Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump a végén sírni fog, de nem csak ő
Nyilvánvaló, hogy Putyin hülyére vette
Chris Patten azt jósolja, hogy Trump politikája nagy szenvedést hoz az egész világra, megtépázza Amerika tekintélyét. A demokratikus értékeket az ország polgárainak és törvényhozóinak kell megvédeniük. Az utolsó hongkongi kormányzó, az egykori uniós külügyi biztos, az Oxfordi Egyetem rektora szerint a végén az elnök sírni fog, de nem csak ő. Az általa megtestesített hebehurgyaság árát az USA fogja megfizetni. Senki sem tudja persze, hogy a dolgok mikor omlanak a fejére, de a viharfelhők már gyülekeznek. Alkotmányos válság készül, mivel a kormányzat aláássa a jogállamot. Célba veszi az ellenzéket és a bírálókat. Ilyenre már volt példa: Európában a 30-as, 40-es években. A kereskedelempolitikája alighanem visszaesést és inflációt eredményez. Senki se várja, hogy az Egyesült Államok a világ élére áll a legfőbb nemzetközi kérdésekben. Az elnök azt hiszi magáról, hogy a diplomácia atyamestere, de már az első 4 évben egyik szarvashibát követte el a másik után. Ezért aztán nem szabad csodálkozni azon, hogy nem tudott 24 óra alatt véget vetni a háborúnak Ukrajnában és a Közel-Keleten. Nyilvánvaló, hogy Putyin hülyére vette. Az amerikai vezetőt az ukrán állami szuverenitás megőrzésénél jobban érdekli, hogy milyen politikai, illetve személyes előnyökkel jár számára, ha ezüsttálcán kínálja a Kremlnek a megtámadott országot. Ugyanakkor fülsiketítő a csönd, miután nem szólalnak meg korábbi amerikai elnökök, valamint felelős tisztségviselők – még mielőtt bekövetkezik a tragédia. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Az amerikai elnök meghátrált a bírósági verdikt nyomán: felújította a Szabad Európa finanszírozását, továbbá visszahelyezte állásába annak a rádiónak 33 munkatársát, amely Kubába sugárzott műsort. Azért kényszerült erre a lépésre, mert két napja szövetségi bírósági ítélet mondta ki, hogy nem zárhat be olyan szerkesztőségeket, amelyek a Kongresszus határozata alapján működtek.
A kormányzat közölte, hogy eláll a további jogvitától, ám fenntartja a jogot, hogy később ismét beszüntesse az állami támogatást a SZER-nek, ha úgy látja jónak. Ám nem világos, hogy ezzel véget ér-e a per.
Egyébként tegnap óta ismét működik az Open Technology Fund, vagyis az a nonprofit civil szervezet, amelyet szintén a törvényhozás alapított, hogy segítse az internet szabad elérését olyan országokban, ahol ez hatósági fellépés miatt nem lehetséges. Idetartozik, hogy a Radio Free Asia, amely hasonló cipőben jár, mint idáig a Szabad Európa, szintén az igazságszolgáltatás elé viszi, hogy az állami szubvenció leállítása folytán kénytelen elhallgatni.
FAZ
A NATO 2. legmagasabb parancsnoka úgy látja, hogy a szervezetnek sürgősen javítani kell az elrettentő képességét, ehhez a többi közt olyan fegyvereket kell beszerezni, amelyek mélységi csapásokra alkalmasak. Pierre Vandier, aki azért felelős, hogy a szervezet lépést tartson harcképességben a követelményekkel, azt mondja, hogy állandó versenyt futnak Oroszországgal. Növelni kell vele szemben a technológiai és harcászati fölényt, mert ezzel bebiztosíthatják a stratégiai előnyt.
Azt egyértelműnek tartja, hogy Moszkva a következő 3 évben fegyverkezni fog. A mai helyzetet úgy jellemzi, hogy semmilyen hadfelszerelésből sincs elég, de egyhamar nem lehet betömni minden lyukat, mert nincs rá elegendő idő. Ezért az elriasztásra kell összpontosítani, amihez támadó eszközök kellenek.
Így mindenekelőtt drónok, igen nagy mennyiségben. Ehhez igénybe lehet venni az autógyárak kapacitásait. Igen lényegesek a kettős rendeltetésű termékek és e célból sokat kell költeni az innovációra.
Külön kitért arra, hogy jelenleg a világűr gyarmatosítása zajlik. A verseny a keringési pályákért folyik. Ebben Európa idáig meglehetősen lemaradt, és ha nem gyorsít bele, akkor a végén fizetnie kell azért, ami e pillanatban még ingyen megszerezhető. Azon kívül jönnek létre az űrfegyverek, a földrész szuverenitása a jövőben attól függ, hogy ebbe a küzdelembe mennyire tud bekapcsolódni.
Süddeutsche Zeitung
A Bundeswehr, valamint a német titkosszolgálat közös elemzése azt állapította meg, hogy az orosz hadsereg már készül a következő összecsapásra a Nyugattal. Pár éven belül bőven elképzelhető, hogy támadást indít. A helyzetet jól jellemzi a német haderők főparancsnokának véleménye, miszerint az ország még egyáltalán nem lélegezhet fel.
A szakértők inkább sötét képet festenek, mivel úgy ítélik meg, hogy Moszkvának rendszerszintű a viszálya a nyugati hatalmakkal és kész katonai erővel érvényt szerezni birodalmi céljainak. Az évtized végéig előreláthatólag felkészül, hogy meg tudjon vívni egy nagy hagyományos háborút.
Nem tanúsít semmiféle kompromisszumkészséget Ukrajnával szemben, alighanem az idén is folytatja a hadműveleteket. A szankciók ellenére hamarosan képes lesz, hogy megtámadjon egy NATO-országot. Sokat elárul szándékairól, hogy hadiipara többet termel, mint amennyire a háborúban szükség van. És teljesen érintetlen a légierő, valamint a haditengerészet.
Nyugati titkosszolgálatok már egy ideje figyelmeztetnek arra, hogy Putyin a Baltikumban nemsokára kipróbálhatja, mennyire veszik komolyan az Észak-Atlanti Szövetség tagjai a kölcsönös segítségnyújtást előíró 5-ös paragrafust.
Bloomberg
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Európának nem csak pénz kell saját védelméhez, mert az biztos, hogy növekednek a katonai költségvetések, ám az is nagyon fontos, hogy ezen belül mire és mennyit költenek a kormányok.
A földrész továbbra is igénybe veszi az USA bizonyos erőit, mert azok alapvetőek a biztonság szempontjából. Ilyen a légihíd, a rakétavédelem, a célra vezethető muníció, a hírszerzés, valamint a megfigyelés. Az eltelt 10 évben a kontinens 100 milliárd dollárt fordított amerikai fegyverekre, az európai NATO-államok az utóbbi 4 évben a tengerentúlról szerezték be a hadfelszerelések kétharmadát.
A legsürgetőbb teendő, hogy megerősítsék az ukrán hadsereget. Mert ha alulmaradna az ország, az instabilitást eredményezne a kontinens keleti peremén, gyengítené az elrettentést, felbátorítaná Moszkvát és a végén még többet kellene költeni hadi célokra.
Mindenképpen ésszerűsíteni kell a haditechnika beszerzését. Azután gyorsan ki kell dolgozni a védelmi elképzelést. Határozottan túl kell lépni a tagállamok protekcionizmusán, a párhuzamosságok helyett az összefogást és a fegyveres erők együttműködését kell szorgalmazni. Azon kívül az eddiginél jobban kell mozgósítani a magántőkét a védelem céljaira.
Washington Post
Max Boot azt gondolja, hogy Putyin olyan mesterien bánik Trumppal és annak Ukrajna-megbízottjával, mintha egy Stradivarin muzsikálna. A Külkapcsolati Tanács vezető szakértője szerint azonban az amerikai elnök nem gondolhatja, hogy Moszkva jó szándékú és tényleg be akarná fejezni a háborút.
Amit a Kreml ura csinál a diplomáciában, azt úgy lehetne jellemezni, már ha tényleg hegedűművész volna, hogy igazi maestro. Hiába jelezte a hónap elején Zelenszkij, hogy kész a békére, ezért belemegy a 30 napos fegyverszünetbe, orosz kollégája kemény feltételeket támasztott.
A Fehér Ház ura azonban az ukrán vezetőt minősítette a megállapodás akadályának, majd telefonon hosszan beszélt Putyinnal, aki már ezzel nyert, hiszen ki akart törni az elszigeteltségből. Emellett minden jel arra utal, hogy nem adta fel célját, egész Ukrajna elfoglalását.
Ám addig nem is lehet szó a viszály igazságos rendezéséről, amíg az amerikai elnök az orosz dezinformáció rabja. Jelen állapotában képtelen felmérni, hogy az orosz államfő bármikor véget vethetne a harcoknak, csak nem áll szándékában.
Independent
A szerkesztőségnek az a véleménye, hogy Trump néhány nap alatt felrúgta a 80 éves kollektív biztonsági rendszert. Az atlanti szövetség idáig azt hitte, hogy közösek a liberális demokratikus értékei, valamint minden szereplő érdeke a közös biztonság, ezen felül a szabad kereskedelem, ám Trump miatt ez már nem igaz.
A földrésznek alkalmazkodnia kell az új helyzethez, különben vége. Lehet, hogy a saját lábára áll, ez volt az, amiről az Unió alapító atyái álmodtak. Az kellett hozzá, hogy a Fehér Ház felsorakozzon Moszkva mögött, továbbá immár a barátai ellen alkalmazzon kettős diplomáciát, és folytasson kereskedelmi háborúskodást.
A tettre készek koalíciója bizonyítja, hogy az európai országok ráébrednek a helyzetre. Van abban valami sorsszerű, hogy éppen a Moszkva-barát Magyarország makacs elutasítása nyitotta meg az utat az újfajta összefogás, az EU megkerülése felé, a nyugati érdekek védelmében.
Az önkéntes társulás részvevői értik, hogy Ukrajna az ő szabadságukért is küzd, ám ez sajnos nem igaz az USA-ra. Azzal a szakadás még mélyebb. Amerika számára nem fontos a nemzetközi jog, a kis államok jogainak fenntartása. Washington megvetéssel tekint az öreg kontinensre, sőt kezdi ellenségnek tartani.
Nem tudni, mindez hová vezet. Talán a 3 év múlva esedékes elnökválasztás után helyreáll a rend és a józan ész. De a világ megváltozott és ehhez Európának igazodnia kell, hacsak nem szeretne eltűnni a politikai színtérről.
Wall Street Journal
Trump azt akarja, hogy nyugalom legyen a Közel-, illetve Közel-Keleten, ily módon a térség küldje az olajat, továbbá vásároljon amerikai árut, de többet ne keverje bele az USA-t semmiféle háborúba. Így értékeli Walter Russel Mead akadémikus, a new yorki Bard College tanára.
Az utóbbi idők lényeges fejleményei közé sorolja, hogy stratégiai vereséget szenvedett az „Ellenállás tengelye”, Iránnal az élen, Oroszország Asszad bukása után elvesztette befolyását a régióban, Törökország ellenben egyre fontosabb szereplő, ugyanakkor Egyiptom hanyatlik helyi tényezőként.
Izrael erősebb, mint korábban, csökkent az elszigeteltsége, de továbbra is megoldatlanok az alapproblémái. A palesztinok az izraeli függetlenségi háború óta nem voltak ennyire gyengék és megosztottak. Viszont fokozódik az iráni nukleáris program jelentette veszély.
A jelek szerint szintet lép az izraeli-palesztin viszály. Az október 7-i támadással a Hamász vezetői példátlan nagy öngólt lőttek. A Palesztin Hatóság tehetetlen, a gázai lakosság viszont joggal fél Trump „kitelepítési tervétől”. Az nagy kérdés, hogy milyen szerepet tölt be az USA a régióban. Azok az országok reménykedhetnek Washington támogatásában, amelyek a legnagyobb stabilitást kínálják a Fehér Háznak a legkisebb költségek mellett.
Bloomberg
Mielőtt bárki elutasítaná a demokráciát, tanulmányozza Törökország esetét – ajánlja a szemleíró, Marc Champion. Erdogan autokrata kormányzása ugyanis tönkretette a gazdasági kilátásokat. Ezzel együtt nem sok esélye van, hogy az országnak 3 év múlva új elnöke lesz.
Pedig annak idején egészen másként indult, szó sem volt róla, hogy a végén egyetlen célja marad: megtartani a hatalmat. Aligha követi el azt a hibát, hogy idő előtt elengedi fő riválisát, az isztambuli polgármestert. Imamoglu minden bizonnyal addig lakat alatt marad, amíg fenyegetést jelent.
Az államfő kézben tartja az összes közintézményt, amely a végrehajtó hatalom korlátozására szolgál, ezért bármit megtehet, akármilyen drága árat fizet is érte az ország. Ez pedig tragédia a törökök számára.
A gazdaság eredetileg igen jól állt, ám 2013 óta csak vergődik – szinte kizárólag politikai okok miatt. A történet tanulságos, érdemes megszívlelnie mindenkinek, aki azt hiszi, hogy a populista politikusok varázsmegoldásokkal tudnak szolgálni. A fő lecke ugyanakkor az, hogy nehezebb visszaállítani a korlátokat, amelyek arra szolgálnak, hogy a vezér nem folytathasson törvénytelen vagy romboló politikát, mint eltávolítani az útból ezeket a gátakat.
FT
Az USA által elrendelt autóvámok a kínai elektromos járművek gyártóit juttatják előnyös pozícióba – állapítja meg a szerkesztőségi állásfoglalás. Azonnal esni kezdtek az érintett európai, ázsiai és amerikai cégek részvényei, ellenben emelkedett a BYD, a világ legnagyobb villanykocsi előállítójának tőzsdei jegyzése.
A nyugati gyártmányok pont akkor drágulnak meg, amikor a kínai vetélytársak lélegzetelállító műszaki újításokkal és előnyös árakkal rukkolnak ki. A BYD pl. már meg tudja csinálni, hogy 5 perc alatt töltse fel az akkukat 470 kilométer megtételéhez. Azon kívül kidolgozott egy új, önvezető rendszert és azt be kívánja építeni minden kocsijába.
Azaz Kína számít a szakmában az innováció fókuszpontjának, az idén odahaza már több elektromos, illetve hibrid autót ad el, mint olyat, amelyikben hagyományos motor van. Eközben az EU enyhíteni szándékozik a kibocsátási korlátozásokon, Trump pedig visszavonná az ösztönzőket, hogy minél többen szálljanak át villanymeghajtású járgányokra. Ugyanígy visszacsinálná a zöld technológia elterjedését célzó szubvenciókat is.
A BYD-t vámokkal már javarészt kiszorították az európai és amerikai piacról, igen népszerű viszont a 3. világban. Úgyhogy a Tesla is fenyegetve érezheti magát. Ily módon különben Kína leelőzheti Japán a földkerekség legfőbb autóexportőreként.
Süddeutsche Zeitung
A populistákat egy fikarcnyit sem foglalkoztatja a saját felelősségük, a Signalgate után az amerikai védelmi miniszter és az ún. nemzetbiztonsági tanácsadó egymást múlja felül, már ami a pimasz hazugságokat, a tények kicsavarását és a fenyegetéseket illeti – szögezi le kommentárjában Joachim Käppner, a vezető belpolitikai szerkesztő.
Ez a hozzáállás még az eredeti bűnüknél is jobban indokolná, hogy mondjanak le, ám sokatmondó, hogy maga Trump is inkább a sajtóra mutogat azért a botrányért, amelyet csak magának köszönhet.
Hegseth és Waltz egyetlen demokratikus rendszerben sem tarthatná meg tisztségét, még saját táboruk számára is tarthatatlanok lennének. Az elnöknek bizonyára nem lennének gátlásai, hogy feláldozza őket, ám hogy nem teszi, az erődemonstráció. Mit kapna tőle Biden fordított helyzetben!
A Trump-kormányzat jelentette bolondok hajója teljes sebességgel halad, de a legénység java részét éppen a szenzációs hozzá nem értése miatt szerződtették. Segédmatrózok kerültek a kormánykerékhez, legfőbb erényük az, hogy megcsókolták az elnök gyűrűjét. Saját akaratából egyikük sem fog lemondani. De éppen ez a dolguk: apránként szét kell verniük azt a demokratikus szabályrendszert, amely megköveteli a személyes felelősséget.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >