Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német miniszterelnök számára. Az igen sokat foglalkoztatott bolgár politológus emlékeztet arra, hogy a világban grasszál a nacionalizmus. Az egyik változatát Trump testesíti meg, a másik viszont éppen az arra adott válaszban nyilvánul meg, lásd Kanadát. De hogy Európa miként reagál, az még teljesen nyitott. Sok függ attól, miként alakulnak a fejlemények a franciáknál és a lengyeleknél, utóbbiaknál kiemelkedő jelentőségű az alig egy hét múlva esedékes elnökválasztás. Hogy Merz csupán zökkenővel tudta venni az első akadályt, a megválasztást, az bizonyosan meggyengítette. De lehet, hogy segít megértetnie a közvéleménnyel, mennyire drámai a helyzet. Nem kizárt, hogy sikerül maga mellé állítania a társadalmat. Így vagy úgy, alighanem ő lesz minden idők legfontosabb német kancellárja. Ami cseppet sem mindegy, mivel a világ változik, de hogy miként, az jelentős részben a németeken múlik. Pénzt már teremtettek a védelemre, illetve az infrastruktúra rendbetételére. A külvilág zöme azt akarja, hogy Merz sikeres legyen. Viszont a szomszédságban egy sor ország, így Szlovákia már közelebb került az orosz vezetéshez és lehet, hogy hamarosan követi Románia is.mViszont nem eleve elrendeltetett, hogy Európa kövesse a trumpi Amerikát. Az elnök akár el is riaszthatja az itteni választókat, ahogy azt a kanadaiak és ausztrálok példája mutatja. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Az új német külügyminiszternek fel van adva a lecke, mert nagyok a várakozások vele szemben, közben pedig súlyos témák vannak napirenden, pl. az, hogy mi legyen a nyugaton befagyasztott orosz pénzekkel, amelyeket Oroszország akár vissza is kaphat, ha Magyarország megtorpedózza a felfüggesztés meghosszabbítását.
A szerző, a brüsszeli tudósító, Thomas Gutschker emlékeztet arra, hogy az energiafüggőség felszámolása ügyében a Bizottság már kitalálta, miként kerülje meg Magyarországot és Szlovákiát, mármint hogy azok ne vétózhassanak. Mint ismeretes, a szervezet 2027-ig leválna az orosz gázról, ennek jóváhagyásához azonban elegendő a minősített többség.
A lefoglalt alapok ügyében diplomaták ugyanakkor egyértelműen azzal számolnak, hogy Orbán megint keresztbe fekszik. Január végén csak az utolsó pillanatban tért jobb belátásra, nyilvánvalóan Washington nyomására. De mi van akkor, ha most Trump a 240 milliárd euró felszabadításával igyekszik megnyerni Putyint és ehhez a magyar kormányfő segítséget nyújt a blokkolással?
Ezért az EU nyomást gyakorol Budapestre. Az új német vezetés lehetőséget kíván adni, hogy Orbán kifejtse neki álláspontját. Ám Berlin tudja, hogy az idő szorít és ha másként nem megy, akkor a szankciókat nemzeti döntések alapján kell fenntartani.
Frankfurter Rundschau
Meloniról és Orbánról szokták mondani, hogy be vannak kötve az amerikai elnökhöz, ám a szerkesztő, Marcus Giebel szerint a magyar kormányfőt ez ügyben teljesen felesleges említeni, mivel az EU szempontjából egyáltalán nem számít megbízható képviselőnek Washingtonban. Annál inkább bízik Brüsszel az olasz politikusban.
Ennek megfelelően hatalmas megkönnyebbült sóhajtás követte, amikor nemrégiben, kettejük találkozója után az amerikai vezető igen kedvezően nyilatkozott róla. Meloninak az volt a feladata, hogy kifürkéssze, mire kell felkészülni a vámvitában.
Egyébként egy kézen meg lehet számolni Európában azokat az államférfiakat, akik jó benyomást tettek az elnökre. Most már közéjük tartozik Macron is, akiről úgy tudni, hogy hetente többször is beszél telefonon amerikai kollégájával. Sőt, időnként naponta. Előfordul, hogy Trump hívja fel a mobilján, akár éjjel 2-kor, mint legutóbb, Ukrajna kapcsán.
The Times
Általános érdek, hogy Merz ismét erőssé tegye Németországot. Hiába volt göröngyös az új kancellár rajtja, ő a legnagyobb reménység, hogy visszatartsa az AfD-t és megmentse Európát. Mert ha határozott, akkor sokkal jobbak a biztonság, a jólét és a szabadság kilátásai. Így ítéli meg a kommentátor, Edward Lucas.
Schröder oroszbarát politikája sokat ártott a német állam tekintélyének. Merkel gyorsan cselekedett a migráció ügyében, viszont nem mert hozzányúlni a gazdasághoz és lazán vette a védelmet. A tétlenséget jól példázta a Scholz-kabinet is. Berlin négy éven át csak csócsálta a problémákat.
Ám az új vezető máris változást hozott. Régi atlantistaként azt vallja, hogy a földrésznek, amint lehet, függetlenítenie kell magát az USA-tól. Ígéri az infrastruktúra fejlesztését is. De a gazdaság rendbetételéhez idő kell. A parlamenti többség nem túl combos, itt óvatosan kell eljárni, ami nem a politikus erőssége.
Trump tönkretette az atlanti felfogást, Putyin pedig Európa semleges hozzáállását. Így most Merz azzal próbálkozik, hogy szorosan együttműködik a franciákkal, lengyelekkel, valamint kis szerencsével, a britekkel. De szavatolná a kisebb államok védelmét is. Az orosz veszélyt hangoztatja, a Kína jelentette kockázatot már nem annyira.
Mindenütt felfordulás és felfordulás. A románoknál tarolt az első fordulóban a kellemetlen, ultranacionalista, Putyin-párti figura. Ily módon az ország csatlakozhat Magyarország és Szlovákia fura osztagához. Ha jövő vasárnap az ellenzéki jelölt nyer a lengyel elnökválasztáson, az újabb öt év civakodást jelent Varsóban.
A német demokrácia nem tud segíteni, amikor egy demokrácia-ellenes párt elviszi a voksok egyötödét. Ha a középpártok újabb hibákat követnek el, az AfD ünnepelni fog. Ha bizonytalan pancserok irányítják a kontinens legnagyobb országát, az megnyitja az utat a nyíltan idegengyűlölő, Kreml-barát, Hitler iránt nosztalgiát érző szélsőségesek befolyásához. Sokan Merzet tartják az utolsó esélynek, hogy megmentse Németországot.
Süddeutsche Zeitung
Merz elment Varsóba, ami üdvözlendő, ám szembetalálkozott a valósággal Németország nagy és alábecsült szomszédjánál. A német közvélemény még mindig nincs tisztában a lengyel állam jelentőségével. Sokkal inkább a nagyképűséget lehet sokaknál tetten érni, aminek a világon semmi alapja nincs. Ezért fontos volt a gesztus a kancellár részéről, bár hogy a tárgyalás nem úgy alakult, ahogy kellett volna, annak van egy nyilvánvaló és több, mélyen húzódó oka – mutat rá Daniel Brössler a brüsszeli tudósító.
Természetesen a lengyel kormány nem hajlandó minden további nélkül tudomásul venni a migránsok számára elrendelt német határszigorítást, hiszen közben hatalmas erőfeszítések árán biztosítania kell az Unió belarusz határát.
Emellett a lengyel jobboldal rájátszik a német ellenségképre és ez bejön az emberek egy részénél. Tusk nem veheti félvállról, mert általános az igény, hogy Németország vállalja a felelősséget a 2. világháború idején elkövetett bűnökért. Egy emlékmű itt nem lesz elegendő.
Az orosz veszély kivédésében is nagyok az elvárások Berlinnel szemben. Ez ügyben Merz csupán bizonytalan kijelentéseket tett, de végső soron a tettek számítanak.
Economist
Putyin ugyan különleges katonai hadműveletként indította meg csapatait Ukrajna ellen, csakhogy abból mára létharc lett távoli ellenségek ellen. Európának közbe kell lépnie, ám sokan még mindig nem ismerték fel, mekkora veszélyt jelent Oroszország. Meg azt sem értik, miként kell elrettenteni, miután teljes határozottsággal szemben áll a Nyugattal.
Lehet, hogy nem akarja megtámadni a földrész más részeit, de igyekszik a digitális támadásokkal, orgyilkosságokkal és szabotázsakciókkal kiterjeszteni a befolyását. Ha gyengeséget észlel, megpróbálhatja megosztani a NATO-t. Éspedig úgy, hogy egy kis részt lecsíp annak területéből, mondjuk, 2-5 év múlva. A tagállamoknak dönteniük kell, hogy visszafoglalják-e az elvesztett részt, amivel a nukleáris összecsapást kockáztatják. Ha nem, akkor széthullhat a szövetség.
Tényleg agresszor, akit el kell riasztani. Ha rossz békét kényszerít rá az ukránokra, az ugródeszka lehet számára a következő háborúhoz. Viszont már 72 éves és most hatást lehet gyakorolni arra, hogy mi jöjjön utána. Csak sajnos, az orosz lakosság nagy része ma már támogatja a nagyhatalmi státusz helyreállítását, a háborúból ideológia lett. A Kreml egyben az elnyomás és a bezárkózás igazolására használja.
A védelem Ukrajnában kezdődik, mert ha Putyin ott felsül, akkor nem valószínű, hogy ráront az Észak-Atlanti Szövetségre. Ezért fegyvereket és pénzt kell adni Kijevnek, hogy működtethesse saját hadiiparát. Ez Trumptól nem várható, ennélfogva Európának kell egységes védelmet kialakítania. Csakhogy vezetői még nem készítették fel a közvéleményt a szükséges áldozatokra.
Európa szembe tud szállni az orosz vezetővel és képes megállapodni utódjával. Csak kérdés, túljut-e a belső megosztottságon, hogy megmentse Ukrajnát és megóvja saját magát.
Daily Telegraph
A világ egy lőporos hordó, amely arra vár, hogy felrobbanjon – vége a béke hosszú korszakának, isten hozott a háború, a zűrzavar és a rombolás korszakában, úton az újabb világégésbe – fejti Allistair Heath , a jobboldali lap brit-francia szerkesztője.
Rémisztő párhuzamot lát a 30-as évekkel, mivel lator államok egy sor válságot robbantanak ki a világban, és azok a szövetségek hálózata folytán azzal fenyegetnek, hogy alattomos, globális háborúba torkollnak. A szerző szerint lehet, hogy ezt a konfliktust a jövő történészei 3. világháborúként írják le, és nincs semmi és senki, ami és aki megakadályozná. A helyzet reménytelennek tűnik.
A sokpólusú káosz tölti be az Amerika visszavonulása miatt keletkezett űrt. A nemzetközi szervezetek hatástalanná váltak, korruptak, vagy bizonyos erők foglyul ejtették őket. A fejlődő országok kinevetik a dekadens Nyugatot, beleértve Trump naivitását. Hszi találkozik új vazallusával, Putyinnal.
Az USA már nem gazdag és erős, nem képes fenntartani a békét, de ha tudná, sem akarná. Az elnök lezárja a Nagy Amerikai Birodalmat, miközben ötvözi azt a Monroe-doktrinával, vagyis, hogy Washington befolyása csupán a saját földrészére terjed ki. Emellett meg akarja gátolni, hogy Kína átvegye az ellenőrzést a Csendes-óceán térsége felett. Sok minden más nem érdekli, ezért ül fel Putyin, Irán és a huszik hazugságainak.
A Nyugat sokkal kevésbé kész a harcra, mint amikor a 30-as években fegyverkezett, nem úgy azonban az ellenségei. Az imperializmus, plusz az etnikai gyűlölet pont olyan robbanásveszélyes, mint Hitler hatalomra jutásakor. Peking minél gazdagabb, annál veszélyesebb lesz. Csak idő kérdése, hogy mikor következik be olyasvalami, mint amit Ferenc Ferdinánd meggyilkolása jelentett 1914-ben.
Washington Post
Mark Thiessen úgy gondolja, hogy ha Trumpnak nem sikerül rávennie Iránt a nukleáris fegyerkezési program teljes feladására, akkor nem szabad visszariadnia attól, amit kilátásba helyett, hogy ti. szétbombázza az Iszlám Köztársaságot.
Az Enterprise Intézet vezető elemzője szerint sok választásuk nincs a mullahoknak, mivel az ország a 79-es forradalom óta nem volt ennyire gyenge. A terrorista segédszervezetek súlyos csapásokat szenvedtek el, az amerikai nyomásnak köszönhetően az iráni fizetőeszköz rekord mélypontra zuhant, így Teherán nemigen tudja miből újjáépíteni szélsőséges hálózatát.
Ráadásul elveszítette szír szövetségeseit, így lezárult az út a Libanonba, Gázába és Ciszjordániába irányuló fegyverszállítások előtt. Vagyis Irán stratégiailag meztelen, nem tudna védekezni az amerikai vagy izraeli katonai csapás ellen. Azaz Trump páratlan lehetőséghez jut, hogy véget vessen az atombomba kifejlesztésének.
Nem fél az erő alkalmazásától, de nem szabad haboznia, ha a másik fél netán trükközni próbál. Ha nem megy bele, hogy átadja az USA-nak az összes dúsított uránt, a centrifugákat, a bomba terveit és a ballisztikus rakétákat, továbbá nem egyezik bele, hogy felhagy a terrorizmus támogatásával, akkor jöhet a B terv. Azaz a mindent elsöprő légi hadművelet.
Wall Street Journal
Trump azon van, hogy ki tudjon hátrálni a kereskedelmi háborúskodásból - a piacok egyfolytában éljeneznek. A legutóbbi hír ez ügyben az volt, hogy új áruforgalmi megállapodást kötött az USA és az Egyesült Királyság. A részletek most mellékesek, sokkal inkább számít, hogy egy hónappal ezelőtt még úgy látszott: a 30-as évekhez hasonlóan összeomlik a nemzetközi kereskedelem.
Ez azonban már kevésbé tűnik valószínűnek – állapítja meg a vezércikk. Elismerés illeti a brit kormányfőt, amiért felismerte a lehetőséget és olyan kiutat kínált amerikai kollégájának, amivel az büszkélkedhet. Trump oda van a vámokért, csak úgy, l’art pour l’art, de túl nagynak bizonyult a készülő gazdaság kár, ezért kénytelen feladni a tervet.
Ettől azonban még lesznek bajok. Az aggályok legfőbb forrása Kína, illetve az, hogy várhatóan leáll a kétoldalú árucsere nagy része. Nem meglepő ezek után, hogy a Fehér Ház kiszivárogtatta: a jövő héten kész 50%-ra levinni a vámterhet. Újabb jó hír a piacoknak. Ugyanakkor a Nagy-Britanniával aláírt szerződés mintaként szolgálhat, hogy Trump kimászhasson a slamasztikából, de úgy, hogy legalább részben megmenti a tekintélyét. Már ha élni kíván a lehetőséggel.
Következő cikk: Az összebékíthetetlen táborok
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >