Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor társával, Timothy Snyderrel és Marci Shore-ral együtt kivándorol Kanadába. A szakértő pontosan tudja, miről beszél, mert 7 éve nagy sikerű könyvet adott ki, „Hogyan működik a fasizmus” címmel. Napjaink szélsőjobbos irányzatait elemzi benne. Azt mondja, akkor dőlt el végleg, hogy távozik, amikor a Columbia Egyetem a múlt pénteken beadta a derekát a hatalommal szemben. A vezetés gyávának bizonyult, noha a kormányzatnak semmiféle jogi alapja sincs, hogy megvonja az intézménytől az állami támogatást. Ám máris beleszól abba, hogy mely tanszékek működhetnek, melyek nem. Hogy ilyen csekély az ellenállás az egész országban, annak okát az interjúalany abban látja, hogy az újságok, ügyvédi irodák, főiskolák e pillanatban csupán egyet akarnak: túlélni. És nem fognak össze. Ám a Columbia máris elvesztette az identitását, mert minden egyetem alapja a szabad véleménynyilvánítás. De immár a diákok is félnek. Trump fasiszta és az egész mozgalma is az. Módszeresen nyomul, amit a Columbiával csinált, az olyan, mint a Nagaszaki atomcsapás volt: a rombolás azt szolgálta, hogy figyelmeztessen mindenki mást. De sok amerikait egyáltalán nem érdekli a demokrácia, sokkal inkább foglalkozik azzal, hogy mennyibe kerül a mind inkább hiánycikknek számító tojás. Stanley is jelzést kívánt küldeni azzal, hogy felmondott. Annál is inkább, mert nagyanyja és apja 1939-ben a náci Németországból menekült az Egyesült Államokba. Azt nem gondolja, hogy a Yale idővel visszavenné, mert az egyetem jelenleg egy valamire törekszik: hogy meghúzza magát. Mindenáron kerülni igyekszik, hogy bármiféle felhajtás legyen körülötte. De amíg a jelenlegi elnök van uralmon, addig a professzor aligha kap ajánlatot más egyetemektől. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy az amerikai belpolitika kulcsszereplőinek nem szabad letenniük a fegyvert Trump előtt. Mert vannak, akik máris behódoltak, az üzleti életben, a felsőoktatásban és a sajtóban, de azért mutatkoznak az ellenállás jelei is. Merthogy szembe kell szállni az elnökkel, akinek autoriter hajlamai igen nagy károkat okozhatnak az érintett ágazatok és a jogállam számára.
A szóban forgó szervezeteknek, intézményeknek, vállalatoknak először a túlélést kell szem előtt tartaniuk – alkalmazottaik, befektetőik és a fogyasztóik érdekében. Az új kormányzat első pár hete rávilágított, milyen mértékben függnek az állami pénztárcától, illetve megrendelésektől nem csupán nonprofit szerveződések, hanem mindenféle méretű vállalkozások is.
Ez pedig erős fegyvert ad a Fehér Ház kezébe, és a hatalom el is határozta, hogy él vele. Ha ezzel szemben nincs közös fellépés, a kormányzat még inkább kísértést érezhet, hogy levadássza, akiket ellenségnek tart. A kompromisszumok pedig afelé terelhetik Trump csapatát, hogy még inkább támadja a fékeket és ellensúlyokat, akkor pedig mindenki rosszabbul jár.
Az autógyárak már megpróbáltak összefogni, de sokra nem jutottak vele. Aki viszont beadták a derekukat, azok merítsenek példát a Kongresszus és a bíróságok éledező harcából. A Signalgate felháborította a demokratákat és felébresztett a zsibbadásból egy-két republikánust is. Egyes bírák hírek szerint megfélemlítés célpontjai lettek. Nekik és sok már amerikainak, akik szembeszállnak a demokrácia visszaszorításával, nagy-nagy bátorságra lesz szükségük.
The Times
Mark Galeotti úgy gondolja, hogy Putyin megtalálta a nyerő stratégiát, amikor Trump gyengeségén keresztül manipulálja a politikust. A szakértő, aki Londonban a Majak kockázatelemző alapító igazgatója és már jó 20 könyvet jelentetett meg szovjet-orosz témákban, leginkább arra alapoz, hogy amerikai kollégája ragaszkodik ahhoz: ő a megállapodások atyamestere.
Ezért az orosz vezető meghívta partnerét az erős emberek klubjába. De akkor is adja a másik alá a lovat, amikor támogatja az USA grönlandi terveit, valamint közvetve szabad kezet ad Amerikának az ukrán természeti kincsek kiaknázásához. Mindig azt kínálja fel, amit a másik éppen a legjobban óhajt. A hízelkedést is bevetve ily módon Trump legrosszabb énjét segít előcsalogatni.
Kihasználja továbbá, hogy kollégája nyilvánvalóan az Amerika RT vezérigazgatójának képzeli magát, a geopolitikát a nemzeti meggazdagodás eszközének tekinti. Ezért próbál gyarmati feltételeket rákényszeríteni Kijevre, hogy ti. megszerezze az ásványvagyont és a kapcsolódó infrastruktúrát. Közben egyre inkább előtérbe kerül, hogy az amerikai olaj- és gázcégek visszatérnek Oroszországba.
A kellő eredmények elérése érdekében a Kreml jelzi, hogy hajlandó folytatni a békefolyamatot, de mindig újabb követelésekkel rukkol ki. Emellett meglovagolja, hogy Trump utálja Zelenszkijt és ő is úgy véli, hogy Ukrajnát nem szuverén nemzetként kell kezelni. Amije van, azt fel kell osztani.
Ezen felül rájátszik arra, hogy az amerikai elnök nem bízik az EU-ban, és amikor olyan kívánságokkal jelentkezik, amelyek Európát is érintik, ez óhatatlan még inkább kiélezi a transz-atlanti feszültséget. Célja az, hogy megtartsa az elfoglalt területeket és Ukrajna továbbra is kiszolgáltatott legyen neki.
Ha a tárgyalások megfeneklenek, Moszkva bizonyosan Zelenszkijt vagy az Uniót teszi felelőssé érte. És ha Trump bepipul bármelyikre, az az oroszoknak csaknem pont olyan hasznos, mint egy sikeres megállapodás.
Foreign Affairs
Az egyik volt amerikai NATO-nagykövet szerint meg lehet oldani, hogy a szervezet az USA nélkül működjön tovább, jóllehet ott idáig minden az Egyesült Államokra volt kihegyezve. Ivo Daalder, aki jelenleg Chicagóban a Nemzetközi Ügyek Tanácsának az igazgatója, úgy értékeli, hogy eddigi legsúlyosabb válságát éli át a szövetség, mert Trump a kollektív biztonság elvét kérdőjelezte meg.
Mi több, összeállt Oroszországgal, amikor a múlt hónapban ellenezte, hogy az ENSZ határozatban ítélje el az orosz inváziót. Ezért már az sem lenne meglepetés, ha kivonulna a katonai integrációból. De még ha marad is, alaposan meggyengítette az összefogást. Ezért most a többi tagnak mindenekelőtt azt kell meghatároznia, miként lehet sikeres a jövőben – immár Washington nélkül.
Először is pénz és idő szükségeltetik hozzá, de bizonyos területeken nem lehet lemondani az amerikai együttműködésről sem. Ki kell fejleszteni azokat a kritikus katonai képességeket, amelyek idáig adottak voltak Amerika jóvoltából. Emellett évek alatt ki kell állítani a szükséges haderőt.
Az új tengerentúli kormányzat jelezte, hogy lemond vezető szerepéről a szövetségben, így most kulcskérdés a hogyan tovább. Ha az Egyesült Államok gyorsan és rendezetlenül távozik a földrészről, a szervezet valószínűleg összeomlik. De lehet, hogy a nukleáris erőit a kontinensen hagyja, ha az alternatíva az, hogy több európai ország felfuttatja atom csapásmérő képességét. Ezzel együtt a szerző végkövetkeztetése az, hogy Európa teljes mértékben képes megszervezni a saját védelmét, de itt az idő hozzálátni.
Daily Telegraph
Putyint meg kell állítani, mert ha nem, akkor felfalja a Keletet. Erre figyelmeztet David Grigorian, a Harvard örmény származású professzora. Szerinte ha Oroszország lehetőséget kap a Szovjetunió újjáépítésére, az igen súlyos következményekkel jár Európa számára.
Olyan országok ellen indulhat meg, amelyek jelenleg nem állnak a támadó orosz hadsereg útjába, de amelyek egykor a szovjet birodalom részét alkották. Moszkva ily módon új erőforrásokhoz jut, ideértve, hogy katonákat toborozhat az Európa elleni támadáshoz.
Ha Ukrajna elesik, utána az első áldozat valószínűleg Belarusz lesz, méghozzá pillanatok alatt. A Kijev elleni siker igazolja az újabb agressziót. Nem kell sok Örményország elfoglalásához sem, hiszen az Putyin kezében van. Kész ténynek lehet tekinteni, hogy ezután Grúzia jön a sorban, pláne, hogy a kormánypárt oroszbarát. A tiltakozó lakosságot leverik erővel.
Azerbajdzsán csak átmenetileg menekülhet meg a veszélytől a török és izraeli kapcsolat miatt, de be fog hódolni. Lehet, hogy a Kreml a kisebbségi kártyát veti be Alijev ellen. Viszont a közép-ázsiai köztársaságoknak esélyük nincs, hogy átvészeljék a nyomást. Alighanem órákon belül lerohanják őket.
Hogy ne ez az orwelli forgatókönyv valósuljon meg, ahhoz legelőször is az ukrajnai háborúra kell sokkal határozottabb választ adni. Az orosz gazdaság cudar állapotban van, meg kell még jobban rendíteni, hogy ne tudja finanszírozni a háborút. Végül pedig sokkal jobban kell építeni a puha erőre. A szomszéd államokban fokozni kell a nyugatbarát mozgalmak támogatását, aktívabban kell használni a médiát és a propagandát, valamint szorosabb együttműködést kell kialakítani Európában, illetve a volt szovjet tagállamokban, mert ily módon meg lehet hiúsítani Putyin erőfeszítéseit.
Neue Zürcher Zeitung
Nagy-Britannia után Ausztriában is lebukott egy bolgár csapat, amely az orosz titkosszolgálat megbízásából tevékenykedett. A főkolompos egyrészt ukránellenes matricákat ragasztott ki az utcákon, dezinformációkat terjesztett és megfigyelt több olyan személyt, aki valamilyen szempontból fontos Moszkvának. Be is ismerte.
Az asszony szabadlábon van, mert a bíróság szerint nem kell attól félni, hogy újra elköveti a bűncselekményt, ám pont ez támasztja alá, hogy az osztrák hatóságok alábecsülik az orosz befolyás veszélyét. A házkutatás során lefoglalt adathordozókból kiderült, hogy a sejtet a háború megindulása után aktivizálták. Működése kiterjedt az egész német nyelvterületre, de a fő hangsúly Ausztriára esett.
Az első számú gyanúsított szemmel tartotta a szintén bolgár újságírót, Christo Grozevet, aki 20 év után a végén elhagyta Bécset, mert úgy érezte, hogy túl veszélyes lenne számára maradni. Ő volt az, aki 5 éve leleplezte, hogy orosz ügynökök megpróbálták megmérgezni Navalnijt. Az orosz hatóságok kézre akarták keríteni. Az elképzelés az volt, hogy elrabolják és Moszkvába viszik. Illetve szükség esetén megölik.
Ha minden igaz, a nő együttműködött azzal az osztrák üzletemberrel, Marsalekkel, aki bejáratos volt magas osztrák politikai körökbe, ám valószínűleg éveken át dolgozott az orosz hírszerzésnek. A lebukás elől azonban lelépett és a bizonyítékok szerint Moszkvában él. Ausztria más nyugat-európai országokhoz képest csak kevés orosz diplomatát utasított ki, pedig egy részük fedett státuszban dolgozik.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >