Ma Bonifác, Gyöngyi névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az amerikai Nagy Ugrás - hátra
Trump azt kockázatja, hogy Kína karjaiba tereli Európát, Hszi legnagyobb örömére. Mert az USA káoszba süllyed, Kína viszont úgy jelenik meg, mint stabilabb partner a világszínpadon, ám ajánlatos, hogy az öreg földrész óvatosan ítélje meg Peking nyomulását. Ezt tanácsolja Orville Schell, az Ázsia Társaság amerikai-kínai kapcsolatokkal foglalkozó központjának igazgatója a Guardianben. Itt ugyanis a demokrácia és az autokrácia szinte áthidalhatatlan ellentétéről van szó. A szerző kétségtelennek nevezi, hogy az amerikai elnök jóvoltából a kínai fél éket tud verni a transz-atlanti szövetségbe. Pedig a kínai államfő nem olyan régen még a legfőbb romboló tényezőnek számított a világpolitikában. De amióta Trump visszaköltözött a Fehér Házba, a kínai vezető egész visszafogottnak tűnik. Nem hajlik amerikai kollégája harciasságára, de minél erősebb lesz országa, annál inkább a gyengeség jelének tekinti a diplomáciai engedményeket. Ezzel együtt nehezen tudja hová tenni Trumpot. Viszont azzal tisztában, mivel jár, ha egy zsarnok lehetőséget kap a demokrácia szétverésére, miután megélte a Mao-féle kulturális forradalmat. Washingtonnak már megvannak a maga vörösgárdistái, a Büszke fiúk és mások, akik hajlamosak támadni az ún. mély államot, és segítenek az elnöknel felforgatni az eddigi rendet. A politikus ugyanolyan szolgai hűséget vár el, mint a néhai nagy kormányos. Közös jellemzőjük, hogy imádják/imádták a káoszt és politikai fegyvernek tekintik/tekintették a kiszámíthatatlanságot. Ha lehet ilyet, mondani, Trump sokkal inkább maoista, mint Hszi. Utóbbi allergiás a felfordulásra, célja egy korszerű techno autokrácia, amely eleven gazdasággal párosul. De ha okos, nem ugrál, hanem kivár. Mert ha az USA nem tér észhez, az kedvező lehetőséghez juttatja Kínát. Ez Amerika részéről a Nagy ugrás – hátra. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
A lap kiadója úgy értékeli, hogy világszerte támadás alatt áll az a szerep, amelyet a szabad és független sajtó tölt be az egészséges demokráciákban, pedig egyetlen szabad nép sem lehet meg önálló média nélkül. Ám napjainkban veszélybe kerül az a modell, amely 250 éven át annyira sikeressé tette Amerikát.
Sulzberger a Nemzetközi Tanulmányok Intézetében tartott előadást és a szöveget most teljes egészében nyilvánosságra hozták. Hangsúlyozta, hogy visszaszorulóban van a jogállam, mert feltörekvő erős emberek próbálják aláásni a jogot, valamint a demokratikus intézményeket. Ezen belül általában a sajtó az első célpont, amire példa Magyarország és India.
Az USA-ban tetézi a bajokat, hogy megrendültek a sajtóorgánumok anyagi alapjai, illetve hogy a digitális tájékoztatást egy-két tech óriáscég uralja. Márpedig őket nem érdekli, hogy a tömegek mennyire valós információkat kapnak. Az engedelmes sajtó ugyanakkor megkönnyíti, hogy a vezetők titkolózzanak, átírják a valóságot, betegyenek a vetélytársaknak, saját törekvéseiket a közérdek fölé helyezzék és végső soron bebetonozzák hatalmukat.
Nem véletlenül mondta azt Orbán Balázs, hogy aki kézben tartja egy ország médiáját, az ellenőrzi a közgondolkodást, és azon keresztül magát az országot. A sajtó azonban nem ellenzék, ezért Sulzberger nyilvánosan ígéretet tett, hogy a New York Times továbbra is be fog számolni mind a Trump-adminisztráció disznóságairól, mind pedig sikereiről.
Függetlenül attól, hogy az elnök korábban – Sztálinhoz hasonlóan – a nép ellenségének nevezte az újságot, most pedig már azzal viccelődik, hogy újságírókat kellene lecsukni. Pedig kiderült, hogy nagy csodálója az újságnak és olvassa is.
Az ilyesfajta retorika veszélyes, mert hataloméhes politikusok úgy értelmezik, hogy akkor megindulhatnak a média ellen. Ehhez már megvan a forgatókönyv, vagyis hogy a sajtó őrkutyából a hatalom ölebe legyen.
Itt van pl. a magyar példa, ahol Orbán szövetségeseinek tulajdonában van a szerkesztőségek jó 80%-a. A kormánypárti média befolyása akkora, hogy mást sem hallani, csakis a hivatalos álláspontot. A korrupció grasszál, az üzleti világban a politikai kapcsolatok a legfontosabbak. A hátrányos helyzetű csoportok jogait folyamatosan megkurtítják. Az ellenzék véleménye nemigen jut el a társadalomhoz.
A sajtóellenes kampány általában öt elemből áll: 1. bizalmatlanságot kell kelteni a média és az újságírók ellen. 2. Bíróságok segítségével kell móresre tanítani a sajtót. 3. A hatóságok segítségével igyekeznek megbüntetni a független szerkesztőségeket. 4. Az elfogulatlan tájékoztatás elleni küzdelembe bevonnak gazdag és befolyásos szövetségeseket. 5. Kialakítják a kormánybarát médiát.
Amerikában egy sor szerkesztőség ellenáll a hatalom nyomásának, viszont sokan behódolnak, nagy cégek, alapítványok, jogi irodák, továbbá politikusok és tudósok is. Pedig példát kell mutatni, mert nem csak a félelem, hanem a bátorság is ragályos. Az objektív tájékoztatás hosszú távon kifizetődik. És lényeges a szolidaritás.
Hogy miért fontos a szakma függetlensége, annak igazolására az előadó Pethő Andrást idézte, aki azt találta mondani, hogy a sajtó nem folytathat keresztes hadjáratot az autokraták ellen, és nem is tüntetheti fel magát annak áldozataként, mert utóbbiak amúgy is előszeretettel állítják be az újságírókat úgy, mint akik az ellenzék részei, pártérdekek mozgatják őket. A hírközlés részeként akkor járulsz hozzá a legnagyobb mértékben a demokrácia megmentéséhez, ha végzed a dolgot, éspedig jól.
Bloomberg
A hírügynökség megerősíti azt a hírt, hogy az EU keresi módját, miként akadályozhatná meg, hogy Magyarország blokkolja a felvételi párbeszéd megkezdését Ukrajnával. Névtelenséget kérő források szerint több kormány is arra ösztökélte a Bizottságot, az találja meg a lehetőséget, miközben az Orbán-kabinet a kárpátaljai kisebbség helyzetére hivatkozva ellenzi az első fejezet megvitatását.
Ha minden igaz, a nemzeti konzultációval igyekszik megtorpedózni a folyamatot, holott két éve még beleegyezett, hogy induljon meg a párbeszéd a tagságról. Igaz, ehhez Brüsszel feloldott 10 milliárdot a korrupció és a jogállam helyzete miatt visszatartott alapokból.
Az ír miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy vannak eszközök és nem szabad visszariadni ezek használatától. Egyébiránt az USA nem ellenzi az ukránok uniós felvételét, tehát ez sem akadály. Az utóbbi napokban, zárt ajtók mögött több nagykövet is aggodalmát fejezte ki, miután Orbán mostanában különösen kedvezőtlenül nyilatkozik az ukrán csatlakozásról.
Olyannyira, hogy ez lett a Fidesz választási kampányának központi eleme. A társadalom azonban megosztott a kérdésben. Uniós vezetők nem örülnek az újabb nemzeti konzultációnak, mert a tapasztalat az, hogy ez a módszer mindig olyan eredményt hozott, amilyet a párt akart.
FAZ
Az új német külügyminiszter a jelek szerint nem fél attól, hogy Magyarország megakadályozza a szankciók meghosszabbítását. Wadephul kijelentette, hogy nem szabad lebecsülni az európai egységet, ő maga mindent el akar követni, hogy kijelentéséből ne legyen üres szó.
Rámutatott, hogy Putyin az időre játszik, ám kénytelen felismerni, hogy ezúttal az uniós tagok egyeztették álláspontjukat. Ily módon Moszkva azzal szembesül, hogy az EU-nak súlya, van, az ő helyzete viszont romlik. És nem szabad, hogy reménykedjen, mert az álláspontokat transz-atlanti keretekben is összehangolják. Mindenképpen rá kell szorítani a tűzszünetre.
Úgy jellemezte Putyint, mint aki lábbal tapod a nemzetközi jogon és tökéletesen szembemegy az európai érdekekkel. Ha ezen változtat, akkor lehetséges az együttműködés felújítása, de erre jelenleg nincsenek jelek.
A földrészen általános a nézet, hogy a kontinensnek nagyobb önállóságot kell kiharcolnia. Kínát ugyanakkor rá kell ébreszteni, hogy nem jó neki, ha Oroszországot segíti a hódító háborúban. Kitért arra, hogy Németország stratégiai megfontolásokból a jövőben nem hozza nyilvánosságra, milyen fegyvereket küld Ukrajnának.
Bloomberg
Az EBRD azzal számol, hogy Magyarországot és Szlovákiát különösen sújtják az amerikai vámok. Az átlagos vámszint a tagállamok USA-exportjában a tavalyi 1,8%-ról várhatóan 10,5%-ra emelkedik, és ezen belül még kedvezőtlenebbül alakul a magyar és szlovák áruk esetében. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyébként az autókra kivetett vámok miatt 2-ről 1,5%-ra vitte le a magyar gazdasági növekedés várt ütemét.
Le Monde
Az EBRD fő közgazdásza azt gondolja, hogy két okra vezethető vissza Közép-Európában a konjunktúra lehűlése az amerikai vámok nyomán: az egyik, a legfontosabb az, hogy Németország alaposan megérzi majd a vámok hatását, márpedig itt a régió államainak legfőbb gazdasági partneréről van szó.
A másik hatás azért jelentkezik, mert az olyan államok, mint Szlováki, maguk is sok árut szállítanak az Egyesült Államokba. A pozsonyi Nemzeti Bank elnöke úgy értékelte, hogy a vámok kis Armageddonnal érnek fel, mint Európa, mind az USA számára.
FT
A vezércikk úgy látja, hogy igen nehézkesen alakul az enyhülés Amerika és Kína között vámok ügyében. Sőt még egyáltalán nem hárultak el az aggályok Trump kereskedelmi háborúja kapcsán. De a megállapodás mindenképpen megkönnyebbülést jelent a világgazdaság szempontjából.
A kapcsolatokban bekövetkezett olvadás mindenkinek jó, ám azért csak lassan a testtel, habár a kereskedők nem hitték, hogy ilyen gyorsan megállapodásra jut a két fél Genfben. Ezzel együtt a befektetőknek ajánlatos a nagyobb képre összpontosítaniuk. A vámtételek ugyanis már nem három számjegyűek, de ettől még történelmi magasságba emelkedtek. A kínai termékek esetében 40%-ot tesznek ki.
Továbbá semmi garancia arra, hogy a 3 hónapos fegyverszünet tartós lesz. A bilaterális áruforgalom, illetve befektetési tevékenység mindaddig nyomott marad, amíg nyitott lesz a vámvita. Ugyanakkor a beruházók ne várjanak sokat a Nagy-Britanniával, illetve Pekinggel létrejött egyezségtől, mert a vámok előreláthatólag 10-20% között mozognak majd a legtöbb ország esetében.
A piacok azonban úgy viselkednek, mintha nem is lett volna „felszabadulás napja”. Pedig okot ad az óvatosságra az elhúzódó bizonytalanság, és az, hogy a két említett szerződés nem kötelező jellegű. Plusz van még egy szeszélyes elnök, tehát végképp nem lehet érteni a piacok nekibuzdulását.
Die Welt
Vágyálomnak nevezi Michael Rühle, aki jó 30 évig dolgozott a a NATO stábjában, hogy a szövetség tudna létezni az USA nélkül. Még akkor is, ha Trump alatt az Egyesült Államok megbízhatatlan partnernek bizonyul. Ám Európa nem képes egymaga boldogulni, mert Amerika nem csupán a legnagyobb katonai hatalom, hanem olyan politikai katalizátor, amely egységre kényszeríti a többi tagot.
Arról nem beszélve, hogy mennyibe kerülne az európai ütőerő kiépítése, és hogy mennyire tudnának meglenni az európai tagok a tengerentúli felderítés, valamint nukleáris védőernyő nélkül. Kérdés, hogy az öreg kontinens hajlandó volna-e ilyen hatalmas többletkiadásokra. Továbbá fennáll a kockázat, hogy Washington nélkül a földrész visszatérne a legkisebb közös nevező politikájához, noha nem bízik Oroszországban.
A fontos döntésekben idáig mindig az amerikaiak mondták ki a végső szót, ha viszont immár nélkülük áttérnének az olyan, nehéz tagok megbüntetésére, mint Magyarország és Szlovákia, akkor a közösség a kölcsönös vádaskodások lefelé tartó spiráljába kerülne és hamarosan nem lehetne közös határozatokat hozni.
Azt viszont biztosra lehet venni, hogy a NATO-főparancsnok posztja amerikai kézben marad. Trumppal meg kell értetni, hogy mennyire fontos Európa az USA hadiipara számára. Ez esetben talán felismeri, hogy jó üzlet Amerikának a szövetség. Anélkül, hogy bármit kellene tennie érte.
Spiegel
Az osztrák kancellár úgy foglalt állást: nem lenne jó, ha országa trumpizálódna, tehát ha amerikai viszonyok alakulnának ki Ausztriában. Stocker erről a Bécsbe akkreditált újságírók előtt beszélt. Amikor először szóba hozta a témát, két hónapja, saját városában, Wiener Neustadtban, a vendégek közül egy valaki nem tapsolt: Kurz, a volt kormányfő. De hát ő ugyanolyan szívesen látott vendég a trumpistáknál, mint Orbán Viktor.
A jelenlegi miniszterelnök ugyanakkor a mostani tájékoztatón jelezte: Európának közös hangon kell megszólalnia, nem szabad nemzetállami alapon keresni a megegyezés lehetőségét az Egyesült Államokkal.
Szerinte a Szabadságpárt vezére, ha hatalomra jutna, ugyanazon az úton járna, mint a Fehér Ház ura. Rendeletekkel irányítana, átvenné az irányítást a demokratikus intézmények fölött, figyelmen kívül hagyná a bírósági ítéleteket. A miniszterelnök úgy gondolja, hogy a populizmust csakis a fékek és ellensúlyok segítségével lehet legyűrni. Össze kell fogni, hidakat kell építeni.
FT
A romániai elnökválasztás most vasárnapi, 2. fordulójának centrista jelöltje úgy nyilatkozott, hogy a szavazópolgároknak a Simion-féle erőszak és gyűlölet kultúrája, illetve aközött kell dönteniük, hogy az ország továbbra is a Nyugat része legyen, vagy pedig kelet felé forduljon. Nicusor Dan, a független bukaresti polgármester szerint stratégiai választás előtt áll a lakosság, de szerinte a demokrácia van annyira erős, hogy a szélsőjobb képviselője ne lehessen államfő, noha az jelenleg 4%-kal vezet előtte a felmérésekben.
A politikus egyre sikeresebb kampányt folytat és jól szerepelt a két jelölt tévévitájában is. Szerinte ha vetélytársa győz, akkor Románia úgy végzi, mint Ukrajna és Moldova: orosz megszállás alá kerül. Emellett gyorsan hátat fordítanak majd az országnak a külföldi befektetők.
Azt ígérte, hogy a közkiadások megnyesegetésével visszaszorítja a jelenleg 9%-os költségvetési deficitet, leépítéseket hajt végre az állami vállalatoknál, fellép az adókerülés ellen, illetve reformokat hajt végre, hogy megnyíljon az út uniós alapokhoz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szaúdi udvar és a Trump-ház megérdemlik egymást
A Daily Telegraph világgazdasági szakírója kifejti, hogy a szaúdi gazdasági együttműködéssel Trump már megint rossz lóra >
Az amerikai Nagy Ugrás - hátra
Trump azt kockázatja, hogy Kína karjaiba tereli Európát, Hszi legnagyobb örömére. Mert az USA káoszba süllyed, >
Ez maga a rendszer
S persze ugyanez köszön vissza a folyamatosan hangoztatott nemzetiségi politikában, ahol a „nemzeti érzés”, a „magyarság >
„Farkasokkal táncoló”
Az Economist elemzése szerint a bizonytalanság és a feszültség egyszerre jelentkezik a beharangozott ukrajnai béketárgyalások előtt, >
Az ukrán-magyar kémjátszma
Az sem világos, hogy mi történik az Ukrajnából származó titkosszolgálati információkkal. „A legnagyobb kockázat az, hogy >
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >