Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Sajtó és politika
Öreg Dezső
Amikor a politikusok védeni kezdenek bennünket, újságírókat, akkor közelednek a választások. Amikor a politikusok síkraszállnak a sajtószabadságért, akkor rá akarnak tenyerelni azokra a médiumokra is, amelyek megpróbálják fenntartani a tárgyilagos tájékoztatás látszatát a korrektség határai és a pénzügyi lehetőségek között. Amelyik újsággal, rádióval vagy televízióval elégedettek politikus berkekben, ott nagy baj van az újságírói erkölccsel – ha van ilyen – vagy a szakmai képzettséggel. Mindkettővel.
Ahol az államnak, értsd: országos, regionális vagy önkormányzati hatalomnak, tehát az államnak a kezében vannak az újságok, ott nincs, nem lehet objektív tájékoztatás. Valami ilyesmit mondott az államelnök az Európai Újságíró Szövetség belgrádi találkozóján a hatalom és a sajtó kapcsán. „Az állam nem lehet a médiumok tulajdonosa, de ezzel kapcsolatban az Európai Unióban is számos kétely merül fel. Különféleképpen, különböző modellek alapján rendezték ezt a problémát. Az állam és a média viszonya kényes és többdimenziós. Szabad sajtó nélkül Szerbiában nem lehet demokrácia és nincs távlata az országnak.” Olyan közhelyek ezek, amelyekért kár volt odafáradni Borisz Tadićnak a gyülekezetre. Azt is tudják a közgyűlésen megjelent mélyen, esetenként kevésbé mélyen tisztelt kollégák, hogy a médiumok feladata az állam ellenőrzése. Meg, hogy a sajtónak, tehát nekünk kell foglalkoznunk a társadalmi folyamatokkal, de a mulasztásokkal is. Meg figyelmeztetni a bűnözésre. Merthogy mi vagyunk a közvélemény korrigálói. Meg hogy megkerülhetetlen a szerepünk a társadalmi légkör kialakításában. Ezeket is mind az elnök mondta nekünk komolyan, de barátságosan.
Tudjuk mi ezt, úgy elvben, legalábbis sokan tudják közülünk. Nem is tudom, miért él sokunkban mégis olyan érzés, hogy nem igazán ezt várják el tőlünk. Ez a sok nem biztos, hogy a többség. Megkopott már az újságíró társadalom belső fénye, ha volt ilyen, eltűnt az önirónia. Mint ahogy kopottabb lett a gúnyánk is és szegényesebb a betevő falatunk. A rosszul fizetett, munkahelyét féltő ember pedig minden kompromisszumra kész. Csoda-e hát, ha Arne König, az Európai Újságíró Szövetség elnöke szerint a szerbiai médiára politikai nyomás nehezedik. Romlik a minősége, gondot jelent a médiumok finanszírozása és nehézségekbe ütközik a munka a helyi meg a regionális újsgoknál. Igy látja ő, a külföldi, bizonyára abból, amit hallott, amit mondtak neki itteni kollégák, illetve itt dolgozó külföldiek. Arról nem beszélt, hogyan lehetne ezt a helyzetet rendezni, hogyna lehetne rajta javítani. Hogyan lehetne elszakitani egymástól a politikai- és a sajtószervezeteket, amelyek szorosan összefonódtak. Leválasztani a pártokat az újságokról, a rádiókról és a televíziókról. Hogyan lehetne elérni, hogy a közszolgálatinak mondott média legalább igyekezzen politikai semlegességet mímelni. Hogy ne legyen természetes az olyan gondolkodás, mely szerint erről nem kell írni, a mi pártunkat ez nem érdekli vagy zavarja, vagy érdekei ellen szól. Hogy az újságírók értsék és érezzék szavuk súlyát, szavahihetőségük fontosságát. Hogy ne mi tartsunk a politikusoktól, hanem fordítva. Mert léteznek demokráciák, amelyekben a nyilvánosan kimondott szónak következményei vannak. Vagy arra nézve, aki kimondta, ha valótlanságot állított, vagy arra, akiről beszélt. Biztos ezért jöttek Belgrádba az európai kollégák. Pedig tudniuk kellett, hogy itt még mindig évek óta feltáratlan újságíró-gyilkosságok húzódnak. Az ügyészségeken, a bíróságokon, a rendőrségen. Amelyekről az állam elnöke is szólt az elején említett beszédében. Akiknek az esete időről-időre fölmerül, de sohasem járnak a végére. Pedig feltételezhetően politikai, gazdasági korrupció felfedési szándékának áldozatai. Csoda-e, ha sokan közülünk szivesen fogadják a politikusok oltalmát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >