Ma Mónika, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton akadékoskodik az EU-ban, de hiba volna, ha külső bírságokkal próbálnák meg térdre kényszeríteni. Mert itt van pl. a tranzitzónák ügye. Nem kérdés, hogy az intézkedés ellentétes az uniós joggal, ám az rossz benyomást kelt, hogy az egyik tagot drákói módon megbírságolják olyasmiért, ami lassan a fő csapásirány lesz az európai partnereknél. Megoldásra kellene törekedni, még akkor is, ha egy-két kormány inkább leharapná a nyelvét, semmint hogy beismerje: a magyar miniszterelnöknek ebben a témakörben egy s másban bizony igaza volt. De ha nem teszik, akkor ráerősítenek Orbán retorikájára, hogy őt más mércével mérik, mint a többieket. Ugyanez a helyzet a jogállami mechanizmussal. Csínján kell vele bánni, még akkor is, ha joggal nem tetszik az, amit a politikus csinál, pl. hogy összebújik Putyinnal. Jogállami és korrupciós ügyekben igencsak a körmére lehet nézni, de a leváltása ügyében csakis a magyar nép az illetékes. Hiába tisztességtelen a választási rendszer, azért útilaput lehet kötni a talpa alá, ez jövőre kiderül. Ha Magyar Péter miatt netán Orbán tovább szigorítana, akkor is a magyarok dolga, hogy hatékonyan ellenálljanak. A külső befolyás inkább károsan hatna. Visszafelé sülhet el. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Frankfurter Rundschau
A lengyel külügyminiszter szemére hányja Magyarországnak, hogy az igen baráti viszonyt ápol Putyinnal. Sikorski Brüsszelben az EU tanácsülése után kifejtette: az Orbán-kormány nem hajlandó egyértelműen állást foglalni a háború, valamint az orosz elnök ügyében.
Sok ország keményebb szankciókat követelt volna a legutóbbi brutális orosz támadások után, de tudják, hogy a magyar fél elmismásolja az erkölcsi felelősség kérdését, miközben a Kreml békéről papol, ám civileket bombáz és gyerekeket öl meg.
A politikus elítélte, hogy a magyar vezetés folyamatosan blokkalja Ukrajna katonai megsegítését és késlelteti a felvételi tárgyalásokat. Amikor megpróbálnak a magyar illetékesek lelkére beszélni, az nem több pusztába kiáltott szónál – tette hozzá.
Bloomberg
Az EU azon dolgozik, hogy megkerülje Magyarországot, így az ne tudja megvétózni az oroszellenes szankciók meghosszabbítását. Beavatott körök szerint az ötlet az, hogy ha kereskedelmi intézkedésként tudják feltüntetni a megtorló lépéseket, akkor ahhoz nem kell az összes tagállam jóváhagyása, elegendő a kétharmad.
Az Orbán-kormány ismételten blokkolással fenyeget a júliusban esedékes döntés ügyében. Korábban is ezt csinálta, de a végén mindig visszakozott. Egy másik lehetőség, hogy a tettre kész országok közössége nemzeti hatáskörben szintén elrendeli a retorziókat.
Politico
A portálnak hat különböző forrás is megerősítette, hogy komoly opcióként van az asztalon: nemzeti szinten mondanák ki a szankciókat, mert akkor Orbán a hajára kenheti a vétóját. Legalább fél tucat kormány, köztük az eddig vonakodó Csehország és Belgium tartja ezt az utat járhatónak, annál is inkább, mert különben veszélybe kerülnek az eddigi retorziók.
Ha vezető államok is csatlakoznak, akkor sok vizet nem tudnak zavarni a magyarok. Orbán Viktor ismételten obstrukcióval fenyegetett és olyan ügyek jóváhagyását tartotta fel ilyen módon, amelyeknek semmi közük nem volt a háborúhoz. Ragaszkodik az orosz energiahordozókhoz, noha figyelmeztették, hogy ez súlyos hiba.
Az év elején szintén megmakacsolta magát és csupán az új amerikai külügyminiszter tudta a színfalak mögött jobb belátásra bírni. Az új német koalíció keményebb fellépést sürget a jogállam megsértése kapcsán, ideértve a szavazati jog megvonását, a jelek szerint a címzett: Budapest.
Csakhogy tagállamok megosztottak az ügyben, miként lehetne megkerülni a magyar felet. A nemzeti jogkör forszírozásának ellentmond, hogy fenn kell tartani az egységfrontot, pláne hogy Trump egyoldalúan rendezni óhajtja a viszonyt Moszkvával.
A cseh diplomácia vezetője viszont nem ért egyet azzal, hogy a külpolitikában eltöröljék az egyhangú döntéshozatal elvét, mert ily módon kulcsfontosságú nemzeti érdekek sérülhetnek. Az pedig gyengítené az Uniót. Lipavsky szerint mivel gyakori a csörtézés a magyarokkal, a határozatokat inkább az arra hajlandó országok körében kellene meghozni.
Bloomberg
Orbán Viktort felkapta a lelki társa, Trump által keltett kereskedelmi forgószél. A dolgok nem a magyar politikus tervei szerint alakulnak. Odahaza rendszeresen hidakat foglalnak el azok, akik nem értenek egyet a politikájával. Az önjelölt illiberális miniszterelnök most éppen a gyülekezés jogát szigorította meg – írja Budapestről a tudósító, Simon Zoltán.
A célpont: a Pride, csak woke-ellenes retorikába csomagolták be, ám az ellenzők ezzel együtt úgy értékelik, hogy itt valójában a demokratikus normákat ássa alá a hatalom. Erősödik az ellenzék, mert a megélhetési költségek megugrása meggyengítette a Fidesz népszerűségét, az amerikai vámháború pedig további károkkal fenyeget a jövő évi választás előtt.
Így léphetett színre Magyar Péter, aki ügyesen használja a közösségi médiát és szüntelenül kampányol. Ostorozza a kormányzati korrupciót és a rossz gazdaságpolitikát, ez pedig visszhangra talál a közvéleményben, noha az ország ahhoz szokott hozzá, hogy Orbán mondja meg a frankót.
A miniszterelnök nem ebben reménykedett, amikor szellemi szövetségese, Trump visszatért és azt ígérte, hogy lök egyet a magyar gazdaságon, miután gyorsan véget vet a háborúnak. Ehelyett főként a magyar autógyárak alighanem megszívják a tengerentúli vámokat. A legnagyobb bajt az okozhatja, ha a kínai-amerikai vita betesz annak a magyar szándéknak, hogy az ország a kínai befektetések hídfőállása legyen Európában. Már nem tűnik nyerő ötletnek az olyan cégekre támaszkodni, mint a CATL és a BYD.
Amnesty International
A jogvédő szervezet nemzetközi kampányt indít, hogy rávegye az Orbán-kormányt: engedélyezze a Pride megtartását. A betiltást lehetővé tevő diszkriminatív jogszabály ma lép hatályba, ám az NGO arra hívja fel a magyar főváros rendőrfőnökét: tegye lehetővé, hogy aki akar, biztonságban részt vehessen a meneten.
A közlemény egyben mindenkit arra szólít fel a világban, hogy fejezzék ki támogatásukat és szolidaritásukat a magyar nemi kisebbségek tagjaival és azok szövetségeseivel. Az Amnesty International képviselői ott lesznek június végén a jubileumi, 30. demonstráción, mert elítélik, hogy a hatalom folyamatosan meg akarja bélyegezni az LMBT-közösséget, megvonná annak nehezen megszerzett jogait.
Nagyon fontosnak nevezi, hogy az illetékes szervek ne rendeljenek el alaptalan korlátozásokat, illetve ne tiltsák be a rendezvényt. A rendőrséget pedig arra szólítja fel, hogy tartsa tiszteletben, védje meg és tegye lehetővé az emberek jogát a tiltakozásra. Mert az olyan emberi jog, amit a nemzetközi kötelezettségvállalások támasztanak alá.
Die Presse
Egy osztrák szociáldemokrata, illetve zöld képviselő közölte, hogy ott akarnak lenni a betiltott budapesti Büszkeség menetén, mert így kívánják kinyilvánítani szolidaritásukat a nemi kisebbséggel. Mindketten a pártközi LMBT-csoport tagjai a törvényhozásban.
Az SPÖ-s Lindner úgy fogalmazott, hogy az alaptörvény 16. átírása új mélypontot jelent a nemzetközi kulturkampfban a sokszínű, nyílt demokráciákkal szemben. Orbán azonban ily módon igyekszik elterelni a figyelmet az autoriter irányvonal gazdasági kudarcairól. Egyben a magyar zseb-Trump pánikja nyilvánul meg benne, miután zuhan a támogatottsága.
A környezetvédő Stögmüller kijelentette: Orbán azt bizonyítja, hogy neki egyáltalán nem számítanak az emberi jogok. Nemzetközi támogatást kell nyújtani azoknak a bátor magyaroknak, akik védik a jogaikat.
Mindketten bírálták ugyanakkor a szélsőjobbos FPÖ főtitkárát, aki védelmébe vette az Országgyűlés határozatát. Stögmüller szerint azt lehet következtetésként levonni, hogy Kickl és csapata a tekintélyuralmi erők mögé áll és nyomatja Ausztria orbanizálását.
Der Standard
Orbán Viktor az alaptörvénybe foglalta LMBT-ellenes hadjáratát. Még tovább rögzíti a Pride tilalmát – a gyerekek és a kereszténység védelmére hivatkozva. A szerző, Gerald Schubert szerint a miniszterelnök előre gondoskodik arról, hogy ne lehessen egykönnyen eltávolítani az általa levert ideológiai cölöpöket, ha netán jövőre kikap az urnáknál. Szóval innentől kezdve Magyarországon csak két nem létezik: a férfi és a nő, éspedig az ország állítólagos értékei, valamint keresztény kultúrája alapján.
A Tisza már több közvélemény kutatásban is leelőzte a Fideszt, ám Magyar Péter természetesen csak álmodhat a kétharmadról, aminek a segítségével visszacsinálhatná a sarkalatos törvényeket.
Spiegel
Hadházy Ákos úgy nyilatkozott a hetilapnak, hogy a héten elfogadott alkotmánymódosítás nagy lépés a diktatúra felé, azt mutatja azonban, hogy Orbán ideges, mert fél az utca dühétől. Az EU ugyanakkor már nincs abban a helyzetben, hogy képes legyen befolyásolni az eseményeket.
Sokkal előbb fel kellett volna ismernie, mennyire veszélyes a kormányfő. Ám Brüsszel jó ideig elfordította a tekintetét és küldte a pénzt. Azt meg Orbán a kegyenceknek osztotta szét. Ily módon a magyarokra marad, hogy túladjanak rajta. A felmérések azt igazolják, hogy az elégedetlenség nagyobb a gondoltnál.
A választások azonban már régóta nem tisztességesek és nem is igazán szabadok. A Fidesz uralja az állami médiát. Adócsökkentéseket osztogathat választási ajándékként. De ha az sem segít, akkor még mindig lehet manipulálni a választás kimenetelét, sőt meg is lehet hamisítani. Ez annál egyszerűbb, minél jobban visszaszorítják a szabadságjogokat.
A magyar társadalomban eleve meglévő homofóbiát felerősítette a hivatalos propaganda. Ám a szabadság korlátozásában messze nem csupán az LMBT-csoport a célpont. A példakép: Putyin. Hadházy a tüntetéseken bevethető arcfelismerő szoftverről azt mondta: ezért véli úgy, hogy itt techno-fasizmusról van szó.
Neue Zürcher Zeitung
Egy német professzor szerint Kelet-Európában alapvetően az nyitott utat a populizmusnak, hogy ezek az országok átvették a német intézményi modellt, de nem teljesen. A jogállam végső biztosítékaként erős alkotmánybíróságokat alakítottak ki, amivel szemben gyenge pártok, parlamentek és kormányok álltak.
Philip Manow, a Siegeni Egyetem tanára az euróval és a Schengennel is elvonták a nemzeti szuverenitás egy részét, ez a terület a politika helyett a jog hatálya alá került, csakhogy a nemzetek feletti szerkezetben a politikai mozgástér mindig kicsi, ellenben a bírák nagy jogkörhöz jutnak.
Olyannyira, hogy már-már jogalkotóként léptek fel, pedig annak idején Magyarországon és Lengyelországban jó lett volna, ha megmaradnak bíráknak. Mert az egész igazságszolgáltatásra kisugárzik, ha az alkotmánybíróságok túlterpeszkednek és politikai viszályokat gerjesztenek. Ez ugyanis inkább hátrányos egy ország stabilitására nézve.
Die Presse
Egy korábbi német határőrtiszt, aki 25 év után önként hagyta ott a szolgálatot és könyvben írta meg keserű tapasztalatait, azt mondja, hogy a migránsok mindenképpen átjutnak a határon. Leszámol az európai menedékrendszerrel, mert úgy látja, hogy a határon összeütközik a politika és a valóság.
Jan Solwyn azt érzékelte, hogy a hatalom politikai eszközként használja a kiutasításokat, de sokra nem megy vele. Ezért nem vár sokat az új német kormány által meghirdetett irányvonaltól sem, mert nem hiszi, hogy az osztrák vagy lengyel társszervek a németektől visszakapott illegális bevándorlókat, elvinnék az ország túlsó határaihoz, hogy azután ott tovább adják azokat az érintett 3. államnak.
Inkább az van, hogy elbocsátják őket, így azok rövidesen megint átkelnek Németországba. Előbb-utóbb mindenki bejut. A határőrök úgy érzik, hogy a kormány magukra hagyta őket, miközben a migráció igazából olyan jelenségektől függ, mint a háború, a szegénység és a klímaválság. De azokra a Nyugatnak nincs ráhatása.
Ezért ha az EU meg akarja tartani Schengent, akkor minden erőt a külső határokra kell összpontosítania. Magyarország és Lengyelország bizonyította, hogy a leghatékonyabb védelmet a kerítés jelenti. De ha nem lesz alapos reform, akkor nem javul tartósan a helyzet.
Washington Post
Harvard megőrizte a lelkét azzal, hogy nemet mondott Trumpnak, egyben példát mutatott mindenkinek, hogy miként kell visszaverni egy erőszakos alakot egyetlen szóval. Így vélekedik David Ignatius, aki azonban elismeri, hogy az egyetemnek előreláthatólag nagy árat kell fizetnie a bátorságáért, tehát hogy nem volt hajlandó kompromisszumra a függetlensége ügyében.
A tét több év alatt összesen 8,7 milliárd dollárnyi állami támogatás volt, ám az intézmény nem kapitulált. Amint a rektor írta: ragaszkodnak alkotmányos jogaikhoz, mert egyetlen kormányzat sem írhatja elő, hogy egy magán egyetem mit tanítson, ki vehet fel, kit foglalkoztathat és milyen területeken folytathat kutatásokat.
Az elnök nem szereti, ha bárki ellenkezik vele, így a gyakorlatilag pisztolyt tartott Amerika legrégebbi és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményének halántékához, majd meghúzta a ravaszt.
Ám ily módon átlépett a vörös vonalon. A Harvarddal persze vannak gondok, de azokat a hatalom nem tudja megoldani. Itt ellenséges hatalomátvételi kísérletről van szó, de hogy visszaverte, azt az egyetem meg fogja keserülni. Lesz elbocsátás, költségcsökkentés, ami lehet, hogy éveken át kihat a kutatásra.
Ám ahogy az FT megállapította, itt hasonló kulturális forradalom zajlik, mint egykor Kínában a bürokratikus és kulturális elit ellen. De hogy ellenállt, azért tisztelet illeti az intézményt, mert hű maradt mottójához, az igazsághoz.
Neue Zürcher Zeitung
A volt ausztrál kormányfő azt tapasztalta, amikor annak idején Trumppal tárgyalt, hogy az effajta zsarnokokkal nem szabad engedékenynek lenni, mert utána még inkább próbálják sarokba szorítani a másikat. Turnbull szerint azonban most még rosszabb a helyzet, mint az ő idejében.
Tektonikus mozgások zajlanak, az elnök nem tartja magát a szabályokra épülő nemzetközi rendhez. Nem tiszteli a kisebb államok jogait, nem hisz a szabad kereskedelemben, protekcionista. Emellett autokratákat csodál, vonzódik hozzájuk.
Az eddigi szövetségeseknek sokkal többet kell tenniük saját védelmükben. Olyan világ felé haladunk, amelyben az erősebb joga érvényesül. Ezt látni, amikor a politikus Grönlandról vagy Kanadáról beszél. Ám épp emiatt nagyon is elképzelhető, hogy atomfegyvert szereznek olyan országok, mint Japán és Dél-Korea.
A NATO alapszerződése, benne a kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséggel, immár nem több, mint egy darab papír. Akárcsak az észak-amerikai szabadkereskedelmi szerződés, noha azt Trump személyesen írta alá.
Amikor a Fehér Ház ura áradozik, hogy kormányok járulnak elé kézcsókra, akkor egy szeszélyes császár szól belőle, nem pedig egy nagy demokrácia első embere. Szarvashiba volna hozzá törleszkedni. Állhatatosnak kell maradni, nem szabad hagyni, hogy megfélemlítse a másikat. De tárgyalni kell vele, mert így talán egy pár hónapnyi nyugalomhoz lehet jutni.
Wall Steet Journal
William Galston úgy látja, hogy Trump teljesen félreérti a Kína-sokkot, mert az amerikai ipar hanyatlásának nem a szabad kereskedelem, hanem kifejezetten Peking az oka. A Brookings Intézet vezető munkatársa arra utal, hogy az évezred elején a gazdasági visszaesés folytán az USA gyáraiban 3.7 millió állás szűnt meg, majd még 2,2 millió. Ez indította be azután a populista lázadást, ami a végén hatalomra juttatta a mostani elnököt.
Teljesen értelmetlen Kanadát és Mexikót a szőnyeg szélére állítani, mert az együttműködés idáig táplálta a geopolitikai erőt, egyébiránt a mostani fehér házi csapat éppen azon dolgozik, hogy aláássa azt. De hogy visszaesik a termelés, az bizonyos értelemben nemzetbiztonsági kérdés.
Az amerikai gyógyszeripar nagyban függ a kínai alapanyagoktól, és leépült a hadiipar is. Ám a megoldást nem a globális kereskedelmi háborúskodás jelenti, célzott intézkedéseket kell alkalmazni. Nem segít az sem, ha az USA eltaszítja magától a szövetségeseit, mert a bajok a Kínához fűződő aszimmetrikus kapcsolatból erednek.
Semmi értelme az összes olyan országra vámot kivetni, amelynek többlete van az Amerikával folytatott áruforgalomban. Csak remélni lehet, hogy az üzleti vezetők meg tudják győzni az elnököt: recessziót kockáztat és meggyengíti az Egyesült Államok kötvényeibe vetett bizalmat.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >
Trump bumeránghatást vált ki Európában
Ahelyett, hogy sikerülne neki destabilizálnia a földrészt, a szüntelen támadásokkal inkább azt éri el, hogy felriad >
A fenntarthatatlan elnökség
Az Atlantic elemzése kizártnak nevezi, hogy eddigi formájában folytatódhat Trump elnöksége, miután az első 100 nap >
Világ liberálisai, egyesüljetek!
Erre szólít fel Timothy Garton Ash, mert úgy látja, hogy ily módon lehet kiszorítani Trumpot a >
A Trump-tornádó hatása Orbánra és a szélsőjobbra
Trump szétzúzta a transzatlanti rendet, és Orbánnak a többi jobboldali európai politikussal közös dilemmája, hogy kiszámítsa: >
A Trump-Zelenszkij találkozó jelentősége
Lehet, hogy a 15 perces vatikáni Trump-Zelenszkij-találkozónak köszönhetően közel van a tűzszünet, de semmiképpen sem jelent >
Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent
A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel >
Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz
A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik >
Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá
Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >