Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Bizonyíték arra, hogy a magyar állam zsidó tulajdonú műkincsek lopott el 1944-ben
A magyar múzeumok évtizedekig tagadták, hogy a holokauszt-korszakban zsákmányolt műtárgyakat loptak volna. Egyesek azt állították, hogy a műveket „elhagyták”. Mások azt mondták, hogy nem léteznek feljegyzések. De most, az 1944-es magyar mikrofilmarchívum – az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma által visszaszerzett és digitalizált tekercsek – dekódolása nyomán már tudjuk az igazságot. A bejegyzés a magyar zsidóktól 1944-ben elkobzott és állami tisztviselők által leltározott képzőművészeti alkotások – festmények, szobrok, bronzok – egy részének ellenőrzött leltárát tárja fel. Minden itt felsorolt tárgy egy megnevezett művészhez vagy gyűjteményhez kötődik, és szerepelt kormányzati felvételi jelentésekben, múzeumi feljegyzésekben vagy szállítási nyilvántartásokban. A cikkben említett listákat Clara Garbon-Radnoti 96 éves holokauszt-túlélő, fordító és kutató, fedezte fel. Közel két évtizedet töltött azzal, hogy átfésülje a magyar háborús feljegyzéseket – és eközben feltárta a zsidó tulajdonú műkincsek 1944-es, államilag szervezett zsidó tulajdonú ellopásának eddigi legrészletesebb bizonyítékait.
Bár nem teljes, ez a lista a 143–145. tekercsek alapján a mai napig a legteljesebb publikált leltárt képviseli. Magában foglalja a 2025 augusztusáig a Holokauszt Művészeti Feltárási Kezdeményezésnek átadott lefordított levéltári feljegyzésekben található, teljes mértékben dokumentált műalkotásokat. Világos betekintést nyújt a magyar holokauszt-korszakbeli kulturális fosztogatások minőségébe, sokszínűségébe és mértékébe.
Ezek nem névtelen házkiürítések voltak. Ezek nagy értékű kulturális javak szisztematikus, dokumentált lefoglalásai voltak – olyan művészektől, mint Sisley, Gauguin, Munkácsy, Renoir, Rippl-Rónai, Brueghel és Carrière, valamint több száz kevésbé ismert, de ugyanolyan értékes magyar festőtől.
A feljegyzésekből világos, hogy a műtárgyakat hivatalosan átadták Magyarország főbb múzeumainak: a Szépművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, és regionális múzeumoknak Baján, Székesfehérváron, Nyíregyházán, Debrecenben és másutt.
Azt is feltárják, hogy Magyarország soha nem adta vissza az elrabolt tárgyak nagy részét – még a háború után sem.
A teendő most az lenne, hogy
1/ a múzeumok ellenőrizzék a háborús eredetű állományokat és a most előkerült listát.
2/ Az örökösök használják fel az ebben a bejegyzésben és a sorozat többi részében található információkat a követelések benyújtásához és/vagy rendezéséhez.
3/ Az újságírók és tudósok terjesszék az áldozatok, elkövetők, tárolási helyek és műalkotások nevét. Rekonstruálják, ami elveszett.
4/ A nyilvánosság követelje, hogy a magyar múzeumok most azonnal ismerjék be a történteket.
Addig ezek a festmények és szobrok befejezetlen bűncselekmények részei maradnak. Álljon ez a feljegyzés bizonyítékként – és vádiratként is. (A cikkben olvasható a lista az eredeti tulajdonosokkal, a műtárgyakkal és azzal, hogy hová kerültek. A szerk.)
A lap fenti cikkében említett listákat Clara Garbon-Radnoti 96 éves holokauszt-túlélő, fordító és kutató, fedezte fel. Közel két évtizedet töltött azzal, hogy átfésülje a magyar háborús feljegyzéseket – és eközben feltárta a zsidó tulajdonú műkincsek 1944-es, államilag szervezett zsidó tulajdonú ellopásának eddigi legrészletesebb bizonyítékait.
A Detroit melletti Zekelman Holokauszt Központban dolgozva 180 mikrofilmtekercset fordított le magyar kormányzati dokumentumokból – leltárokból, hivatalos levelekből és parancsokból. Köztük volt a 143., 144. és 145. tekercs, amelyek nemcsak Raffaello, Rembrandt, Sisley, Munkácsy és Vaszary remekműveit sorolták fel, hanem azoknak a zsidó családoknak a nevét is, akiktől ellopták a műveket, és azokat a múzeumokat, amelyekben most őrzik őket.
Az idős hölgy – aki saját családja két értékes festményét is felfedezte a listán -, leszögezte: „Azt akarom, hogy a műalkotások visszakerüljenek – nem magamért, hanem a világ javára. Ezek a darabok a történelem részét képezik. Oda tartoznak, ahol az emberek láthatják őket, és megtudhatják, mi történt”.
Elmondta: közel 20 évvel ezelőtt kezdett önkénteskedni a Holokauszt Központban. Magyar háborús iratokat adtak nekem fordításra. Aztán számítógépeket adtak, hogy otthonról dolgozhassak. Idővel rájöttem, hogy a tekercsek hihetetlenül fontosak – összesen 180 darab, a tábori naplóktól a hivatalos parancsokig mindennel. De a 143-tól a 145-ig terjedő tekercsek mások voltak. Ezeken az ellopott műtárgyak listái és az azokat befogadó múzeumok listája volt. Emellett megnevezik az áldozatokat, a tisztviselőket, a múzeumokat, sokszor magukat a műalkotásokat is. „Szervezett lopás volt – nem véletlenszerű fosztogatás. A magyar kormány múzeumokkal, egyetemekkel, örökségi helyszínekkel és könyvtárakkal működött együtt, hogy elvegye a kulturális javakat zsidó családoktól. És aprólékos nyilvántartást vezettek” - mondta.
A cikk szerzője Jonathan H. Schwartz a Holokauszt Művészet Visszaszerzése Kezdeményezés (Holocaust Art Recovery Initiative) alapítója segített Clara Garbon-Radnotinak. Az utóbbi a fordításra koncentrált, Schwartz pedig összekapcsolta a pontokat egyebek mellett mesterséges intelligencia segítségével.
Clara Garbon-Radnoti rámutatott: : a feljegyzések évtizedekig nem voltak elérhetők. Most bárki láthatja őket – túlélők, leszármazottak, újságírók, nincs már mentség a múzeumok számára arra, hogy úgy tegyenek, mintha nem tudnának semmit. Úgy vélte: Magyarország nyomás nélkül nem fogja visszaadni a műtárgyakat. „Követelni kell, nem csak a családok, hanem a világ számára. „Minden egyes darab, amely még mindig múzeumban van, olyan bűncselekmény része, amelyet nem ismertek el” - mondta.
Clara évtizedes munkája a túlélőknek és családjaiknak azt adta, ami korábban soha nem állt rendelkezésre: dokumentált térképet arról, hogy mit loptak el, és az hol lehet. A világ most először láthatja az igazságot feketén-fehéren.
„Ami ezután történik – a kártérítés, az átláthatóság vagy a folyamatos tagadás –, az fogja eldönteni, hogy ezek a festmények és kulturális kincsek egy befejezetlen bűncselekmény részei maradnak-e, vagy végül visszatérnek a fénybe” – mutatott rá a szerző..
Következő cikk: Ha az európaiak ezúttal engednek, akkor elvesztek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >