Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Németországnak és Európának fizetnie kell
A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja félőnek tartja, hogy Európa, illetve Németország lesz kénytelen megfizetni az ukrajnai tűzszünet árát, mivel az várhatóan csak a jövő évi amerikai félidős választásokig tart. Ezt azonban meg kell akadályozni, hangsúlyozza Konrad Schuller, az újság berlini tudósítója. Merthogy Trump szemfényvesztő, és elképzelhető, hogy csupán Patyomkin-békét akar kötni. Ez esetben ugyan leállna az öldöklés és lehetne egy-két üzletet kötni, a fegyvernyugvás azonban törékeny volna, nem támogatná tartósan Ukrajnát és nem jelentene semmiféle garanciát egy újabb orosz támadás esetére. A földrész és a német állam ily módon veszélybe kerülne. Moszkvának pár év múlva akkora serege lehet, amellyel nem tud egyetlen ország sem szembeszállni, hacsak nem tett időben megfelelő óvintézkedéseket. Vagyis, ha a Nyugat nem erősíti a továbbiakban is az ukránokat, akkor Putyin ismét megpróbálhatja őket lerohanni. A Bundeswehr főfelügyelője szerint akár már 2029-ben. Ezért közösek Berlin, a szomszédjai, illetve Kijev érdekei. Mert, ha Ukrajna elesik, utána ők következnek. Ezért lehetetlenné kell tenni, hogy Trump és Putyin látszatbékét erőszakoljon rá Zelenszkijre. Úgy fel kell fegyverezni az ukránokat, hogy azok megemészthetetlenek legyenek a Kreml számára. Ez sokba kerül és kell hozzá némi amerikai biztosíték is. De Európa csak akkor van biztonságban, ha nem fenyegeti veszély az ukrán államot. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
A közép-európai tudósító, Meret Baumann aggodalommal állapítja meg, hogy ősszel Csehországban Babisnak áll a zászló és ez megerősítheti az Orbán-Fico-tengelyt, illetve Ukrajna fontos támogatója eshet ki a sorból. Ami azért is fontos, mivel egy főre vetítve egyetlen más uniós állam sem fogadott be ennyi ukrán menekültet.
A populista politikus már volt miniszterelnök, akkor heves ellentétei támadtak a jogállamiság miatt Brüsszellel, viszont a külpolitikában pragmatikusnak bizonyult. Ám azóta jobbra tolódott. A vámvitáig Trump hívének látszott, Orbánt a példaképének tekinti. Annál is inkább, mivel vele és az osztrák Kickl-lel hozta létre a Patrióták frakcióját Strasbourgban.
A csoport, benne Le Pennel és Salvinivel, nem csupán az EU-t bírálja, de kifejezetten Kreml-barát. Fő is Babis miatt Európa feje, amire csak ráerősített azzal, hogy közölte: az ANO győzelme esetén országa beszünteti a fegyverszállításokat az ukránoknak. Nem fogadja el azon kívül, hogy 5%-ra nőjön a katonai kiadások mértéke a NATO-ban.
Ladislav Cabada, a prágai Metropolitan Egyetem politológusa ezzel együtt azt mondja, hogy a politikus nem ideológia-vezérelt, számára a politikus üzlet. De vannak autoriter vonásai, és ez rokonszenves olyan politikai tényezők számára, akiknek az agya ugyanilyen srófra jár. Egy követ fúj Orbánnal és Ficóval abban, hogy vissza kell szorítani az Uniót.
Nawrockinak köszönhetően megújulhat a Visegrádi Csoport. Míg azonban a magyar kormányfőnek külpolitikai víziója van és ezt a közösség ellenállása dacára is keresztül kívánja vinni, addig cseh kollégája számára a tét inkább a saját hatalma, illetve hogy előnyöket harcoljon ki Pozsony számára. Hasonlóképpen járt el Babis is, amikor a hatalmat gyakorolta.
Kérdés, hogy kivel tud szövetségre lépni, mert az látszik, hogy egyedül nem szerez abszolút többséget. Nagyon is elképzelhető, hogy csakis a szélsőjobb áll össze vele.
Die Presse
A bukott osztrák kancellár úgy gondolja, hogy 10 éve, külügyminisztersége idején Ausztriának volt igaza, amikor Merkellel ellentétben kijelentette: nem működhet a több százezer migráns befogadása. Kurz ezt azzal magyarázza, hogy a német határnyitás az adófizetők pénzéből ösztönözte a bevándorlást, megjutalmazta, hogy egyes országok átengedték a tömeget. Európa azonban megoldhatatlan feladattal került szembe.
Azon felül nincs olyan szabály, amely kimondaná, hogy az érintettek maguk dönthetik el: melyik országban folyamodnak menedékért. Ő ez ellen annak idején kézzel-lábbal tiltakozott, ami meglepte a németeket, mert addig osztrák részről a feltétlen engedelmességhez szoktak hozzá.
A politikus ezért érte el, hogy a balkáni államok lezárják az utat, ebbe Berlint nem vonták be, annak ellenében szervezték meg a dolgot. De a legfőbb az volt, hogy sikerült többséget kialakítani a németek „Megcsináljuk”-politikájával szemben. Azóta jócskán romlott a biztonsági helyzet a kontinensen, az idegenekkel együtt jó sok antiszemitizmus és más, ártalmas gondolat jött be. Az iskolarendszer és a szociális ellátás nem tud megküzdeni a gondokkal.
Hiszen olyan fiatalok érkeznek, akik jóformán még az anyanyelvükön is analfabéták, így azután miért is lenne meglepő, hogy nő a bűnözés, miután ezek az emberek nem találnak munkát. Azt kellene csinálni, hogy a világ legnagyobb tehetségeit kellene becsábítani. Ez az a migráció, amely elősegíti az innovációt és virágzó gazdaságot.
Die Zeit
Karl Schlögel szerint a világ nem csupán autoriterebb, hanem veszélyesebb lesz, mert amikor fokozódik a bizonytalanság nyilvánvalóan nő az igény az erős kézre. A történész, akinél jobban német földön nemigen ismerik jobban Kelet-Európa múltját, a Német Könyvkiadók Békedíjának idei kitüntetettje, ami nagy vitát váltott ki, mert a bírálók szerint másról sem beszél, mint a háborúról.
Erre azonban azt mondja: sajnálatos módon képzett emberek képtelenek megkülönböztetni, hogy Oroszország rátámadt a szomszédjára, ami bűn, illetve hogy Ukrajna csupán védekezik, az életéért küzd. De még a béke által elkényeztetett háború utáni nemzedékek sem feledkezhetnek meg arról, hogy a Hitler-ellenes koalíció kényszerítette térdre a nácizmust.
De Putyin háborúja már most átterjed a Nyugatra, csak ezt a németek még nem ismerték fel kellőképpen: a digitális műveletekkel, kémkedéssel, szabotázzsal, bérgyilkosságokkal. De leginkább azzal, hogy Moszkva eszközként igyekszik felhasználni a belső, illetve az államok közötti viszályokat. Ebben partner számára a német szélsőjobb, illetve –bal, vagyis az AfD és a BSW.
Ugyanakkor sokan nem hajlandóak tudomásul venni, hogy Putyin csak akkor szünteti be a harcokat, ha az ukránok megadják magukat.
Az orosz elnök általában pompázatos külsőségek közepette jelenik meg a nyilvánosság előtt, amivel az orosz birodalom hatalmi rituáléját hozza vissza. A történelmi kulisszák közé menekült. Viszont hogy Trump imádja az aranyat, az egy sikeres amerikai üzletember ízlését tükrözi. Olyasvalakiét, aki nem riad vissza attól, hogy közszemlére tegye ki a gazdagságát.
Hogy mi lesz Oroszország jövője azt most még nem lehet megjósolni, Belefér, hogy összeomlik a rendszer, az pedig regionális háborúkkal járhat, még az atomfegyver alkalmazását sem lehet kizárni. Terjed majd a terror.
A Trump-jelenség ugyanakkor új, mert ilyen még nem volt. Még Amerika is megdöbbent azon, milyen puccs-szerű gyorsasággal hajtja végre a „Project 2025”-öt, tehát a hatalom megszilárdításának, összpontosításának programját.
Die Welt
Szakértők kétlik, hogy jövő pénteken, Alaszkában bejön Trump számítása, mert az orosz gazdaság inog ugyan, de a Kreml még nem nyilatkozott a tűzszünet lehetőségéről. De az mindenesetre nyitottságot jelez, hogy hajlandó a találkozóra.
Első ránézésre igazolja, hogy sikeres volt a fenyegetés a másodlagos szankciókkal. Az új ársapkáról a jövőben évente kétszer döntenek, és az orosz árnyékflottából már 400 hajóra terjednek ki a szankciók. Mind több kínai cég kerül az EU célkeresztjébe, miután szállítanak az orosz hadiiparnak. De az Unió és Ukrajna újra gondolja a dolgot – fejti ki Pavel Loksin, Oroszország-szakértő.
Hiszen a cseh elnök a minap kijelentette, hogy a háborút nem lehet megnyerni, ezért gazdasági nyomást kell gyakorolni Moszkvára. Túl sok katonai támogatásra már nincs is mód, mert a raktárak kiürültek. Lehetne ugyan nagy hatótávolságú rakétákat és cirkáló repülőgépeket küldeni, de azt Trump nem akarja, az európaiaknak pedig nincsenek ilyen eszközeik.
Viszont a gazdasági intézkedések eredményt hozhatnak, mert az orosz gazdaság a háború óta nem állt ennyire csehül. Már az elnök közvetlen környezetében is lehetségesnek tartják a recessziót. Ha India visszalép az olajvásárlástól, az orosz bevételek napi 100 millió dollárral zuhannának. De Putyin akkor sem adná fel.
Elképzelhető, hogy a politikus csak az időre játszik, amikor elmegy Alaszkába. Meg fontos a számára diplomáciai nyereség, hiszen egyenrangú félként tárgyalhat Trumppal. Ám ettől a tűzszünet még semmivel sem kerül közelebb.
Washington Post
Max Boot szerint Trump már megint engedi, hogy Putyin manipulálja, ám mivel az amerikai elnök mindenáron véget akar vetni a háborúnak, ennek új München lehet az eredménye, csak ezúttal nem Hitler a kedvezményezett, hanem Oroszország. A washingtoni Külkapcsolatok Tanácsának vezető elemzője azt tartja alapvetőnek, hogy a másodlagos vámok, kiegészítve az ukrán fegyverszállítások növelésével, rá tudják-e venni belátható időn belül a Kremlt a tűzszünet elfogadására.
Az olajbevételek mentőövet jelentenek az orosz gazdaság számára. A Gazprom korábbi stratégiai igazgatója azt mondja, hogy ha leáll az orosz olajszállítás, azt megérzi a világ, és ezt Putyin pontosan tudja. Abban bízik, hogy tovább bírja, mint a Nyugat. De azért a gazdasága már most is repedéseket mutat. A Nemzeti Jóléti Alap, ahová az olajeladások adói folynak be, már felélte likvid pénzkészleteinek 80%-át. Egyre nagyobb a költségvetés hiánya.
Kínát ugyanakkor már sokkal nehezebb a jó irányba ösztökélni. Peking partnernek tekinti Moszkvát a Washingtonnal szembeni stratégiai szembenállásban. Viszont ha eredményt hoznak az ukrán dróntámadások az orosz olajipari létesítmények ellen, akkor a Kreml rákényszerülhet a kivitel, illetve kitermelés csökkentésére.
Kurier
Az orosz-kínai viszony egyik legfőbb amerikai elemzője azt mondja, hogy Pekingnek jól jön a háború, mert elvonja Európa és az USA figyelmét, így Hszi stratégiai lehetőséghez jut Ázsiában. Elizabeth Wishnick emlékeztet ugyanakkor arra, hogy Oroszország nem egyedül vívja a harcot, hiszen a kínai féltől kettős rendeltetésű árukat kap, Észak-Korea pedig 12 ezer zsoldost küldött.
Vagyis a Középső Birodalom cseppet sem pártatlan és ez következményekkel jár. Az azonban nem igaz, hogy a háború elrettentő hatást fejtene ki Tajvan esetleges megtámadása ügyében. Sőt, Hszinek csak jó, hogy leköti az észak-atlanti szövetséget. Peking bármikor megindulhat, ha a vezetés bízik a hadseregben és úgy véli: itt a stratégiai alkalom.
Oroszország és Kína kapcsolata elsősorban belpolitikai okokból erősödött meg. Először is már nem kell foglalkozni a közös határral a korábbi viták után. Azután fontos tényező a közös biztonság. Itt autoriter rezsimekről van szó, amelyek hasonló veszélyeknek vannak kitéve.
Hszi helyzete ugyanakkor minden látszat ellenére bizonytalan, mert Mao óta ő az első pártfőtitkár, aki a szabályokat megszegve 3. hivatali időre is vállalkozott, ám ily módon bármikor véget érhet uralma. Állandóan fenyegeti, hogy valami váratlan történik.
Le Monde
A szerkesztőség azt sürgeti, hogy meg kell állítani Netanjahut, mert előremenekül Gázában, ám ez tragikus. Éles törést jelent ugyanis, hogy a kormányfő túllép a katonai vezetés figyelmeztetésén, hogy ti. súlyos következményekkel járhat az övezet tartós megszállása.
A miniszterelnök lépése fordulópontot jelent, a kihatás felmérhetetlen, potenciálisan tragikus. Nem csupán a gázai milliók számára, akiket ily módon erővel kitelepítenének, hanem a túszoknak és az izraeli katonáknak is, miután csak még jobban fellángolnának a gerillaharcok.
Azon felül Izrael is még rosszabb helyzetbe kerülne, hiszen súlyosbodna a diplomáciai elszigeteltsége, továbbá teljesen megszűnne minden remény a politikai rendezésre. A megszállás nem volna legitim, sem pedig logikus. Ismét Jeruzsálemet terhelné a felelősség megszálló hatalomként, noha pont ez az, amit elkerülni igyekszik a kezén lévő területeken, aminek azután rettenetes humanitárius katasztrófa az ára.
És milyen „arab erők” lennének hajlandóak a későbbiekben átvenni az irányítást, ilyenek alighanem csak Netanjahu képzeletében léteznek, mert a régió egyetlen országa sem lenne kapható beszállni ebbe a mocsárba, hogy Izrael segédcsapatának szerepét töltse be.
Csak valódi, összehangolt politikai szankciókkal lehet jobb belátásra bírni az izraeli koalíciót, amely a szakadék felé menetel.
Wall Street Journal
A Hamász egyre mélyebbre rángatja Izraelt Gázában, Netanjahu a középutat választja, de az senkinek sem felel meg. Amit elhatározott, az semmire sem jó, merthogy az Irán, illetve a Heszbollah elleni sikertől függetlenül a Gázai övezetben stratégiai dilemmával szembesül: a gerillák nem adják meg magukat, nem engedik el a túszokat, elutasítják a tűzszünetet. A kormányfő ugyanakkor helyesen gondolja, hogy a terrorcsoport nem játszhat semmiféle szerepet a háború után a térségben – foglalja össze a helyzetet a szerkesztőségi vélemény.
Az jó, hogy Jeruzsálem lehetővé tenné egy sor amerikai-izraeli élelemelosztó központ megnyitását, mert akkor enyhülne az éhínség és megszűnne az együttműködés az ENSZ, valamint a gerillák között, ami már jó ideje fenntartja a szervezet. Ez alapvető az övezet jövője szempontjából.
Az elképzelés ugyanakkor gyenge abból a szempontból, hogy ily módon nem lehet katonailag legyűrni a Hamászt. Nem hallgattatja el a külföldi bírálatokat, és aligha segít a foglyokon. Vagyis Izrael pár hónap múlva ugyanazzal a nehéz választással kerülne szembe, mint amit most próbál elkerülni.
Washington Post
A vámok miatt egyre nagyobb a különbség a Wall Street és az amerikai ipar álláspontja között, vagyis még több zűrzavar várható, ám ettől még Trump továbbra is a másik tenyerébe csapva köt üzletet és még mindig tartanak a tárgyalások. Ugyanakkor, hogy az eddig tető alá hozott egyezségek, nem annyira rosszak, mint amire számítani lehetett, az még nem jelenti azt, hogy nem fogják vissza a növekedést.
Így értékeli szerkesztőség, amely egyben szürreálisnak nevezi, hogy amerikai illetékesek még büszkélkednek is a megállapodásokkal. Pedig a terhek bizonyosan az amerikai cégeket és fogyasztókat sújtják majd. Az átlagos vámszint jelenleg 18,6%., jó 90 éve nem volt ilyen magas. Ráadásul aránytalanul megterhelik a szegények pénztárcáját.
Azon felül a gazdaság az első félévben csupán 1,2%-kal nőtt, szemben a múlt év 2. felének 2,4%-ával. További gond, hogy az eddig született szerződések közül jóformán semmit sem foglaltak írásba, de a jelek szerint nem is ez a cél, hanem hogy az elnök bekerüljön a látványos szalaghírekbe. Pedig a jogászok általában hónapokig, sőt évekig dolgoznak, hogy formába öntsék a lényeget.
Arról nem beszélve, hogy egyes országok teljesen irreális összegeket jelöltek meg, amikor amerikai beruházásokra tettek ígéretet. Beszámítottak olyan pénzeket is, amelyeket már korábban kilátásba helyeztek.
Guardian
A Trump által tető alá hozott azeri-örmény megállapodás vesztese alighanem Irán és Oroszország lesz, mert várhatóan megszűnik Amerika riválisainak geopolitikai befolyása a térségben. Teherán máris aggodalmát fejezte ki a külföldi beavatkozás miatt.
A washingtoni egyezség 35 évnyi ellenségeskedést zár le és egy amerikai magánvállalkozásra bízná az iráni határ mentén, a Dél-Örményországon át a nahicseváni azeri enklávéba vezető folyosó ellenőrzését Ez újabb súlyos csapás Moszkvának, amely szorul ki a régióból – mutat rá Patrick Wintour diplomáciai szerkesztő. Előrevetíti, hogy amerikaiak jelennek meg Irán tőszomszédságában. Az Iszlám Köztársaság azért aggódik, mert ily módon becsukódhat előtte az út a Fekete-tengerhez, illetve Európába, Grúzián át.
Viszont, ha még jobban megnyílik a határ Törökországgal, akkor Örményország rácsatlakozhat a Középső folyosó nevű kereskedelmi útvonalra, amely Oroszország és Irán megkerülésével vezet Európa és Kína között.
Alijev azeri elnök felvetette, hogy Trumpnak Nobel-békedíjat kellene kapnia.
Következő cikk: Putyin átlátszó kísérlete
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >