2026. április 30. csütörtök
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Reszkethet a világ a jövő hétre tervezett alaszkai Trump-Putyin-találkozó miatt

Reszkethet a világ a jövő hétre tervezett alaszkai Trump-Putyin-találkozó miatt

A szerző, a Süddeutsche Zeitung napi rovatának a vezetője, Reymer Klüver ott látja az alapvető bajt, hogy az amerikai elnök meg van győződve róla: világpolitikát csinál. És hogy ez – az ő adottságaival működik is. Ezért ragaszkodik a legfelső szintű egyeztetéshez, noha számára a nemzetközi politika nem más, mint hogy üzletet köt. Csak azt felejti el, hogy a másik oldal nem egyezséget akar, egy nagy birodalom újjászületése lebeg a lelki szemei előtt. Márpedig aki pedig így közelít a kérdéshez, az nem fogja fel, hogy Ukrajna a függetlenségét védelmezi. Továbbá hogy Amerika európai partnerei számára a szabályokra épülő nemzetközi rend fennmaradása a fontos, tehát hogy ne lehessen államhatárokat erőszakkal megváltoztatni.  Ezt persze megmondhatnák Trumpnak a State Department briliáns diplomatái, már ha még nem távozott az összes. Csak éppen az elnök tesz a szakértőkre. Inkább a külügyekben teljesen zöldfülű ingatlanszakértő cimboráját bízta meg közvetítéssel. A politikus már az első időszakában úgy állította be magát, mint aki a megállapodások atyamestere. Annak idején háromszor találkozott az észak-koreai diktátorral, hogy lebeszélje az atomrakétákról, ám Phenjan nukleáris ütőereje ma nagyobb, mint valaha. Aki mindezt tudja, az rettegéssel várhatja, mire jut egymással Trump és Putyin. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

The Times

 

Az oroszokat teljesen hidegen hagyta a harcok befejezéséhez szabott amerikai határidő, változatlanul drónok tömkelegét irányítják ukrán nagyvárosok ellen. A fő célpont Dnyipropetrovszk, illetve Donyeck körzete. Azaz nem látni, hogy vége lenne a felelőtlen támadásoknak, így viszont kevés ukrán bízik abban, Trump ultimátuma elvezet a háború végéhez – értékel a külpolitikai szerkesztő, Marc Bennetts.

 

Sehol sincs béke az 1000 kilométeres fronton, az orosz egységek továbbra is próbálják bevenni a többi közt Krivij Rihet, Zelenszkij városát, de a védők idáig megakadályoztak minden érdemi áttörést.

 

Feltűnő, hogy az agresszor kamerákkal szereli fel az Irántól származó Szahed drónokat, így a mesterséges intelligencia valós időben tudja elemezni a hő-, radarinformációkat, illetve a kapott képet. Azon felül a távirányítás lehetővé teszi, hogy Oroszországból irányítsák célra a berendezéseket. Ily módon könnyebb beazonosítani az embereket, ami feladja a leckét a drónok levadászásán dolgozó ukrán szakembereknek.

 

Ezek a szerkezetek ugyanis előbb meglátják őket, mint viszont, így vagy gyorsan kitérnek, vagy éppen az ukrán katonákra támadnak. A fejlesztést nagymértékben kínai technológia segítette elő, egyre több kínai részegység van az ilyen drónokban. Úgyhogy már a legnagyobb ukrán hazafiak is legfeljebb mérsékelten reménykednek abban, hogy vissza lehet foglalni az elvesztett területeket.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

A kommunista Kína megmutatja a jövőt, de a rendszerek versenyében előnyben van a liberális piacgazdaság. Az irányított kínai gazdaság technológiai, illetve ipari szuperhatalom, de ne higgye senki, hogy az állami ellenőrzés nagyobb haladást tesz lehetővé, mint a nyugati szabadság. Erre hívja fel a figyelmet Benjamin Tribe, aki gazdasági szerkesztő a lapnál.

 

Szerinte ez még akkor is igaz, ha megfordult a korábbi kép: aki ma Kínába látogat nyugatról, az a jövőben érzi magát. Korábban ez egészen másként volt. A kínai napelemek, akkuk, elektromos autók elárasztják a világot, olcsóak és jó minőségűek. A gyártó cégek kemény piaci feltételek között működnek, viszont el kell érniük a párt által kitűzött célokat. Egy olyan diktatúráról van szó, amely folyamatosan figyeli a polgárokat, és ahol bármikor lecsaphat az állami önkény.

 

Ennélfogva tévedés azt hinni, hogy a fejlett világ tanulhat Pekingtől. Rövidtávon persze ki lehet kényszeríteni haladást erőből, ám ez csupán pirrhuszi győzelem. Ugyanis pont azt teszi lehetetlenné, ami évszázadokon át az egyre nagyobb jólét záloga volt: a gazdaság szabadságát.

 

Ha parancsra meghatározott területekre összpontosítják a forrásokat, akkor elképzelhetőek nagy ugrások, de csak bizonyos területen és ott is csupán korlátozottan. Merthogy az ilyen rendszerek többnyire rosszul osztják el a termelési eszközöket. Majd az egyik torzulás vezet a másikhoz.

 

Az alapgond az, hogy Kína nem jogállam. Hszi egyre rövidebb pórázra fogja a gazdaságot, ám ezáltal szorul vissza az innováció. Ahol a gazdasági hatalmat központosítják, ott politikai uralom lesz belőle.

 

Die Zeit

 

Még Trump sem teheti túl magát a gazdaság törvényszerűségein, mert az USA visszaesés előtt áll, ami azt tanúsítja, hogy megfizeti az árát, aki mindenhatónak gondolja magát. Ezt fejti ki a gazdasági szerkesztő, Mark Schieritz, aki emlékeztet arra, hogy az elnök nem sokra becsüli a közgazdászokat, történészeket, általában a szakértőket.

 

Amikor azok szóltak neki, hogy baj lesz a vámokból, mert azok az USA-nak ártanak, simán túllépett rajtuk. De van igazság a politikán túl. A közgazdaság alaptételeit hosszútávon pont úgy nem lehet figyelmen kívül hagyni, mint a fizikai törvényeket. Ezt még a világ leghatalmasabb embere sem teheti meg.

 

A tapasztalat azt mutatja, hogy a populisták az esetek túlnyomó többségében képtelenek hozni a jólét emelésére tett ígéreteiket. Olaszország szenvedett Berlusconi idején, akárcsak a magyarok Orbán alatt, továbbá az argentinok Milei és a britek Boris Johnson miatt. Az előrejelzések azt támasztják alá, hogy az amerikaiak sorsa rosszabbra fordul Trump hivatali idejében.

 

Ezt most már a közvélemény is látja, a többség már nem a jelenlegi elnökre voksolna. Németországban is van egy párt (az AfD – a szerk.), amely sok mindennel kecsegtet, de abból csak keveset tartana be. Csupán remélni lehet, hogy ez nem kizárólag a választás után tűnik majd fel.

 

Bloomberg

 

Trump egyenesen Hszi forgatókönyvét használja, amikor a vámokkal revolverezi Indiát. Pár nap alatt teljesen felrúgta több mint egy évtized amerikai diplomáciájának eredményeit, hiszen Washington idáig azon volt, hogy Új-Delhi regionális ellensúly legyen Pekinggel szemben. Az új helyzet a kínai államfő számára jelent stratégiai és erkölcsi győzelmet. Hiszen a vámokkal az amerikai elnök legitimálja, hogy a kínaiak is bevetik a gazdasági kényszerítés eszközeit.

 

Ez a lényege a kommentárnak, amelyet Daniel Ten Kate, az ázsiai gazdasági kérdésekkel foglalkozó elemző írt. Kiemeli: alighanem India a legkirívóbb példa arra, hogy a politikus mindenáron taktikai sikereket óhajt elérni, de nincs hosszú távú stratégiája. Számára jelenleg a háború befejezése és a Nobel-békedíj a legfontosabb, minden más háttérbe szorul emögött, így India is.

 

Pedig Kína sokkal inkább rá tudná venni Putyint a harcok leállítására, mint Modi, akinek országa most azért fizet, mert sok olajat vesz Moszkvától. Csak éppen Peking jóval keményebb dió, Modi könnyebb célpont. A hirtelen váltás azt igazolja az indiai vezetés számára, hogy Amerikában nem szabad megbízni.

 

És bár még egyáltalán nem lehet kizárni, hogy a végén születik valamiféle kétoldalú vámegyezség, a fenyegetés és a felesleges sértegetés tartós károkat fog okozni. Ezek után  indiai politikusok nem állhatnak ki a szorosabb amerikai viszony mellett. Kína viszont örülhet, mert gyakorlatilag felhatalmazást kap, hogy bármiféle gazdasági eszközt bevessen kisebb szomszédjai ellen.

 

New York Times

 

Sokáig kétpárti egyetértés volt az USA-ban a TikTok ügyében, pláne, hogy a Kongresszus kimondta: el kell adni a rövid tartalmakat kínáló szolgáltató amerikai érdekeltségét, de azután visszatért Trump és ő engedi Kínát nyerni. Nemzeti érdek ide van oda. Így látja a vezércikk, amely emlékeztet arra: első elnöksége idején még a politikus is biztonsági kockázatnak tartotta, hogy kínai kézben legyen az ország legnagyobb közösségi médiaplatformja.

 

De immár fél éve tesz a törvényhozás határozatára, ennélfogva a tulajdonos, amely mint minden kínai cég, alá van rendelve a Kommunista Pártnak, továbbra is gyűjt amerikaiakról személyes adatokat, és formálja a tengerentúli közvéleményt, miután algoritmusa a kínai álláspontot népszerűsíti pl. Tajvan és az ujgurok sorsa ügyében, illetve elnyomja a Pekinget bíráló tartalmakat.

 

Az elnök már tett sok szabályra, ez az ügy azonban a legarcátlanabbak közé tartozik. Ajándék a világ legautoriterebb kormányának. A Fehér Ház ura persze hajlik arra, hogy ami fontos számára, azt a nemzet érdekei fölé helyezze, márpedig időközben valóságos sztár lett a TikTokon, 15 millióan követik.

 

Nem érthető, miért ennyire alázatos a Kongresszus, bár a behódolás egyre inkább jellemzi. Pedig a kínai vezetők egyértelművé tették, hogy meg akarják gyengíteni az Egyesült Államokat, Putyin helyzetét ellenben próbálják erősíteni. A Képviselőház és a Szenátus azonban nem hagyhatja annyiban, az amerikai demokrácia bástyájaként kell fellépniük. El kell érniük, hogy Trump hajtsa végre a törvényt.    

 

Neue Zürcher Zeitung

 

A főszerkesztő úgy értékeli, hogy Svájc a vámvitában hirtelen szembetalálta magát a fenevad Trumppal, és az országot most megrázza, hogy vége a liberális világrendnek. Oly korban élünk ugyanis, ahol a dzsungel törvényei uralkodnak és az erősebb győz. A svájciak ezt nem értették meg és ez most megbosszulja magát az Egyesült Államokkal szemben, amely 35%-os vámmal sújtja a svájci árukat.

 

Eric Gujer a helyzet láttán egyértelműnek tartja, hogy az államfő, Keller-Sutter elszúrta, amikor amerikai kollégáját próbálta meg jobb belátásra bírni. A narcisztikus tengerentúli politikus ugyanis rossz néven veszi az öntudatos hangot. Ily módon a svájci vezető jelenleg persona non grata a Fehér Házban.

 

De az ellentétek tényleges oka mélyebben húzódik: Bern csak sokéves késéssel érzékelte, hogy földrengés zajlik a nemzetközi kapcsolatokban. Összeomlott a Berlini fal lebontásával kezdődött békekorszak. A nemzetközi porondból szó szerint csatamező lett, a nagyhatalmak immár nem ismerik el a szabályokat. Az USA az őserdő legnagyobb ragadozójaként viselkedik.

 

Bern gazdasági óriás, ám katonai törpe. Most sem látta meg az írást a falon, pedig Oroszország és Kína jó ideje az amerikaiak egyoldalú diktátumának tekinti az eddigi rendszert. Viszont ezek a revizionista erők túl befolyásosak lettek, hogy Washington helyre tegye őket. Éppen ezért pont úgy jár el, mint az ellenségei: érdekeit a gyengébbek rovására érvényesíti.

 

Nem szabad, hogy Svájc becsapja magát: mind Amerika, mind Peking nulla összegű játszmának gondolja a világot. Viszont viszontbiztosítást jelentene a svájciak számára a szoros együttműködés az EU-val. Aki ezt nem hajlandó egyáltalán tekintetbe venni, az semmit sem fogott fel a Trump miatt elszenvedett kudarcból.

 

2025. augusztus 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább