Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Az összebékíthetetlen táborok
Végel László
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi polgárok és az egyetemisták 16 perces néma csenddel adóztak az újvidéki tragédia áldozatainak. Két világ csapott össze, aligha hihető, hogy ez a kettő összebékíthető. Ez a jelenet mindent elmond a szerbiai helyzetről. Nem csupán két politika, hanem két kultúra nézett egymással farkasszemet. Kétségtelen, hogy az uralkodó osztály politikailag elérheti a célját, elfojthatja az általa ellenségesnek tartott politikát, de mit ér a politikai győzelem a kulturális ejtőn? Végel László:
2025. május 01. csütörtök
Nem emlékszem, hogy május elsején valaha is történt volna ilyesmi, ami ma Belgrádban lejátszódott. Immár beletörődtünk abba, hogy május elsején a varos, a gazdagok külföldi nyaralóhelyeken szórakoznak vagy wellnesseznek, a szegények pedig a kormány által hirdetett jobb jövőről álmodoznak. Szólásmondás lett, hogy a kizsákmányolt munkásosztály ezen a napon lelkesen bográcsozik. Úgy tűnt a hatalom törekvése sikerrel jár, elidegenítette a polgárokat a közélettől. A régi görögök „idiotésznek” nevezték azt, aki a közösségben nem vállal politikai szerepet. „Aki nem vesz részt a közéletben, nem magánember, hanem haszontalan ember.”, írta Thuküdidész. A propaganda-apparátus és a média sikerrel elérte, hogy a polgár a mindennapi életében idiotész legyen, a munkahelyén pedig vállalja a rabszolgasorsot. Még azt a kevés jogot is elvették tőle, amit a munkásönigazgatás biztosított neki. Dickens Dehéz idők című regényének világa emlékeztet a mai szerbiai „tőkés világ” állapotára. Mintha köztünk élne Josiah Bounderby: a brutális gyáros és Stephen Blackpool, a melós. Időnként a valóság még Dickens képzeletvilágát is felülmúlja. A szerbiai Jura nevű dél-koreai cég munkásainak a munkahelyükön pelenkát kell hordaniuk, mert munkaidő alatt tilos a toalettbe menniük. A kormány nem védte meg őket. A sztrájkok, de facto be vannak fagyasztva. Ezek után mi mást tehet a melós? Vigasztalásul május elsején kirándul és grillezett csevapcsicsát fogyaszt. Este pedig a tévében arról értesül, hogy Szerbia belépett az aranykorba. A mai nap után azonban nincs többé helye az iróniának. Úgy látszik, az egyetemista tüntetések felriasztották mély álmukból a szakszervezeti vezetőket, akik karöltve az egyetemistákkal május elsejére a kormány épülete előtt eddig nem tapasztalt tömegtüntetést szerveztek. E „puccsisták”, ahogy a VMSZ nevezi az egyetemistákat a szakszervezeti vezetőkkel egyetértésben követelték a munkatörvény és a sztrájktörvény sürgős megváltoztatását. A jelenlegi 1996-ban hozott munkatörvény ugyanis törvényesíti a munkavállalók brutális kizsákmányolását. A szakszervezeti vezetők élénk színekkel festették le a munkavállalók kiszolgáltatottságát. A sztrájktörvény pedig majdnem teljes egészében ellehetetleníti a sztrájkokat, úgyhogy a munkavállalóknak nincs semmiféle érdekvédelmi lehetőségük. Szinte biztos vagyok benne, hogy a rendkívüli esemény létrejötte főleg az egyetemistáknak köszönhető, akiknek sikerült mozgósítaniuk mind az öt országos szakszervezetet. A szakszervezeti vezetők sorra bejelentették, hogy a melósok nem akarnak többé rabszolgák lenni.
Május elsején a kormány is kitett magáért! A Pionír parkban idestova két hete kényelmes fehér luxussátrokban tanyáznak azok a Vučić-párti fiatalok, „akik tanulni akarnak”, s velük együtt ismeretlen férfiak flangálnak, köztük vannak Milošević hírhedt belügyi egységei a „vörössapkások” is, akik iszonyú vérengzéseket hajtottak végre Boszniában és Horvátországban. Május elsejére a ćacilendi tábor kibővült, a parlament előtti úttesten a közlekedést ellehetetlenítő luxussátrakat emeltek, igazi sátortábor született, a közelben vagy 30 mobil toalettet helyeztek el. Szóval minden kényelem biztosítva volt a májusi majálisozóknak a parlament előtti téren és úttesten. A szétdobált söröspalackok arról árulkodtak, hogy ingyen sör is volt és harsogott neofolk zene. Nem munkásmozgalmi dalokkal, hanem Baja Mali Knindža dalaival szórakoztatták az majálisosokat május elsején a munkásosztály nagy ünnepén. Ez az énekes a kilencvenes években patrióta és a háborús dalaival lett népszerű. Legismertebb számai a Nem adjuk Krajinát című, de népszerűnek számít a német nácikkal kollaboráló antikommunista Momčilo Đujić nevű csetnikvajdáról szóló dala a Térj vissza, vajda című is.
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi polgárok és az egyetemisták 16 perces néma csenddel adóztak az újvidéki tragédia áldozatainak. Két világ csapott össze, aligha hihető, hogy ez a kettő összebékíthető. Ez a jelenet mindent elmond a szerbiai helyzetről. Nem csupán két politika, hanem két kultúra nézett egymással farkasszemet. Kétségtelen, hogy az uralkodó osztály politikailag elérheti a célját, elfojthatja az általa ellenségesnek tartott politikát, de mit ér a politikai győzelem a kulturális ejtőn?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >