Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt az izraeli vezető akarja megmutatni, hogy akadálytalanul forgolódhat a földrészen, egyben nagy vezetőnek állíthatja be magát a hívei számára. Ugyanakkor dühíti a lakosság nagy részét. A szerző, Kornél Albert rámutat: a két politikus barátsága sokáig nem jelent meg a politikai radarképernyőkön, de a kapcsolat tartós és jó időre tekint vissza a két ország jobboldala között. A magyar hatóságok arra hivatkozva nem hajlandóak letartóztatni a vendéget, hogy ugyan az ország valóban csatlakozott a Nemzetközi Büntető Bírósághoz, de az erre vonatkozó szerződést már nem hirdették ki, mert az ütközött az alkotmánnyal. Ugyanez volt a kifogás, amikor két éve Putyin vendégeskedett Budapesten. Hogy mit csinál Netanjahu Magyarországon, az titkos. Elképzelhető, hogy benéz a Dohány utcai zsinagógába, vagy pedig a kisebbségi zsidó ortodoxok valamelyik imaházába. Ezt az irányzatot a lubavicsiak kis közössége vezeti, a magyar kormány hathatós pártfogásával. A magyar fél az utóbbi években minden uniós próbálkozást meghiúsított az izraeli-palesztin viszály ügyében. Ezzel pedig Trump nyomdokaiban halad, noha hivatalosan továbbra is felsorakozik a kétállami megoldás mellett. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
Netanjahu budapesti útja kihívást jelent a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben. A nacionalista, illiberális Orbán úgy hívta meg izraeli kollégáját, hogy közben figyelmen kívül hagyta a hágai testület letartóztatási parancsát. Így viszont a vendégnek nem kell semmitől sem tartania.
Ők ketten a nemzetközi illiberális mozgalom zászlósfigurái lettek, alighanem számot is adnak ideológiai közelségükről a mára tervezett sajtótájékoztatón. Az izraeli politikus már rég feloldotta a házigazdát az antiszemitizmus vádja alól, lásd a Soros elleni kirohanásokat.
Közeledésük, aminek alapját a jogállammal szembeni közös harc képezi, felgyorsult a gázai invázió nyomán, amelyet a magyar vezető feltétel nélkül támogat. Netanjahu az úttal egyúttal kibújhat az alól, hogy a héten meg kelljen jelennie a bíróság előtt, amely a korrupciós ügyét tárgyalja. A palesztin külügyminiszter ugyanakkor élesen tiltakozott a látogatás ellen.
Magyarország csupán azt kockáztatja, amikor nem veszi őrizetbe az izraeli politikust, hogy nyilatkozatban marasztalja el a Nemzetközi Bíróság, de közben egyre nyíltabban arra készül, hogy búcsút int a szervezetnek. A magyar közvéleményt viszont jobban érdekli a korrupció és az orosz kapcsolat, mint Gáza. Az ellenzék egyetlen bíráló nyilatkozatot nem adott ki, tüntetést nem tervez Netanjahu ellen.
Utóbbi számára azért előnyös az orbáni Magyarország, mert az elutasítja a muzulmán bevándorlást és ezt hat az izraeli szavazópolgárokra. A magyar kormányfő egyfolytában az ismételgeti, hogy a magyar zsidók nagyobb biztonságban vannak, mint társaik, bárhol Európában.
Bloomberg
Nem sok kormány kifogásolta, hogy Netanjahu felkeresi Magyarországot, habár az Amnesty International felszólította az Orbán-kabinetet, hogy adja ki a politikust a Nemzetközi Büntető Bíróságnak, merthogy az háborús bűnökért kívánja felelősségre vonni.
A vendég Budapesten egy luxusszállodában lakik – az izraeli adófizetők költségére. Odahaza azonban sokan sürgetik, hogy ne vasárnapig maradjon, hanem már két nappal korábban utazzon haza, hiszen ki kell szabadítani a túszokat, azon kívül csalás és korrupció vádjával per zajlik ellene. Továbbá vezető állami tisztségviselőket menesztett, ugyanakkor a jelek szerint több munkatársa belekeveredett a Katargate-be.
A miniszterelnök kormánygépet vett igénybe az utazáshoz, és közben áthaladt a hágai testület több tagállamának légterében. Ha netán műszaki hiba adódik, és miatt kénytelen leszállni a gép, előfordulhatott volna, hogy letartóztatják. De lehet, hogy épp ezért ez esetben a Balkán valamelyik amerikai támaszpontján landolt volna. Ilyen bázisok felett repült el, amikor februárban Washingtonba ment.
Neue Zürcher Zeitung
Orbán a Nemzetközi Büntető Bíróság gyengeségét bizonyítja, amikor vendégül látja izraeli kollégáját. Ennek ellenére nem sok bírálat éri, viszont a nemzetközi testület aggódhat a saját szavahihetősége miatt.
A közép-európai tudósító, Meret Baumann szerint az orbáni Magyarország Izrael egyik legfőbb szövetségese lett Európában. Ez azért érdekes, mert a magyar kormány rendszeresen bagatellizálja a magyarok felelősségét a holokauszt ügyében, és egyértelműen antiszemita kampányokat folytat Soros ellen.
A két politikust ugyanakkor összeköti a konzervatív világnézet, valamint autoriter hajlamuk. A magyar fél azonban a Közel-Keleten nem számottevő tényező, ezért a látogatás célja sokkal inkább az lehet, hogy igazolja a vendég nemzetközi mozgásszabadságát. Továbbá, hogy bizonyítsa: a körözést még Európában sem veszik komolyan.
Orbán pedig ezúttal is eljátszhatja a provokatőrt. Az eltelt 15 évben kézhez szoktatta a hazai igazságszolgáltatást, a jogállam csupán hellyel-közzel szuperál. A bírálatok azonban nem érdeklik, ugyanakkor Netanjahu meghívásával még inkább betesz a nemzetközi bíróság tekintélyének.
FAZ
Netanjahu politikáját a leghatározottabban az Egyesült Államok és Magyarország támogatja, ugyanakkor az izraeli-magyar kapcsolat meglehetősen ellentmondásos. A magyar állam jócskán kivette részét a 2. világháború végén a holokausztból, a hitleri Németország lelkes követőjeként. A szocializmus idején, de még a rendszerváltás után is jókora hallgatás övezte ezt a felelősséget. Csak az Orbán-kormány ismerte el a történelmi tényt – 2010 után.
Másfelől a magyar vezető táplálja a revizionizmust a Horthy-rendszer kapcsán. A magyarországi zsidó közösségek a Soros elleni hadjáratot is zokon vették. Egyúttal azonban azt hangsúlyozzák, hogy nagyobb biztonságban és nyugodtabban élnek, mint sok sorstársaik sok más európai országban.
Nem kétséges, hogy Orbánt és Netanjahut politikai barátság fűzi össze. Ebbe belejátszik, hogy hajlamosak az erőskezű kormányzásra. Az is közös bennük, hogy ellenzékük korrupciót vet a szemükre. És ellenszenvvel viseltetnek Soros iránt, mivel az a milliárdjaival a civileket segíti.
Frankfurter Rundschau
Orbán Viktor a maga módján értelmezte a régi mondást, hogy ti. az ellenségének az ellensége a barátja, mert amikor fogadja Netanjahut, akkor nem csupán az EU-t provokálja újfent, hanem megkérdőjelezi a Nemzetközi Büntető Bíróság legitimitását is. A vendég pedig boldogan segít neki abban, hogy megmutassa, mennyire nem veszi komolyan a hágai testületet.
Függetlenül attól, hogy a házigazda már tett zsidóellenes kijelentéseket, a Fidesz pedig antiszemita klisékkel él, amit joggal nehezményez a budapesti zsidó közösség. Más európai kormányoknak azonban nem kellene követniük a magyar példát, mert akkor nem lehet kétkulacsosságot a földrész szemére vetni.
Inkább engedjék át a nemzetközi jog lebontását azoknak, akik amúgy is azt írták a zászlajukra. Mint Putyin, Trump, és más populisták, illetve szélsőjobbosok. Ez nem áll ellentétben azzal, hogy az EU Izrael mellé állt a Hamász elleni háborúban. Ettől azonban még lehet bírálni a részben szélsőséges izraeli vezetést. Netanjahut pedig lehet emlékeztetni arra, hogy a nemzetközi jogot be kell tartani.
Die Presse
Orbán Viktor körbeudvarolja Netanjahut, az pedig túllép azon, hogy a magyar vezető eszközként használja fel az antiszemitizmust is, amikor szavazatokat igyekszik szerezni – jelenti Budapestről Bognár Péter. Emlékeztet arra, hogy a magyar kormányfő sokszor szabadságharcosnak állítja be magát. Ez azonban nem jelent mást, minthogy az EU-ban szembemegy a fő áramlattal, legyen szó Ukrajna megsegítéséről vagy a szankciókról.
Most meg a Nemzetközi Büntető Bírósággal szegül szembe. De ha tényleg kilép a szervezetből, akkor még inkább a senki földjén találja magát a nyugati értékközösségen belül. Hiszen a NBB-hez 125 ország tartozik. A magyar kormány egyébiránt az Unióban is elszigetelődött.
Az ellenzék azt hányja a szemére, hogy a külkapcsolatokban nem az ország érdekei vezérlik, hanem számára sokkal inkább más kormányok politikai beállítottsága az irányadó. Azaz szinte kizárólag autoriter rezsimekkel és jobboldali-populista politikusokkal tart fenn kapcsolatot. Ebbe a sorba zökkenőmentesen illeszkedik bele Netanjahu.
Die Zeit
Jobb túl korán elmenni, mintsem túl későn – magyarázza Marci Shore, a Yale Egyetem neves történész professzora, aki férjével, Timothy Snyderrel és a filozófus Jason Stanley-vel együtt úgy döntött: kivándorol Kanadába, mert nem szeretne a trumpi Amerikában élni.
A tudós, akinek szakterülete a 20. század, Kelet-Európa és a totalitarianizmus, rámutat, hogy a történelem mindig megmutatja, mi történhet, pl. ha valaki felkerül az „ellenségek listájára”. Cseppet sem áll szándékában kérkedni, de úgy véli, hogy az amerikaiak többségénél hamarabb felismerte: mit jelent a tények utáni világ. Tehát ha a politika búcsút int a valóságnak. Látta ugyanis, mi történik Oroszországban, illetve Ukrajnában, miként fejlődik ki a putyini posztmodern neodiktatúra.
A végleges döntés azonban a novemberi elnökválasztás után érlelődött meg bennük, mert a gyerekeikre gondoltak, illetve még 1933 tanulsága is felötlött bennük. Merthogy ezúttal még rosszabbra fordulhatnak a dolgok, mint 8 éve.
Azon kívül jönnek a hírek, hogy nagy egyetemeken sorra tartóztatnak le külföldi diákokat. Ezért a történész belegondolt, mit tenne, ha ugyanez az ő valamelyik tanítványával esne meg?
Őszintén bevallja: nem tudja, és pont ez az, ami félelemmel tölti el.
Bloomberg
Az Európai Központi Bank elnöke csatlakozott elődjéhez, Draghihoz, és azt mondja: az EU-ban ki kell terjeszteni a többségi szavazás elvét, mert különben egyetlen állam vétója is megakadályozza az előrelépést. Lagarde szerint ezen a szervezet versenyképessége múlhat. Mert ha áramvonalasítani kívánják a gazdaságot, akkor korszerűsíteni kell a döntéshozatali rendszert is.
Kifejezte meggyőződését, hogy még sosem estek ilyen mértékben egybe a nemzeti és a közösségi érdekek, ezért bármennyire is fejre állt a világ, a minősített többség elve alapján működő szavazás egyben demokratikusabb is volna. A tudósítás emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor az, aki rendszeresen él az obstrukció eszközével, főként az orosz invázió óta.
Wall Street Journal
A Le Pen ellen hozott ítélet gerjeszti azokat a vádakat, miszerint Európában összejátszik a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás a populisták ellen. Az ellentábor szerint a francia bíróság semmibe veszi a választók akaratát, míg a politikai fő áramlat úgy ítéli meg, hogy működött a jogállam. A közvélemény a jelek szerint ez utóbbi megközelítéssel ért egyet.
Európa és Amerika mind inkább szembekerül egymással az ügyben, hogy a bíróságok milyen mértékben korlátozhatják a politikusok hatalmát, illetve, hogy az ítéletek megkérdőjelezhetik-e az urnáknál született eredményeket.
A Trump-tábor bizonyosan azt fogja mondani, amit jobboldali, nacionalista szövetségesei az öreg kontinensen, hogy ti. a Nemzeti Tömörülés vezérének elmarasztalása aláássa a demokráciát, mert az igazságszolgáltatás eszközként szolgál a politika számára.
A vita azt idézi, hogy amikor pár éve populisták kerültek hatalomra Magyarországon és Lengyelországban, azonnal megpróbáltak rátenyerelni a bírósági rendszerre. Mujtaba Rahman a washingtoni Eurázsia Központtól cseppet sem kétli, hogy kellő bizonyítékok álltak rendelkezésre Le Pen ellen, csak a verdikt túlságosan gyorsan született meg azután, hogy Romániában más sokkal bizonytalanabb tényállás alapján tiltották el a szélsőjobb elnökjelöltjét az indulástól.
FT
Kína esélyt lát Trump kulturális forradalmában, mert a pekingi vezetők úgy gondolják, nekik csak jól jöhet, hogy Amerika lerombolja saját nemzetközi hitelét, bár az cseppet sem tetszik nekik, amit a világgal csinál, mert nem szeretnének káoszt – írja kínai és hongkongi tapasztalatai alapján Martin Wolf.
A lap gazdasági fő elemzője szerint különösen azok ellenzik az elnök politikáját, akik megúszták a vészterhes maói éveket és eljutottak elit nyugati egyetemekre. Mert látták az ottani értékeket és abban bíznak, hogy azok előbb-utóbb náluk is meghonosodnak.
A kínai vezetés rájött, akárcsak mindenki más, hogy a Fehér Ház lakójának szava sokat nem ér. Hiszen az nem lehet megbízható barát, aki éppen próbálja tönkretenni a kanadai gazdaságot. Ezért valószínűleg törékennyé válnak azok a szövetségek, amelyek az USA-nak ahhoz kellenek, hogy ellensúlyozza az ázsiai nagyhatalmat a térségben. Nagyon úgy néz ki, hogy Peking gyorsan uralni fog a közvetlen régión túli területeket is. Az Amerika mindenekelőtt jelszava ellenben oda vezet, hogy magára marad az Egyesült Államok.
A mesterséges intelligencia kifejlesztése terén szerzett előny nagy önbizalmat ad a kínaiaknak. Az ország úgy érzi, képes átvészelni Trump támadását. Ebből még nem következik, hogy az ország győzedelmeskedni is fog, mert ahogy az már csak szokás a nagyhatalmaknál: a legnagyobb veszélyek odahaza fenyegetik őket, nem külföldön.
Következő cikk: Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >