Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ha az európaiak ezúttal engednek, akkor elvesztek
Ha most megremeg az európaiak térde, elvesztek, mert a vámokon lehet változtatni, de azon nem, ha területeket engednek át – állapítja meg a Süddeutsche Zeitungban Brüsszelből Daniel Brössler. Sokat ártanak persze a vámok is, de azokkal még csak-csak el lehet lenni. Ha viszont megállapodik Alaszkában Trump és Putyin, a kár jóvátehetetlen lehet. Sok minden nem világos még, de az igen, hogy az amerikai elnök jelentős területi engedményekkel kívánja tűzszünetre rábírni orosz kollégáját. Félő továbbá, hogy cserében nem kér semmit. Ha így lesz, vége az ukránoknak és nem csak nekik. Nem túlzás, hogy most dől el a demokratikus, szabad Európa jövője. Oroszország jó 3 éve a békerendre támadt rá. A kérdés az volt, hogy mit jelentenek még a határok, ám ez ma már nem annyira fontos, hiszen a Kreml csak addig tartaná tiszteletben azokat, amíg nem érzi magát elég erősnek egy újabb agresszióra. Akkor pedig oda lenne minden biztonság. Ebben a helyzetben Zelenszkij csak a földrészre támaszkodhat és az nem is tehetetlen. Trumpnak ugyanis fogalma sincs, mi legyen, ha elhallgatnak a fegyverek. Merz, Macron és a többiek nem adhatják be a derekukat, nem mehetnek bele olyan szerződésbe, amely védtelenül hagyja Ukrajnát és megnyitja az utat újabb orosz hódításhoz. A harc még nem dőlt el és addig nem is veszett el. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
A brit Barclays bankház szerint esélyes, hogy a forint lényegesen megerősödik, ha Orbán kikap jövőre. A két szerző, Sheryl Dong és Marek Raczko azt írja, hogy az árfolyam akár 5-5,5%-ot is javulhat, ha az ellenzék legyűri a Fideszt. A Tisza kényelmesen vezet a felmérésekben, azaz reális kilátás van a hatalomváltásra.
Ha bekövetkezik, az nagy lökést adhat a magyar fizetőeszköznek, miután felszabadulnak a befagyasztott brüsszeli alapok. Az elemzés rámutat, hogy ha leváltják Orbán euroszkeptikus kormányát, az kedvező hatást gyakorol a forintra és az államkötvényekre, hasonlóképpen arra, ahogyan a piac 2 éve a lengyel választások eredményére reagált.
Le Figaro
Felmerült, hogy orosz destabilizációs próbálkozás volt, amikor a kárpátaljai Palágykomorócon felgyújtották a görög katolikus templom bejáratát. A tudósító, Kornél Albert úgy véli: az ukrán hatóságok valószínűleg megszimatolták, hogy valami készül, ezért a titkosszolgálat és a helyi rendőrség őrizte a római katolikus, illetve református templomot. Gyors beavatkozásuknak köszönhetően az anyagi kár csekély, és szélsebesen eltávolították a feliratot, miszerint „Halál a magyarokra!”
Orbán Viktor pár órával később magyarellenes cselekményként ítélte el és ukrán nacionalistáknak tulajdonította a gyújtogatási kísérletet. Más források szerint azonban csak lassan a testtel, mert gyanús a hevenyészett cirillbetűs írás, továbbá, hogy magyar hatóságok igen gyorsan közzétettek egy ki tudja, honnan származó fotót az eseményről.
Anton Csehovcov, az orosz szélsőjobb szakértője szerint alighanem hamis zászló alatt végrehajtott műveletről van szó, a cél az lehetett, hogy felszítsák az etnikai ellentéteket és lejárassák Ukrajnát. A történtek előtt nem sokkal két ukránellenes közösségi portálon is megjelent egy felvétel, rajta három férfival, akik egy magyar zászló és három Molotov-koktél társaságában a magyar kisebbség lázadását sürgették, ideértve hivatalos épületek megtámadását.
Csakhogy egyetlen szót sem mondtak magyarul és az orosz kiejtésük messze nem az, ami Kárpátalján megszokott. Dmitro Tujanski politológus és diplomata szerint Moszkva téved, amikor azt hiszi, hogy gerjeszteni lehet az etnikai feszültséget. Nyoma nincs a magyar szeparatizmusnak, jól megvannak egymással a nemzetiségek.
Die Welt
A rombolás dinamikáját tekintve döbbenetes párhuzamot lát napjaink és a 30-as évek között a francia szemleíró, Nicola Baverez, jóllehet elismeri: a két világ ég és föld. De most is feljövőben vannak autoriter rezsimek, felszabdalódik a világ, ismét vannak háborúk. Ez pedig a demokrácia súlyos válságához vezet: egyrészt külső erők fenyegetik, másrészt értékei devalválódnak, lejáratódnak az intézmények és épül le a középréteg, a fő támasz.
Annak idején a szabad nemzetek képtelenek voltak dűlőre jutni az ügyben, miként viszonyuljanak a totalitárius, illetve tekintélyuralmi rendszerekhez. Ez azután kedvezett az autoriter internacionálé kialakulásának, lásd Francót, Horthyt, Pilsudskit. Az érintett országok közös jellemzője volt az adott párt hatalmi monopóliuma, az államideológia, a gazdaság és a társadalom központi ellenőrzése, továbbá a tömeges terror és a hódító háború.
Jelenleg ugyanilyen folyamatok figyelhetőek meg és ez nagy veszélybe sodorja a szabadságot. Az ártalmas spirált Trump indította be, a vámok ma kétszer olyan magasak, mint csaknem 100 évvel ezelőtt. Esik vissza a növekedés, ellenben nő az infláció.
Ezzel párhuzamosan fokozódik a demokrácia válsága. Belülről a populizmus veszélyezteti, egyre több helyen tekintélyelvűségbe billen át. Lásd a Trump-féle illiberalizmust. Felbukkannak birodalmi befolyási övezetek, tagadják a nemzetek szuverenitását, bagatellizálják az emberi jogokat.
Oroszország fejre állította a 21. század történelmét. Lehetetlenné vált a béke, kicsúszott az ellenőrzés alól az erőszak. Szétesik a világ, mert az USA destabilizálja az érintett szövetségeket, továbbá Európa és Ázsia demokratikus része ki van szolgáltatva Kína, Oroszország, Törökország és Irán birodalmi törekvéseinek.
Ám még nincs veszve a demokrácia. De ahhoz újra ki kell találnia magát és fel kell fegyverkeznie, katonailag, de még inkább politikailag, intellektuálisan és erkölcsileg. Legfőbbképpen azonban nem szabad elfogadnia a hazugságot és védekeznie kell a félelem fertőzése ellen. A zsarnokok, fanatikusok és demagógok a mi gyengeségünkből élnek.
FT
A szerkesztőség lát esélyt arra, hogy Trump jól jöjjön ki az alaszkai erőpróbából. Az európaiak reménye, hogy ti. az elnöknek elege van belőle, hogy Putyin szórakozik vele, ezért bekeményít, gyorsan elillant. Az ultimátum már rég lejárt, de Washington inkább azt választotta, hogy csúcstalálkozóra hívja az orosz felet. A jelek szerint még mindig azt hiszi, hogy a nagyfőnök személyes jelenléte meghozhatja a megállapodást.
De már azzal ajándékot adott a Kremlnek, hogy a helyszín Alaszka és nem egy 3. ország, hiszen olyasvalakiről van szó, akit háborús bűnökért kézre akar keríteni a Nemzetközi Büntető Bíróság, ám az illető szívesen látott vendég amerikai földön.
Ám még mindig van mód a katasztrófa elkerülésére, csak az alaptétel, hogy az ukrán szuverenitásról és területi épségről nem szabad tárgyalni Zelenszkij nélkül. Nem szabad továbbá formálisan elítélni az orosz hódításokat. A helyzet de jure szentesítése felülírná a háború utáni rendet, hiszen belemenne, hogy határokat változtassanak meg erővel.
Kijev semmiképpen sem bólinthatna rá, az USA szempontjából viszont siker lenne, ha tető alá tudná hozni a feltétel nélküli fegyvernyugvást. Putyinnak persze sok oka nincs a kompromisszumra, de a viszály már nagyon megterheli az orosz gazdaságot, hatalmas emberáldozatokkal jár, így nem lehet a végtelenségig folytatni.
Meg kell mondani a Kreml urának, hogy ha nem vet véget az ellenségeskedésnek, akkor Amerika további gazdasági nyomást fejt ki rá, az európaiak pedig küldik a fegyvereket Ukrajnának. Ezt kellett volna csinálni kezdettől fogva. A többiről később meg lehet egyezni. A cél nem lehet más, mint a független ukrán állam fennmaradása, és hogy a nyugat garantálja az ország biztonságot. Trump ezzel kerülhet bele a történelemkönyvekbe.
Le Monde
A vezércikk azt emeli ki, hogy az alaszkai csúcson el kell kerülni a csapdákat, mert az esélyek Putyin mellett szólnak. Az európaiaknak három napjuk maradt, hogy Kijevvel együtt meggyőzzék az amerikai elnököt: egyedül a Kremlre gyakorolt erős nyomással lehet a dolgokat jó irányba terelni.
Kijev és szövetségesei borúlátóak és megvan rá minden okuk. Putyin viszont több októl is örvendezhet, hiszen kikerül a nemzetközi elfogatóparancs miatt bekövetkezett elszigeteltségből, egy nagyhatalom első emberekét jelenik meg, aki egyenrangú a tárgyalópartnerrel.
Továbbá nem kell félnie az ultimátum lejárta, valamint újabb szankciók miatt. Viszont ha ügyesen manőverezik, megszerezhet olyan területeket, amelyeket nem tudott katonai erővel elfoglalni.
Az európaiak mindig is mellékszereplők voltak ebben a válságban, habár a biztonságuk a tét és több segítséget nyújtanak Ukrajnának, mint az USA. Sürgetik, hogy Zelenszkij jelen lehessen Alaszkában, illetve hogy ott erősítsenek meg több vörös vonalat: a határok sérthetetlenségét, valamint azt, hogy az ukránok kapjanak biztonsági garanciákat, nehogy az oroszoknak újból kedvük szottyanjon támadni.
Putyin nem szeretné összerúgni a patkót Trumppal, mert látta, mi történt Indiával. Mindenesetre az időpont kulcsfontosságú, már ha fennáll a szándék, hogy Alaszka ne kelepce, hanem lehetőség legyen.
Guardian
A szerkesztőségi állásfoglalás arra ösztökéli az európai vezetőket: segítsenek, nehogy bizonyos erők szétszabdalják Ukrajnát. Ha úgy írnak alá megállapodást Alaszkában, hogy nincs ott Zelenszkij, akkor az nem lesz legitim. Európának a sarkára kell állnia, hiszen a saját biztonságáról van szó.
Semmi bizonyíték nincs arra nézve, hogy Putyinnak akár a legcsekélyebb szándéka volna engedni maximalista céljaiból, azaz, hogy megszállja a kelet-ukrán területeket, leszerelje az ellenséges hadsereget és meghiúsítsa Kijev NATO-belépését.
Az ukránok természetesen félnek attól, hogy bizonyos területeket kiszakítanak az országból. Ha így volna, az jutalom lenne az invázióért, egyben egy olyan nemzet elárulása, amelynek sorsa szorosan kapcsolódik a földrész biztonságához.
Trumpot az alkuvágy és az egója hajtja. Mindenre rá lehet beszélni, mondván, hogy megnyílnak előtte az orosz olaj- és gázforrások, ha Ukrajnát bele lehet kényszeríteni egy elfogadhatatlan szerződésbe. Meg hogy elérhető közelségbe kerül számára a Nobel-békedíj.
Nem lehet megkerülni, hogy a megtámadott ország erős garanciákat kapjon, továbbá hogy legyen szankciós mechanizmus, ha Moszkva visszalép az ígéreteitől. De először is rá kell kényszeríteni Putyint a haladéktalan fegyvernyugvásra. A múlt hétig úgy látszott, hogy Trump ezen a vágányon halad és az volt a helyes.
FT
Gideon Rachman nagy veszélynek tartja, hogy Kijev és Európa szem elől téveszti a stratégiai célt, mármint hogy hová akarnak eljutni. A lap vezető külpolitikai elemzőjét a készülő alaszkai csúcs a 38-as Münchenre emlékezteti, hiszen onnan meg Csehországot tartották távol, pedig a bőrére ment ki a játék. És ahogy a mondás járja: ha nem vagy ott az asztalnál, akkor téged szolgálnak fel menüként.
Az szintén kiveri a biztosíték, hogy Trump lazán területcseréről beszél. Félő, hogy Putyin manipulálni tudja a hiú és bizonytalan amerikai elnököt. Célja valószínűleg az, hogy egy megállapodással kész tények elé állítsa az ukránokat. Abban bízik, hogy ha azok elutasítják, akkor Washington beszünteti a támogatásukat.
Kijev szempontjából az volna jó egyezség, ha tűzszünet jönne létre és életbe lépnének a másodlagos szankciók, már ha a Kreml újra indítja a háborút. Csakhogy az elemzések arra utalnak, hogy Ukrajna lassan veszít, főként mert nincs elég katonája. Abban persze igaza van, hogy egyetlen talpalatnyi földet nem kíván átengedni, ám ennek jelen állás szerint nem sok realitása van.
Különbséget kell tenni aközött, hogy bizonyos övezetekről de facto, vagy de jure mond-e le. De így is előnyösen tud kikerülni a viszályból, ha megőrzi a függetlenségét és a demokráciáját. Ezért méltányos ár némi területi veszteség. Az viszont jó, ha pályázhat az uniós tagságra. A NATO-belépésre belátható időn belül úgysincs esély.
Alaszka azonban alighanem csupán a kezdet lesz. Ukrajna és Európa tudja, hogy Trump kedvére kell tenniük és hosszú játszmára kell készülniük. Ez nem nagy perspektíva, de jelenleg nincs jobb.
Daily Telegraph
Az ukrán háború brutális logikája azzal fenyeget, hogy szétveri Trump békeálmait, így jóformán csoda kell ahhoz, hogy Alaszkában áttörést érjenek el – egyik fél sem áll készen a békére – hangsúlyozza Daniel DePetris, a washingtoni Defense Priorities külpolitikai agytröszt elemzője. Úgy véli, amikor az elnök arról beszélt, hogy megpróbál visszaszerezni bizonyos területeket az ukránoknak, az zene Kijev és Európa füleinek.
Merthogy sokan attól tartanak, valójában Zelenszkij feje fölött akar megállapodni. De nem valószínű, hogy túl sokra jutnak Putyinnal. Az nyilvánvaló, hogy az ukránok nem fogadnak el semmit, ami anélkül születik, hogy ők nincsenek ott a zöld asztalnál.
Mind Zelenszkij, mind orosz kollégája nehéz választás előtt áll. Merthogy a támadók nyomulnak előre – igaz, hatalmas áldozatok árán. Ezért az ukrán fél vagy megpróbál továbbra is ellenállni, aminek lehetnek számára kedvezőtlen következményei, vagy tárgyal – a hadi helyzet alapján.
A másik oldalon Putyin megkísérelheti változatlanul megvezetni Trumpot, ám az elveszítheti türelmét. A másik lehetőség, hogy Moszkva komolyan gondolja a párbeszédet, de akkor lemondhat arról, hogy olyan, új orosz birodalmat hozzon létre, amelynek ő a cárja.
Ily módon a Fehér Ház két malomkő között őrlődik. Ám lehet, hogy ez sem lesz akadály, mert az elnök olyan, mint egy buldózer, mindent eltakarít, ami az útjában áll. Olyasmiket csinál, amik nem is olyan régen még elképzelhetetlennek tűntek. Arra azonban ne fogadjon senki, hogy képes megoldani bármit is.
Bloomberg
Izrael az elszigetelődés felé sodródik, ám azt nem engedheti meg magának – figyelmeztet a szemleíró, Marc Champion. Netanjahu persze ismét lecsapott a gázai háború lehetőségére, ám hosszútávon csak veszélyezteti országa fennmaradását. Gáza szinte a földdel vált egyenlővé, sok tízezer civil vesztette életét, az élelemből és gyógyszerből politikai fegyver lett, aminek további tömegek eshetnek áldozatul.
Még az ország barátai is attól félnek, hogy a pusztítás végjátékot jelent: a miniszterelnök célja az etnikai tisztogatás. Ám pont ezért hiába van padlón a Hamász, politikailag győztesnek érzi magát. Jeruzsálem nem tudja, miként keveredjen ki a viszályból és sokan nem állnak mellette. Sem a térségben, sem Európában, sem az Egyesült Államokban.
De a katonai sikereknek köszönhetően egyelőre drámai módon javult az ország geopolitikai helyzete, ám ez módosulhat. Netanjahu mégis ragaszkodik a rossz döntéséhez, részben azért, nehogy összeomoljon a koalíció. Részben pedig ezért, mert ha valamiben következetes volt egész pályafutása során, az a palesztin állam elutasítása. Viszont az ország úgy alakul át, hogy megkérdőjeleződik világi, liberális demokratikus jellege.
Hiszen a miniszterelnök igyekszik meggyengíteni a jogállami intézményeket, amivel igazodik a populista világtrendhez. A társadalomban megerősödnek az ultravallásos zsidók, valamint a telepesek, akik szerint Izraelnek isten adta joga terjeszkedni.
Netanjahu ugyanakkor van annyira ravasz, hogy tudja: a lakosság többsége a fegyverek elhallgatását szorgalmazza, mert ki akarja szabadítani a túszokat, de utána folytatná a háborút. A kétállami megoldásnak nem sok híve van. A politikust csakis Trump tudná jobb belátásra bírni, annál is inkább, mert a térség vezető arab hatalmai azt kívánják, hogy az izraeli vezető adja fel a palesztinmentes Gáza álmát. Tervük hiányos, nem foglalkozik pl. a Hamásszal, de jó kezdet.
Washington Post
A bűnözés elleni küzdelem nem érhet véget Washingtonban Trump erőfitogtatásával, hiszen fellépése csupán átmeneti, ám hosszú távú megoldás kell. Így foglal állást a szerkesztőség, miután az elnök erőt kíván sugározni a bűnözéssel szemben. A közvetlen előzmény az volt, hogy a nyílt utcán megpróbálták elrabolni a kormányzat egyik alkalmazottjának kocsiját.
Egy dolog bekeményíteni de emellett tartós rendezést kell találni. Az igaz, hogy a bűn súlyos probléma – az egész országban. Csökkent ugyan az erőszakos tettek száma, de sok békés polgár még így sem érzi magát biztonságban.
Ezzel együtt valószínűleg nem ér el átütő hatást, hogy a Fehér Ház több rendőrt vezényel a főváros utcára, plusz a Nemzeti Gárdát. Az egész csak 30 napra szól, ha nem sikerül meggyőzni a törvényhozást a hosszabbítás szükségességéről.
Vita tárgya, hogy mennyire súlyos a helyzet. Nem kockázatmentes, hogy szövetségi irányítás alá kerül a helyi rendőrség. A Nemzeti Gárda emberei arra nincsenek kiképezve, hogy rendfenntartó feladatokat lássanak el.
A gondok nem olyanok, amelyeket könnyen meg lehetne oldani az Ovális Irodából, vagy úgy, hogy Humveek tömkelege rajzik ki az utcákra. Az elnök aligha mélyül el a büntetőbíráskodás rejtelmeiben, de a helyi, illetve szövetségi törvényhozás számára adott a lehetőség, hogy hatásos politikát dolgozzanak ki.
Wall Street Journal
Hogy Trump saját irányítása alá vonta Washington rendőrségét, azzal a város rendőrbiztosa lett – mutat rá a szerkesztőségi vélemény. Egyetért azzal, hogy meg kell tisztítani a várost a bűnözéstől, mert a helyi rendvédelmi hatóság nem működik. Mindennapos a bűn, a vérontás, a káosz és a nyomor, sőt van még rosszabb is.
Az alkotmány lehetővé teszi, hogy a Fehér Ház gyakorolja felette a felügyeletet, de csak 30 napra és a Kongresszus felhatalmazásával. Ugyanakkor most az elnök ellenfelei kerültek kellemetlen helyzetbe, hiszen azzal érvelnek, hogy nem állt elő különleges helyzet, mivel tavaly a fővárosban csupán 187-en lettek gyilkosság áldozatai és alig ezer támadás történt veszélyes fegyverrel.
Csakhogy most veszélyes precedens keletkezett és azzal a következő demokrata elnök is élhet. Trump szeret úgy fellépni, mint a tettek embere és most ő a főzsaru. Ha tényleg segít rendbe tenni a dolgokat, felszámolja a hontalan táborokat és biztonságosabbá teszi a közterületeket, akkor megérdemli a köszönetet.
Következő cikk: Hogyan alkotnak politikai szimbiózist a Habsburgok és Orbán Viktor?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >