2026. április 30. csütörtök
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Putyin átlátszó kísérlete

Putyin átlátszó kísérlete

Átlátszó próbálkozásnak nevezi a Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja, hogy Putyin most a zöld asztalnál igyekszik elérni az, amit a fronton nem tudott. Nem szabad bedőlni neki – fejti ki a politikai szerkesztő, Nikolas Busse. Ám ami idáig kiszivárgott az alaszkai csúcs előkészületeiről, az nem sok okoz ad a bizakodásra. Már az nem a hatékony diplomáciáról árulkodik, hogy az amerikaiak csak többszöri próbálkozásra tudták megértetni az európaiakkal, mit is akar az orosz államfő. Megint felvetődik a kérdés, hogy közvetítőnek tényleg egy olyan ingatlanvállalkozó a legalkalmasabb-e, akinek idáig az égvilágon semmi tapasztalata nem volt a nemzetközi ügyekben. A Kreml nyilvánvalóan tűzszünetet óhajt, aminek az ára ukrán részről olyan területek átengedése volna, amelyekért heves harcok folynak a Donyec-medencében. Nem csoda, hogy Ukrajna hallani sem akar róla. Helyes, hogy az európaiak Zelenszkij oldalára álltak és emlékeztettek rá, hogy Kijevet nem lehet kihagyni a megoldásból. Meghogy a kiinduló pont csakis a hadi helyzet lehet. Trump már azt engedménynek tartja orosz kollégája részéről, hogy az immár nem követeli egész Ukrajnát. Ám meg kell magyarázni neki, hogy ez nem más, mint a valóság beismerése. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Profil

 

Nem tud hová lenni a döbbenettől a szemleíró, miután az osztrák pénzügyminiszter Orbán módjára rendelettel próbálná megszabni az árakat. Franz Schellhorn szerint a szociáldemokrata politikus álmodik, ami nála arról szól, hogy mindenki egyre többet keres, miközben egyre kevesebbet dolgozik, de közben semmi sem drágulhat meg.

 

Marterbauer az hiszi, hogy eljött az idő, amikor az élelmiszerárak nem a kereslet-kínálat alakulásától, hanem az állami árbizottság döntésétől függnek. Igazából azonban az utóbbi négy évben semmiféle drámai árváltozás nem volt az élelemnél. Nem úgy, mint Magyarországon, ahol az árszint kétszer olyan magas, mint Ausztriában, habár egyetlen kormány sem avatkozott be jobban az árakba.

 

Csakhogy érdemes tisztában lenni vele, hogy a magasabb árak nem okot jelentenek, hanem tünetet. Igen hasznosan jelzik, hogy bizonyos árukból hiány van - megfelelően ösztönzik a termelőt és a fogyasztót. A piacgazdaság központi szabályzó eszközéről van szó. Ha kikapcsolják, az óhatatlanul hiánygazdálkodáshoz, csökkenő minőséghez és a végén még keményebb árakhoz vezet.

 

Ha az állam igyekszik megmondani, minek mennyi legyen az ára, az sokáig nem tartható. Mert vagy a költségvetés téríti meg a különbséget a gyártóknak, ami igencsak sokba kerül, vagy kiürülnek a polcok. Igen jól lehetett látni ezt Magyarországon, ahol kifogyott a benzin, mivel virágzott a tankturizmus, ám a finomítók nem szállítottak a központilag előírt áron.

 

Az élelmiszereknél az lett az eredmény, hogy eltűntek bizonyos cikkek és maximálták, hogy bizonyos árukból mennyit lehet vásárolni. Mint a kommunizmus idején. További gond, hogy az ársapka egyáltalán nem segít a hátrányos helyzetűeken. Inkább célzott támogatást kellene nyújtani nekik.

 

Egyszóval Ausztriában a több szabályozás helyett engedni kellene a több versenyt, a piacgazdaság varázsereje alacsonyabb árakat eredményez. Mert aki korlátozza az árat, az visszafogja az innovációt és ezzel a jólétet.

 

The Times 

 

Mark Galeotti, aki már több mint 20 könyvet írt Oroszországról, megvallja: nehéz derűlátónak lennie a pénteki alaszkai csúcs előtt, bár az eredmény megjósolhatatlan, mint annyi minden, amihez Trumpnak köze van. Az azonban biztos, hogy még ha lesz is egyezség, az csupán a kezdetet jelenti, mert az elnököt még jó sokáig kell majd győzködni, hogy működjön közre a tartós béke megteremtésében.

 

Ami most várható, az véget vetne az öldöklésnek, de nem véglegesítené az oroszok jogát az elorzott területekre. Ugyanakkor enyhítene az orosz gazdaság kínjain. Egyúttal megnyílna az út az ország természeti kincseihez, amire a Fehér Ház ura annyira áhítozik. Kijev viszont alighanem kénytelen volna visszavonni csapatait és újabb övezeteket átengedni.

 

Ha így lesz, az ajándék Putyinnak, de nem kétséges, hogy odahaza győzelemként adja el, mondván, hogy még a NATO-t is legyűrte. De a Kreml technokratái üdvözölnék, mert látják, milyen gazdaság nyomás készülődik. Az államfő azonban a jelek szerint tényleg úgy érzi, hogy még mindig nyerésben van. Igaz, az előrenyomulás rengeteg emberáldozatot követel.

 

Trump téved, ha azt gondolja, hogy bármiben is egyeznek meg ők ketten, azt lehet nyomni az ukránok és Európa torkán, bár az belefér, hogy az EU a végén engedelmesen elfogadja a feltételeket. Viszont akkor ne akarjon hiteles, független geopolitikai erő lenni. Ugyanakkor még nem látni, hogy miként mehetne bele az egyezségbe Zelenszkij, hogyan élhetne túl politikailag egy ennyire tisztességtelen szerződést.

 

De hogy bármiféle egyezmény mennyire tartós, az attól függ, milyen mechanizmus születik a kikényszerítésére, illetve hogy az ukrán fél mekkora támogatást kap a háború után. Putyinban senki sem bízik. A tűzszünetre felügyelni kell. Aki megszegi, azt meg kell büntetni. Rendbe kell tenni a kimerült ukrán hadsereget és fel kell futtatni a hadiipart.

 

Moszkva számára már az nyereség, hogy az USA továbbra sem tesz semmiféle komoly lépést,  és hogy Alaszkában formálisan két egyenlő fél ül tárgyalóasztalhoz. Viszont ha meg tudja győzni Amerikát, hogy az Ukrajna miatt nem juthat hozzá a politikai győzelemhez, akkor az USA kifarolhat Kijev mögül.

 

A csúcs nem hoz békét, de segíthet, ha megnyitja az utat olyan feltételekhez, amelyekre Zelenszkij is rábólinthat. Feltéve, hogy hosszútávon kapcsolódik hozzá az ígéret, miszerint a Nyugat megvédi Ukrajnát bármiféle orosz agressziótól a jövőben.

 

Washington Post

 

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy kockázatos hazárdjáték készül a béke ügyében az alaszkai csúcson. Mert ugyan itt az idő megvitatni a területi engedmények lehetőségét, de egyúttal biztonsági garanciákat kell adni Ukrajnának.

 

Trump óvatos derűlátással beszélt Putyin új tervéről, amely jelentős ukrán területekre tart igényt. Nem szükséges, hogy a találkozó katasztrófába torkolljon. Ha az amerikai elnök megőrzi új keletű szkepticizmusát Putyin valódi szándékait illetően, még a végső béke is lehetséges. De óvatosnak kell lennie minden lépésnél: az orosz vezető fenevad, ennek megfelelően kell bánni vele.

 

Még az sem ördögtől való, hogy megvitassák: Kijev bizonyos országrészeket átenged. Felmérések szerint egyre több ukrán ért egyet a területért békét-elvvel. Az viszont hiba volna, ha Trump átlép Zelenszkijen. Ha azt akarja, hogy működőképes legyen a megállapodás, be kell vonnia az ukránokat.

 

Ha a Kreml területi engedményeket akar, az amerikai elnök mondhatja, amit Európa kitalált, hogy ti. az oroszok előbb menjenek bele a fegyvernyugvásba. Az USA miatt az még jó ideig nem lesz napirenden, hogy Ukrajna belépjen a NATO-ba, pedig így lehetne a legegyszerűbben útját állni az orosz revansizmusnak.

 

Ennélfogva rá kell venni az oroszokat: fogadják el, hogy a szomszéd ország állandó helyőrség lesz a keleti szárnyon. Állig fel kell fegyverezni, mert a kérdés nem az, hogy támadnak-e ismét az oroszok, hanem hogy mikor.

 

Amikor Trump kijelentette, hogy szerinte Putyin békét akar, sajnálatos módon úgy csinált, mint az egykori brit külügyminiszter, Chamberlain Münchenben. Hiszen az orosz vezető már többször is a bizalomra méltatlan, könyörtelen gyilkosnak mutatkozott. Vele békét hosszútávon csakis az erő pozíciójából lehet elérni.

 

Suddeutsche Zeitung

 

Trump úgy lép fel, mint egy bűnöző, aki védelmi pénzt igyekszik kizsarolni – véli Axel Ockenfels, aki játékelmélettel és azzal foglalkozik a Kölni Egyetemen, miként viselkednek az emberek különféle gazdasági helyzetekben. Az elnök kiszámíthatatlansága mögött részben stratégiát lát, mert így senki sem tudja, hányadán is áll vele. Ily módon a politikus újra meg újra követelésekkel, illetve fenyegetésekkel rukkolhat ki. 

 

Az ingatlanszakmában megszokott a nullaösszegű játszma, ez pedig kedvez a revolverezésnek. Ám amikor hosszútávon bizalomra épülő együttműködésre van szükség, nem ajánlatos ez fajta a hozzáállás. Alighanem árt vele az USA-nak is. Mert pl. a vámok magasabb árat eredményeznek, csökkentik a kínálatot és gyengítik a nemzetközi szövetségeket. És ki akar befektetni egy olyan országban, amely politikailag ennyire szeszélyes?

 

Ráadásul az elnök olyan dolgokat művel, amelyek folytán bolondnak tűnik, ám ez stratégiai előnyökkel járhat számára. Neki elhiszik, hogy tényleg ki akar lépni a NATO-ból vagy 250%-os vámmal sújtaná a külföldi gyógyszereket.

 

Meg lehetett volna csinálni, hogy az országok zárják a soraikat vele szemben és nem hagyják, hogy megossza őket. Az elnök viszont felismerte, hogy neki az a jó, ha minden kormánnyal külön-külön tárgyal, és így szétszabdalja az egységfrontot. Fontos tudni, hogy esetében az a jó, ha a másik oldal azt érezteti vele: ő nyert. Ehhez azonban olyan erős pozíció kell, mint amilyen Kínának van. Peking meg tudja gátolni, hogy még rosszabbra forduljanak a dolgok.

 

Az is lényeges, hogy a másik erősnek hasson, mert a politikus nem tartja sokra a gyenge partnereket, akik alázatosnak mutatkoznak. Az erőt azonban nem lehet megjátszani. Vagyis Európa bölcsen teszi, ha katonailag és a gazdaságilag megerősödik.

 

A mai Egyesült Államok tudatosan kelti a bizonytalanságot, hogy fokozza a félelmet és a riadalmat és új kívánságokkal rukkolhasson ki. Ám hosszútávon az a jó, ha valaki méltó a bizalomra és megbízható. Itt az európaiaknál van az előny. De mindenképpen egységesebben kell kiállnia, mint idáig és szövetségeseket kell keresnie a világban.

 

A nemzetközi porondon az a baj Trumppal, hogy az önzés fertőzőbb, mint az altruizmus. És ha egyes államok belemennek a kétoldalú egyeztetésekbe, hogy megússzák, nos, akkor nehéz nemzetközi kooperációt elképzelni.

 

FT

 

A szerkesztőségi állásfoglalás katasztrofálisnak minősíti, hogy Netanjahu az egész Gázát tartósan meg akarja szállni, bár az elemzés azért még lát halvány lehetőséget, hogy le lehet beszélni a politikust a helyzet súlyosbításáról. A terv azonban annak ellenére született meg, hogy külföldi politikusok hetek óta nyomást gyakorolnak a kormányfőre a gázai hadművelet beszüntetése érdekében.

 

Az elképzelés csak további halottakkal, rombolással és több százezer palesztin elűzésével jár, miközben szándékos éhínség sújtja az övezetet. Az offenzíva kiterjesztése drámai volna Izrael és a palesztinok számára is. Veszélyeztetné a még életben lévő 20 túsz életét. Több ezer tartalékost kellene mozgósítani, újabb terhet rakna a már amúgy is kimerült hadseregre, és tovább rombolná az ország erkölcsi tartását. A koalíció már rég eljátszotta, hogy október 7-ével igazolja eljárását. Egyre több a bizonyíték, hogy háborús bűnöket követ el, több tízezer palesztint ölt meg.

 

A miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy teljes győzelmet kíván aratni a Hamász fölött. De sosem állt elő olyasmivel, ami az azt tartalmazta volna, hogy mi történjen, ha már lerombolta az övezetet és elűzte az arabokat. Semmiféle alternatívát nem vett fontolóra. Pedig több arab ország is elfogadta, hogy a terrorcsoportot le kell fegyverezni, és annak le kell mondania a hatalomról.

 

Csak éppen a kormányfő a saját sorsát a nemzet érdekei elé helyezi, márpedig ellene per zajlik korrupció miatt és ki van szolgáltatva szélsőséges koalíciós partnereinek. Az egyetlen, aki kellő politikai súllyal rendelkezik, hogy észhez térítse, az Trump. De ő vagy nem hajlandó, vagy nem képes rábeszélni a háború beszüntetésére. Neki és Izrael más szövetségeseinek most kell cselekedniük, nehogy valóság legyen az újabb gyalázatos tervből.

 

 

 

2025. augusztus 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább