a hutikat támogatja.
Az eset illusztrálja, milyen fokú az ellenségesség Trump háza táján az európaiakkal szemben. Erre a 30-as évek óta nem akadt példa. A kormányzat kereskedelmi háborút robbant ki és válságot idéz elő a NATO-ban Grönland miatt. A kiszivárgási ügy még nyilvánvalóbbá teszi, hogy a végét járja a transz-atlanti szövetség.
Project Syndicate
Mostantól kezdve az európaiak kezében van a saját biztonságuk, mivel Trump feladja a 2. világháború utáni nemzetközi rendet. Arra lehet számítani, hogy Amerika, Kína és Oroszország felosztja egymás közt a világot, ahogy az Jaltában történt. Az erősebbik joga érvényesül, ezért az öreg kontinensnek ki kell építenie teljes technológiai, gazdasági és katonai erejét.
Így vélekedik Sigmar Gabriel (SDP) volt német külügyminiszter, a német-amerikai megértést célzó Atlantik-Brücke szervezet vezetője, valamint Peter Eitel, az FTI Consulting kockázatelemző német részlegének igazgatója.
Szerintük a jelenlegi helyzetet a legjobban úgy lehet leírni: az USA elfordult Európától. Véget vetne a háborúnak, valamint az egész transz-atlanti partnerségnek. Merthogy azt vallja: a földrésszel szemben vállalt kötelezettségek sokba kerülnek és útjában állnak a nemzeti nagyságnak. Azt hiszi, hogy uralhatja a világot, ha semmibe veszi a normákat és az aláírt szerződéseket.
Ily módon azonban hatalmi űr keletkezik az öreg kontinensen, amit az oroszok és a kínaiak ezer örömmel kiaknáznának. Európa ismét a világpolitikai forgáspontja lesz. Ha helyt akar állni, meg kell szabadulnia az egyhangú döntéshozataltól. A tettre készek koalíciója, amely Ukrajna kapcsán formálódik, az első nagy lépés lehet az amerikai függés felszámolása felé.
Francia és brit vezetéssel azért kell dolgozni, hogy létrejöjjön a kontinentális védelmi unió. Új erőket kell összpontosítani a gazdaságban az innovációra és a fejlesztésre, azon kívül együtt kell működni a déli szomszédokkal. Mindezekben az erőfeszítésekben központi szerep jut Németországnak. Merz és a Szociáldemokrata Párt pontosan látja helyzetet, akárcsak Macron.
Handelsblatt
A rigai tudósító azt tanácsolja, hogy a NATO vegye tudomásul: hamarosan számolni kell az orosz támadással, azaz a szervezet ne hallgasson azokra a hamis hangokra, amelyek szerint Moszkva nem képes egy ilyen agresszióra. Annál is inkább, mert végzetes következményekkel járna, ha megindul az orosz hadsereg, mivel Európa minden eddiginél védtelenebb.
Mareike Müller rámutat, hogy három okból tévednek mindazok, akik alábecsülik a veszélyt: A Kremlnek nagyon is érdekében állhat a katonai összecsapás, Putyin a saját logikáját követi és nem csinál titkot birodalmi törekvéseiből. A propaganda nap mint nap hangoztatja az Ukrajnán túlterjedő területi igényeket. Az orosz vezetés kóstolgatja, miként reagál a Nyugat a kirohanásokra, a megrongált tengeralatti kábelekre, vagyis a hibrid hadviselésre, amely egyértelmű provokációkkal jár.
Azon felül Putyin akkor is nagy károkat tud okozni, ha pl. csupán az egyik szomszédos állam kisebb területét szállja meg. Végül pedig egyáltalán nem biztos, hogy utóbbi esetben Amerika a megtámadott ország segítségére siet. Hiszen nyíltan megkérdőjelezi a katonai szövetség értelmét és sok tekintetben közeledik a Kremlhez.
Viszont a keleti tagok az ukrán példa nyomán pontosan tudják: egyedül nem tudják megvédeni magukat.
The Times
Éleződik a küzdelem az Északi-sark ellenőrzéséért, a gyors felmelegedés miatt Grönland értékes célpont Kína és az USA számára, mivel az olvadás folytán hamarosan viszonylag könnyen hozzáférhetőek lesznek a mélyben rejtőző ritka fémek – mutat rá a külpolitikai elemző, Roger Boyes.
Trump számára a fő ellenség Kína, ám úgy tűnik, hogy az elnök emberei előbb olyan gondokat igyekeznek letudni, mint Ukrajna, a Közel-Kelet és hogy Európa vállaljon nagyobb szerepet saját védelmében. Valószínűleg utána jön a gazdasági hidegháború Peking ellen. Ez utóbbinak lehet nyitánya az Artkisz körüli vita, mármint hogy Amerika meggátolja a Középső Birodalom előretörését.
Nyugati titkosszolgálatok azt tapasztalják, hogy a kínai kémkedés úgy erősödik, ahogy melegszenek a tengerek. Alaszkában kínai álturistákat vettek őrizetbe, hírszerző drónokkal voltak felszerelkezve. Az ázsiai ország halászflottái egyre jobban nyomulnak észak felé.
Oroszország közelsége, valamint a kínai behatolás folytán a grönlandiaknak érdekük erősíteni a kapcsolatokat az USA-val – már ha leválnak Dániáról -, hogy legyen, aki megvédi őket. Az oda készülő Vance alelnök arról igyekszik meggyőzni a sziget lakosságát, hogy ilyen körülmények közepette csak az segíthet rajtuk, ha összeállnak Amerikával - és teljesen behódolnak neki.
Bloomberg
Trump a megállapodások nagy mesterének tartja magát, de lehet, hogy ezúttal mázlija lesz és olyat húz – akaratlanul –, amivel szétrobbantja az alakuló kínai-orosz-dél-koreai-iráni összefogást. Csak éppen az ár lesz hatalmas – fejti ki a szemleíró, Andreas Kluth.
Ha valaki meg van döbbenve a washingtoni külpolitika láttán, annak alighanem az az oka, hogy úgy véli: az elnök elárulja az ország barátait, elveit, de még az érdekeit is. Ráadásul a tanácsadóról ordít, hogy mennyire pancserek. A hívei szemében viszont négydimenziós sakkot játszik, és ezt csak kevés közönséges földi halandó képes felfogni.
Ám van egy 3. eshetőség is: mivel azt hajtja, hogy rövidtávú szerződéseket kössön, valamint lehetőleg folyamatosan szerepeljen a nyilvánosságban, jelentős károkat okozhat, de egyúttal megfúrhatja az Amerika-ellenes tengelyt. Nem érdekli a demokrácia és a tekintélyelvűség közti verseny. Olyan erős ember akar lenni, mint Putyin és Hszi.
A négyekkel másként és másként bánik, a legkeményebb Teheránnal szemben. Csak éppen a fenyegetőzéssel nem megy semmire. Ha eredményt szeretne, azt kellene hangoztatnia, hogy nem ellenzi a teokratikus rendszer fennmaradását és a polgári célú atomprogram folytatását. Ehhez meg tudja nyerni Moszkvát és Pekinget.
Csakhogy az enyhülés egyben azt jelentené, hogy az USA feladja szerepét a Pax Americana őreként. A szép, új világban a három nagyhatalom úgy érezheti, hogy szabad kezet kapott a maga érdekövezetében. Azaz csupán annak a valószínűsége csökkenne, hogy megindulnak egymás ellen. Ám ezt semmiképpen sem lehet haladásnak nevezni.
Die Welt
A lengyelek aközött ingadoznak, hogy ellenállnak, illetve elmenekülnek, ha netán orosz támadás éri az országot. Alighanem mindenki másnál jobban tartanak az orosz veszélytől, ezért előkészületeket tesznek: egyrészt a földrészen egyetlen más állam sem költ ennyit a hadseregre, mint ők, és ezzel teljes mértékben egyetért a társadalom.
Ám közben sokan nyitva hagynak egy kiskaput: tavaly óta a külföldiek közül a németek és a britek mellett a lengyelek veszik a legtöbb lakást Spanyolországban – jelenti Philipp Fritz Varsóból. Jól jöhet az menedékként, ha újra nekilódul az orosz imperializmus.
Emellett az iskolákban bevezetik a katonai oktatást, az önkéntes területvédelmi alakulatoknál folyik a kiképzés. Olyan fegyverekkel, mint a Javelin páncélelhárító rakéták. Az emberek tartalékot halmoznak fel élelemből és gyógyszerből, összecsomagolt bőröndökkel és teletankolt autókkal várják, ha netán bekövetkezik az, aminek nem kellene.
Hogy a lengyel civil társadalmat lehet mozgósítani, az kiderült a háború kezdete után: az országba érkező 3 millió ukrán menekült zömét magánemberek látták el. Viszont a katonai ismeretek iránt már nem akkor a lelkesedés, ezért Tusk miniszterelnök a múlt héten bejelentette: mindenkinek át kell esnie a kiképzésen. Ez pedig gyakorlatilag a hadkötelezettség visszaállítása – tartalékos szinten. Egyúttal az elrettentést szolgálja.
Guardian
A vezércikk kiemeli, hogy a hatalmas törökországi tömegmegmozdulások azt jelzik: a lakosság nagy része elutasítja Erdogan tekintélyuralmát. Hogy az elnök elrendelte fő riválisa, az isztambuli polgármester letartóztatását, az fordulópontot jelent a politikai elnyomás és a megélhetési válság közepette.
A sok tízezer tiltakozó közül nem mindenki Imamoglu híve, de úgy gondolják, hogy az ország most fordul rá a nyílt autokráciára. A bekeményítés ideje árulkodó: az ellenzék éppen arra készült, hogy elnökjelöltjének nyilvánítja a városvezetőt, márpedig az urnáknál még szabadon lehet kinyilvánítani a politikai akaratot.
Az embereket felháborítja az infláció. Az államfő feltehetőleg abban reménykedik, hogy idővel elül az elégedetlenség és még a 28-as választás előtt javul a gazdasági helyzet. Viszont alighanem az is haladéktalan kemény fellépésre ösztökélte, hogy Trump megdicsérte, Európát pedig leköti Ukrajna, valamint a transz-atlanti szövetség felbomlása.
Feltűnő módon hallgatnak olyan politikusok, akik korábban nem haboztak bírálni Erdogant. Pedig az európai vezetőknek be kellene vetniük eszközeiket. Ami pedig a törökországi ellenállást illeti: meglepő koalíciót alkotnak korábbi ellenzékiek illetve a felzúdult diákok. Ebből még lehet olyan sikeres mozgalom, amire az elnök egyáltalán nem számít.
Következő cikk: Nyilas Mihály bálozik
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >