Ma Mihály, Győző névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából a megújult kétoldalú együttműködést, ám megjegyzi, hogy a legközelebbi francia elnökválasztás miatt már csupán két évük maradt, de sikerre vannak ítélve. Az EU történelmi kihívással néz szembe a Trump-féle bezárkózás, a putyini agresszív neoimperializmus, valamint Kína geogazdasági hatalmi törekvései miatt. A francia államfőnek jó sokáig kellett várnia, amíg a megfelelő alany került hatalomra Berlinbe, hogy kimentsék a földrészt szorult helyzetéből. De most ugyanaz az német-francia reflex működik, mint Kohl és Mitterrand idején. Nagy lökést adhat a kontinensnek egy sor területen – a védelmi politika és a migráció mellett elsősorban a gazdaság és a versenyképesség erősítésében. Az idő szorít, a váltókat legalább két évtizedre kell a megfelelő irányba állítani. Ez eldöntheti az egész EU egyben maradását. Az európai terv illiberális ellenségei feljövőben vannak. „Merzcron” nem sülhet fel, mert akkor lehet, hogy vége az egységes földrésznek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
A Magyarországon működő német cégek zömében jegelik beruházási terveiket, mert gyengék a magyar gazdaság kilátásai. Ilyen sok vállalkozás még nem mondta, hogy visszafogja a befektetéseket, amióta a Fidesz 15 éve ismét hatalomra került. Az ok: vérszegény a kereslet és bizonytalan, hogy mi jön.
A Német Kereskedelmi és Iparkamara 365 társaságot kérdezett meg, még az amerikai vámok bejelentése előtt. A gyenge üzleti bizalom arra utal, hogy kétévi, kvázi stagnálás után erősen visszafogottak a várakozások. Azaz szembemennek Orbán reményeivel, hogy az idén 2,5%-os lesz a növekedés.
A gazdaság az első negyedévben stagflációba süllyedt. A termelés szintje nem változott, de az infláció az éllovasok közé tartozik a földrészen. A felmérés a válaszokból azt a következtetést vonta le, hogy aligha lódul meg a fejlődés, valamint a kivitel. A megkérdezett vállalkozások háromnegyede meg van győződve, hogy a következő 12 hónapban a gyatra kereslet jelenti a fő kockázatot.
Die Welt
Az új német kancellár az ukrán háború befejezését tekinti legfőbb külpolitikai feladatának. Merz Párizs és Varsó között a repülőgép fedélzetén, szó szerint az égben nyilatkozott a konzervatív lap főszerkesztőjének, Jan Philipp Burgardnak. Azzal érvelt, hogy jelenleg ennél nagyobb feladat nincs Európa számára.
Emellett azonban nagy esély lát, hogy javuljon a földrész versenyképessége, miközben le kell építeni a kétségtelenül hatalmas uniós bürokráciát. Emellett igen lényegesnek tartja a NATO védelmi képességének megerősítését, hiszen módosul Washington megítélése a transz-atlanti viszony ügyében.
Hogy az új német kormány azonnal korlátozza az illegális beutazásokat, ideértve azokat is, akik menedéket kérnek, arra azt válaszolta, hogy az intézkedés csupán átmeneti. De szükséges, amíg nem rendezik a kérdést közösségi szinten.
A vámok ügyében szeretné meggyőzni Trumpot, amikor ma felhívja, hogy az ilyen terhek mindenkinek csak ártanak. A kereskedelmi együttműködés nem nullaösszegű játszma. Ugyanakkor az elnöknek meg kell értenie, hogy ezen a területen Brüsszel és nem a tagállamok kezében van a döntési jogkör.
A kormányfő kitért arra, hogy Németország nem szólt bele az amerikai választási hadjáratba, de ugyanezt várja el a másik féltől is. Washingtonnak el kell fogadnia, miként viszonyulnak a németek saját demokratikus intézményeikhez, vagy az olyan pártokhoz, amelyeket a titkosszolgálat történetesen kifejezetten szélsőjobbosnak minősíti. Az amerikaiak alighanem kikérnék maguknak az ilyesfajta beavatkozást. Ez a németek dolga, csakis rájuk tartozik és nem az USA-kormányzatra.
Le Monde
80 évvel a világháború vége után két Európa néz szembe egymással – egy olyan káosz kellős közepén, amelyet mások gerjesztettek. Az egyetlen bizonyosság az, hogy az 1945 után kialakult nemzetközi rend összeomlott és valami újat kell a helyébe építeni – állapítja meg Sylvie Kauffmann, a szerkesztő bizottság elnöke.
Nyugaton mind inkább kisebbségi demokráciák igyekeznek megszervezni az ellenállást a zűrzavarral szemben. Csak éppen ellenszélben, Putyin és Trump miatt. A demokrácia kusza és veszélyei időnként zavaróak. Az európai partnerek több-kevesebb világossággal, de látják, hogy amerikai partnerük ellenfélként viselkedik, sőt, mint egy fenevad.
Kínai csapatok is közreműködnek a holnapi moszkvai katonai parádén (sőt Minszkben is), ami fontos gesztus Hszi részéről, aki nem egyedül lesz a dísztribünön Putyin oldalán. A vendégek közül Fico az uniós tag Szlovákiát képviseli, de mint tudjuk, a demokrácia időnként cikcakkos.
Az orosz-kínai viszony pompázatosan alakul. Az nagyrészt Pekingnek köszönhető, hogy fenn tudott maradni az orosz gazdaság, illetve hogy az ipar átállt a haditermelésre. A támogatás láthatólag nem gyengül. Mi több, Trump hiába akarja megszállottan meggyengíteni az ázsiai nagyhatalmat, valójában megerősíti annak elnökét.
A kínai politikus nem adja meg magát a kereskedelmi háborúban. Ő és orosz kollégája, az autokrácia régi rókái. Tudják, merre tartanak és hosszútávra terveznek. Putyin és Trump rombolja le az eddigi világrendet, Hszinek pedig megadatik, hogy úgy jelenjen meg, mint aki védi a dzsungel törvényeivel szemben mindazt, ami még megmaradt a nemzetközi diplomáciából.
Európában és Ázsiában is egyre rosszabb a kép az Egyesült Államokról és Kínának nincs más vágy, mint hogy ebből profitáljon.
The Times
A holnapi moszkvai erődemonstráció csak ráerősít a geopolitikai bizonytalanság érzetére és új veszélyeket ígér – mutat rá kommentárjában Roger Boyes. Még akkor is így látja ezt, ha a Győzelem napi katonai parádén várhatóan sokan fürkészik majd az eget: nem jutnak-e át ukrán drónok a légvédelmi rendszeren.
Az orosz hadsereg belefáradt a háborúba, ezért meg kell nyugtatni barátot és ellenséget egyaránt, hogy a Kremlben még mindig megvan az az erő, ami visszaverte a németeket 80 éve. Viszont az ország továbbra is kész a fegyveres viszályra, noha Trump visszatérte óta alapvető változás ment végbe a világpolitikában.
Lehet, hogy a Fehér Ház kész kihúzni a talajt Zelenszkij lába alól, de ez még nem jelent győzelmet a Kreml számára. Az USA ugyanis készíti fel fegyveres erőit Kína ellen. Európa pedig milliárdokat tesz félre, hogy betöltse az űrt, miután az USA a földrész feladatának nyilvánította Ukrajna megvédését.
Az amerikai hadiipar képtelen lépést tartani a harcok igényeivel. Az ukránok naponta 15 ezer tüzérségi lövedéket használnak el naponta, ám az Egyesült Államok havonta csupán 40 ezer ilyen lőszert gyárt.
Trump nem bedönteni akarja Oroszországot, hanem gyengíteni igyekszik szövetségét Pekinggel. Ha Ukrajna megadja magát, akkor Moszkva könnyebben leválhat a kínaiak oldaláról.
De a Vörös téren a látogatók leginkább azért lesznek idegesek pénteken, mert Putyin afelé tereli a világot, hogy egy sor háború legyen, noha azokat senki sem képes kézben tartani. Lásd Indiát és Pakisztánt, Izraelt és Iránt, Jement, valamint Gázát. Az újra felfegyverkező világ veszélyt hordoz magában, tessék végignézni a 20. század történetét.
FT
Hszi és Putyin a Trump keltette zűrzavar legnagyobb haszonélvezője, már csak azt kell kidolgozniuk, miként kovácsolhatnak tőkét ebből a történelmi pillanatból, hogy visszavonhatatlanul vége legyen az USA fölényének a világban. Így értékeli Alexander Gabujev, a Carnegie berlini Oroszország-Eurázsia Központjának igazgatója.
Mint rámutat, a háború igen kedvezően hatott a két ország viszonyára, és aligha maradnak szemlélődők, ha közben az amerikai elnök lelkesen szétveri mindazt, ami még megvan az Amerika vezette világrendből. Először is már megtanulták, miként védekezzenek, ha az Egyesült Államok fegyverként próbálja használni technológiai és anyagi fölényét. A legjobb bizonyíték rá, hogy Moszkva a szankciócunami ellenére is folytatni tudta a költséges háborúskodást.
A módszert alighanem agresszívan terjesztik a fejlődő világban. Emellett jó évtizede hangoztatják, hogy a nyugati demokrácia messze nem tökéletes. Mi igazolná ékesebben a tézist, mint az, hogy Trump újból elnök lett. Kína pedig állíthatja, hogy az ő rendszere bizonyosságot nyújt, lehet benne hosszútávra tervezni.
Végül pedig a Fehér Ház alávág saját államapparátusának, ideértve a külügyet és a Pentagont, valamint a titkosszolgálatokat. Elidegeníti kulcsfontosságú szövetségeseit, amivel mértéktelenül meggyengítheti az USA-t. Ha Trump azt gondolta, hogy leválasztja Putyint Hszi oldaláról, akkor pont az ellenkezőjét éri el.
FAZ
A kommentátor, Nikolas Busse szerint Hszi küzd Putyinért, tehát már nem igaz, hogy Oroszország a gyengébb fél a kétoldalú viszonyban. Európa számára ez feladja a leckét, mert Moszkvát erősíti. Hogy az erőviszonyok megváltoztak, az kiderül abból, hogy a kínai elnök a Győzelem napja alkalmából 4 napot tölt Moszkvában, ami ezen a szinten nem kis idő.
Sokáig úgy volt, hogy Peking nélkül az orosz fél nem tudott volna kitartani a háborúban. Leginkább az energiavásárlások segítettek, mert stabilizálták az orosz államháztartást. De most Trump vámokkal sújtja Kínát, egyben nyomás alá helyezi azt ázsiai szövetségesi politikájával is. Emellett körbeudvarolja Putyint.
Így hirtelen Hszi az, akinek félnie kell attól, hogy falakba ütközik. Európa szemszögéből az a legrosszabb, ha az orosz elnök kiegyezik Washingtonnal, de megőrzi a szövetséget a Középső Birodalommal. Ily módon főleg gazdaságilag a Kreml sokkal erősebb pozícióhoz jutna. Ezért az EU-nak mindent meg kell tennie, hogy főként katonai értelemben megerősödjön, de legelőször is politikailag. Hogy ezt Berlinben mindenki megértette, az kétséges a keddi kancellárválasztás körülményei miatt.
Daily Telegraph
A brit hadsereg egyik volt ezredese sokáig blöffnek hitte Putyin részéről a nukleáris kardcsörtetést, de most már nagyon is komolyan gondolja a veszélyt, sőt úgy ítéli meg, hogy az elnöknek nincs is más választása. A NATO-nak ennélfogva a lehető legrosszabbra kell felkészülne.
Hamish de Bretton-Gordon, aki a szigetországban a vegyi, biológiai, sugár és atom ezred parancsnoka volt, majd később az ugyanilyen célra szolgáló NATO-zászlóalj élén állt, igen aggasztónak minősíti, amit az orosz elnök az utóbbi napokban mondott, hogy ti. remélhetőleg nem kell nukleáris csapást mérnie Ukrajnára.
Látnivaló, hogy Trump hatalomra kerülése óta Oroszország igen távol került Ukrajna elfoglalásától, ezért valós veszély, hogy megpróbálja megsemmisíteni a szomszéd országot. A fronton nagyon nem jutott előbbre. Kurszkot ugyan nagyrészt visszafoglalta, de csak jelentős észak-koreai segítséggel és a 10 ezer fős erősítés zöme odaveszett vagy eltűnt.
Szaúd-Arábia hordónként 50 dolláros olajárat akar, ami azt jelenti, hogy Moszkva rövidesen csődbe megy. Az infláció hatalmas, az oroszoknak nemsokára még az is gondot okoz, hogy fűtsék a lakásaikat. Ezért nagyon is belefér, hogy a katonai célokat kizárólag harcászati atomfegyverek segítségével lehet elérni Ukrajnában. Putyin abból indul ki, hogy a britek és a franciák nem vágnának vissza érte.
El kell érni azonban, hogy a NATO adott esetben ne legyen tétlen. Lehetőleg hagyományos, illetve taktikai atomeszközökkel kellene megtorolnia, ha az oroszok elszánják magukat a legsúlyosabb lépésre. De legfőbbképpen sakkban kell tartani az orosz vezetőt, ehhez mielőbb amerikai harcászati nukleáris fegyvereket kell telepíteni az Egyesült Királyságba.
Következő cikk: Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >
Trump bumeránghatást vált ki Európában
Ahelyett, hogy sikerülne neki destabilizálnia a földrészt, a szüntelen támadásokkal inkább azt éri el, hogy felriad >