2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (105.)

Egy régebbi adósság törlesztése

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (105.)
Eaton (GuiltyTech fotója)

Hónapokkal ezelőtt egyik reggel kaptam egy levelet, melyet soha nem látott barátom, Fóti Péter írt nekem, vagy nekünk, a „csoportnak”, a magyarországi szabad nevelés gittegylet tagjainak, és én, akkor megkértem, hogy engedélyezze annak megjelentetését. Nekem valahogy jól esett ez a rövid történet, eszmefuttatás, amíg valaki vonaton utazik a munkahelyére, és közben kusza gondolatait rendezgeti. A címe:

Egy vonatút hordaléka

Sziasztok,

Először is van egy kis fordítás a honlapon:
http://www.foti-peter.hu/sims1.html

Azért is fordítottam le, mert szó van benne Eatonról, az elit angol bentlakásos iskoláról.

A párbeszéd kitalált, de igaz is lehetne.

Ide másolom, amit tegnap a vonaton Bécs és Győr között pötyögtettem:

Sziasztok,

Miközben a bécsi meidlingi pályaudvaron a Budapestre induló vonatra vártam, a lista tagjaira gondoltam. Nem fontosság szerint, és remélem nem megbántva senkit, aki nem jutott eszembe:

Sáfrány Ferire gondoltam, akinek cikkeit majdnem mindig elolvasom a Naplóban, és felnevetek, ha valami ismerős mottó bukkan fel, amit én is használtam. (Persze én is „lopok” tőle!)

Azután Hans Peter Lingensre gondolok, aki ugyan nem listatag, de akinek szinte minden héten elolvasom, amit a bécsi profilban ír. Ugyanazokat a témákat járja körbe, amik engem is érdekelnek, de ő következetesen „liberális”, nem érti a nem teljesítményelvű iskolát. Magamat is liberálisnak tartom, meg baloldalinak, de legfőképp titkos summerhillinek.

Azokra gondolok a listán, akiket nem ismerek, de akik írják, hogy megragadta őket a Summerhill könyv.

Jinda Rékára gondolok, arra a fordításra, ami rég készen van, de még nem tettem ki az Internet oldalakra. Arra, hogy Réka nyáron költözik Budapestről Veszprémbe!

A Neill életrajzra gondolok, ami lassan alakul, miközben újraolvasom Neill könyveit. Még egy ideig nem akarom kiadni a kezem közül.

Kövesdi Marikára gondolok: láttam jelentkezett pákozdi összejövetelre, nagyon örülnék, ha újra látnám.

Szabolcsra gondolok, akitől tanulok újságot olvasni, aki felnyitotta a szemem, pl. a Szanyi álradikalizmusára. Azokra a fiatalokra gondolok, akik vasárnap 7 óra előtt tétován álltak a meidlingi McDonald’s előtt, köpködve a földre, aztán amikor a kávézás után kijöttem a két lepusztult hajléktalanra. A különbségre gondolok Ausztria és Magyarország között, a könnyebbségre, amivel megkeresem itt a pénzt, amiből az itteni viszonyok szerint megélek.

Arra, hogy akkor megyek dolgozni, amikor akarok, és akkor álok fel, amikor elfáradtam. A kolléganők irigységére, akiknek ott kell ülni a munkaidő végeztéig, és ha nincs munkájuk, akkor számítógépes játékokat játszanak. Különben nagyszerű dolog, hogy vannak. A gyerekeiket abszolút tradicionálisan nevelik, tisztelik az iskolát és gyűlölik egyben, de semmi alternatívát nem látnak, mint kiszolgálni a tanárokat, a gyerekeik kárára. Állandóan hazudniuk kell maguknak. Már nem szólok bele a beszélgetéseikbe, csak figyelek.

Szófiára gondolok, fiam egyetlen barátnőjére a telepről, ahol lakunk. Miért tart ki Misi mellett, amíg a többi gyerek rajta akarja megbosszulni szabadsága hiányát? Szófia mindig, amikor más programja nincs, péntekenként nálunk alszik, és tegnap azután szombaton egész nap nálunk volt este 8-ig. Reggel kitakarítottak, mert rájuk jött. Egy órán át rendet raktak, porszívóztak, port töröltek. Ilyen Misinek soha nem jutna eszébe. Később számítógépeztek, majd elmentünk biciklizni, és 25 kilométert tekertünk a Wiener Neustadt felé vezető bicikliúton Bad Vöslauig, és vissza. Otthon azután virslit, halat sütöttünk. Egész nap egyetlen hangos szó sem, semmi fegyelmezés. A biciklizés közben, kialakult szabály szerint mögöttem tekernek kb. 50-100 méterre leszakadva és beszélgetve, szívesen hallgatnám, hogy miről, de mindig eszembe jut Zoe írásából, hogy azt tartotta jónak Neill nevelési stílusából, hogy tudott távolságot is tartani. Csak akkor volt ott, ha kellett.

Szóval Szófia egy titok, hiszen ö is egy „normális” iskolába jár, lehetne olyan, mint a többi gyerek, akik rögtön elkezdik Misit megalázni, ha egyedül meglátják, vagy Szófia barátnői, akik igyekeznek Szófiát Misiről lekapcsolni. De Szófia kitart Misi mellett (vagy talán mellettünk, ahol látja, hogy a napot megbeszéljük elsőre, felírva, hogy ki mit szeretne, míg náluk az anya (Sabine) kiadja a parancsokat, és a gyerekek meg sem mukkannak.

Szófia, aki duci, és otthon falja az édeset, megjegyzi tegnap: ha sokáig nálatok eszem, akkor olyan sovány leszek, mint a Misi, mert ti egészségesen esztek. Lehet, hogy egyszer még fontos lesz neki, hogy ezt is látta.

Misire is gondolok, aki először kapott egy farmert. Sokáig nem értettem miért fontos ez. A felnőttség jele. Az iskolában valaki megjegyezte, hogy milyen nadrágokban jár. Csoportnyomás. Este megijedt, hátha a nadrágja lánynadrág. De megnéztük a cipzárt, és a helyes irányba mutat.

Misi megnyugodott.

Misire gondolok, hogy milyen ritka szerencséje van, hogy együtt van gyerekekkel 6 és 17 évesek között. Dühöng a kisebbek és nagyobbak hülyeségén, de megéli őket. Nem egy absztrakt világban él. Arra gondolok, hogy Summerhillböl a legfontosabb nekem a gyűlés. Hogy azokat a tanárokat, akik nem fogadták el a gyűlés fölérendelt szerepét Neill kirúgta, bár nem szeretett dönteni. Arra, hogy a könyvben olvasom, hogy a gyűlés néha úgy határoz, hogy ekkor és ekkor egyáltalán ne legyen tanítás, mert valamilyen rendezvényre készülnek.

Örülök annak is, hogy Summerhill hivő vagyok, és nem Sudbury hívő. A különbség az, hogy egy Sudbury iskolában csak akkor van tanítás, ha a gyerekek kérik, míg Summerhillben mindig van tanítás.

Újra a leistoni gyerekekre gondolok, akik ott élnek a kisvárosban és tudják, hogy itt van a híres internátus, de nem mehetnek oda, hiszen ott vannak a helyi iskolák. (ingyen). Mi lenne, ha egyik nap a helyi önkormányzat elhatározná, hogy ösztöndíjjal helyi gyerekek is mehetnek

Summerhillbe. Jó lenne beszélni egy leistoni tradicionális tanárral.

Körülbelül ennyi volt az én tartozásom, most, hogy leróttam, már a lelkiismeretfurdalásom is megszűnt, és majd csak ad az élet egy lehetőséget egy személyes találkozóra, ahol élőben folytatjuk, Péter barátom.

2011. július 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább