2026. április 29. Szerda
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Ha Oroszországról és Izraelről van szó, akkor Trump már korántsem erős fickó

Ha Oroszországról és Izraelről van szó, akkor Trump már korántsem erős fickó

Ha más demokráciák nem szállnak szembe vele, akkor anarchia jön. Erre figyelmeztet a Guardian kommentátora, Simon Tisdall. Úgy értékeli, hogy Putyin és Netanjahu káoszt idéz elé, miután légüres tér keletkezett a gyenge amerikai elnök miatt. Ám még meg lehet akadályozni törekvésüket. A Fehér Ház ura úgy jelenik meg, mint koronázatlan globális király, aki háborúról és békéről dönt. Tartósan az USA hegemóniájáról, mindenhatóságáról, isteni jogáról fantáziál. Annyira hiú és nagyképű, hogy tényleg azt hihette: pillanatok alatt megoldja az ukrajnai és gázai válságot. Csak éppen pont az ellenkezője történik. A buborék kipukkant, bemondták, hogy blöfföl, a császár meztelen. Amit csinál, az leginkább arra szolgál, hogy fényezze saját erős ember image-ét. Csakhogy mindig enged, amikor kemény ellenfélre talál a másikban. Ezt rég felismerte mind az orosz, mind az izraeli vezető, aki ostobának tartja. Szembe agyon dicsérik, majd hazamennek és azt csinálnak, amihez kedvük szottyan, ez általában az erőszak fokozódásával jár. Simán túllépnek az USA vérszegény tiltakozásán. Trump a béke fő akadálya lett. Nincsenek vezetői képességei, hiányzik belőle a tekintély és a józan ész. Európát megdöbbentette, hogy mennyire ellenséges az EU-val és a NATO-val szemben, továbbá a vámháború és egy sor antidemokratikus húzása, amely nagy lendületet adott több tekintélyuralmi rendszernek. Azt viszont soha nem fogja beismerni: rettenetesen visszaütött, hogy behódolt Putyinnak, aki ezek után továbbra is szabad kezet kap. Csak éppen legközelebb még rosszabbra szánja rá magát, mint amilyen a Lengyelország elleni drónakció volt. Úgyhogy Európának kell kijelölnie Moszkva számára a vörös vonalat. Trump nem normális, képtelen megbirkózni a feladattal. Puhány, a probléma része. Egy betoji. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

WDR

 

Az EU sokáig sikertörténetnek számított, hiszen az összes belső vitáját katonák nélkül oldotta meg, ám ma már alaposan megváltozott belülről: több tagállam is leépítette a jogállamot, példa rá Magyarország, ahol már nincs demokrácia, sajtószabadság, nem önálló a kultúra – fejtette ki Michel Friedman, a neves publicista, a Német Zsidók Központi Tanácsának volt alelnöke.

 

Úgyhogy ő már erősen kételkedik az Unió jövőjében. Az orbáni rendszerről szólva hozzátette, hogy az állítólag keresztény, nyugati értékeket követ, de amit pl. a nemi kisebbségek ügyében csinál, az már nem felel meg a demokrácia normáinak. Ugyanez érvényes a jogállamra is. A miniszterelnök a külpolitikában sem az európai szellemet képviseli.

 

A Pride azonban nem csupán a melegek joga melletti tüntetés volt, hanem kiállás Orbán ellen. Persze lehet mondani, hogy éppen ez a demonstráció mutatja: lehet tiltakozni, de ha az is tilos volna, akkor már egy autokrata, diktatórikus államról beszélünk. Az ilyen országokban a hatalom alapfelfogása az, hogy megadja az irányt, a népnek meg követnie kell. A rasszista, antiszemita valóság egy irányt jelöl ki: megváltoztatni az emberi jogokat. Merthogy Orbán, az AfD és mások számára csupán egyes emberek jogai érinthetetlenek.

 

Hszi és Putyin igazából semmi újat nem mondott, amikor nemrégiben meghirdették, hogy meg akarják változtatni a világrendet, csakhogy hozzátették: Amerika és Európa nélkül. Ráadásul ott van nekik a digitális média, amelynél nagyobb propaganda és hazugsággépezetet még  nem hordott hátán a föld. Sok milliárd embert ér el. És a rombolók mindig sokkal célratörőbbek, mint a demokraták.

 

Le Figaro

 

Ásotthalmi mezőőrök továbbra is úgy látják, hogy nagy átverés az egész határkerítés, ők maguk képtelenek bármit is tenni az illegális migrációval szemben. Nem sok joguk van eljárni, de legalább külsejükben emlékeztetnek az amerikai rangerekre a mexikói határ mentén.

 

Ezzel tért vissza a térségből Kornél Albert, a tudósító, aki azt is látta, hogy a közeli börtön lakói miként foltozzák be az acélhálón vágott ember nagyságú lyukat, amelyen keresztül minden bizonnyal átjutott egy csoport. A rabokat azonban tilos megszólítani vagy lefényképezni.

 

Az egyik határőr azonban elmeséli, hogy aznap éjjel a hőkamera érzékelte a közeledő alakokat, de azok kereket oldottak, még mielőtt az őrjárat kiérkezett volna. Azóta pedig már valószínűleg Bécsben vannak. Az átjutáshoz ma már nem létrákat használnak, simán átvágják a kerítést.

 

Vagyis a határzár egyáltalán nem jelent védelmet, csak parasztvakítás. Arra szolgál, hogy megnyugtassa a tévé képernyője előtt aggódó mamókákat – mondja az egyik mezőőr. Az ásotthalmi polgármester ugyanakkor arra panaszkodik, hogy lényegesen megcsappant a rendfenntartó erők létszáma. Határvadászból a tervezett 4 ezer helyett csupán ezret sikerült toborozni. A katonaság elvonult, a rendőrség pedig sok emberét visszavonta.

 

De kevesebb az illegális határsértő is. Az év kezdete óta hetente 2-300 embert fognak el. A szerb hatóságokkal olajozott az együttműködés, azonnal visszaveszik mindazokat, akik a magyar társszervek visszatoloncolnak. Egy idős helybéli viszont azt meséli, hogy éjszaka jönnek, mert ugatnak a kutyák, de nappal elrejtőznek.

 

Röszkén az egyik kocsmában az egyik vendég azt taglalja, hogy oda nem merészkednek az idegenek. De egyébiránt az egész ügy fel van fújva, Orbán csak azért csinálja, hogy ne kelljen a kínos dolgokról beszélnie, pl. hogy miből lett Mészáros vagyona. 

 

Wall Street Journal

 

A Kirk-gyilkosság egyesíti a globális jobboldalt, amely úgy véli, hogy az egész mozgalom támadás alatt áll. Pretóriától Tokyóig, a konzervatív vezetők létveszélyként értékelik, hogy merénylet áldozata lett az amerikai véleményvezér, habár az ok egyelőre ismeretlen. 

 

A szerző, Vera Bergengruen, az újság szemleírója azt látja, hogy a tragikus történet világszerte mozgósította a jobboldalt, amely mártírjának tekinti a 31 éves férfit. Sokan már a feltételezett tettes elfogása előtt kijelentették, hogy az orgyilkosság általános jelenség része, a veszélyt a „globalista baloldal” jelenti. A cikk bizonyságképpen idézi Kocsis Mátét, valamint Orbán Viktort is.

 

A reakciók alátámasztják, hogy Kirk kulturháborús kereszteshadjárata követőkre talált a brit egyetemektől kezdve a dél-koreai evangelista csoportokig. Az aktivista nemrégiben kirohant a transzgender jogok, a bevándorlás és a haladó társadalompolitika ellen.

 

Emerson Brooking az Atlanti Tanácstól ugyanakkor úgy véli, hogy a dráma segít egyesíteni a nemzetek feletti jobboldali irányzatot, amelynek nem sok közös pontja van, kivéve a meggyőződést, hogy ugyanazon az oldalon vannak. 

 

Guardian

 

A szerkesztőségnek az a véleménye, hogy a Bizottság elnöke igen jó beszédet mondott a múlt szerdán az Unió helyzetéről, mert a közösség valóban birodalmi törekvésekkel és háborúkkal néz farkasszemet. Olyan világban élünk, amelyben könyörtelenül kihasználják a függőségeket. Ezért új Európára van szükség, ám ahhoz bátrabb vízió, nagyobb elszántság kell.

 

A nagyhatalmi versengés korát éljük, miközben az USA-ból megbízhatatlan partner lett. Ezért általános az egyetértés, hogy az EU sokkal többet kell tennie saját maga védelmében, értékei érvényesítésére. Hogy ehhez azután von der Leyen-e a megfelelő vezető, az már más kérdés. Hiszen a diplomáciában passzív és nem túl sok becsvágyat tanúsít a közösség dolgaiban sem.

 

A tagállamok közti széthúzás, az egyhangú döntéshozatal bénító előírása gátolja, hogy a 27-ek megfelelően tudjanak válaszolni a népirtó gázai háborúra. Az szintén a gyengeség jele, hogy Washington ilyen egyoldalú vámszerződést tudott rákényszeríteni a földrészre. Több  szélsőjobbos EP-képviselő hatására a szervezet visszakozott a zöld politika egy sor kérdésében.

 

Elengedhetetlen a paradigmaváltás. Az EU gazdasági bajai, a kínai konkurenciával szemben kiszolgáltatottság, valamint a nagyszájú amerikai követelések folytán alighanem csak súlyosbodnak a bajok. Ezért erős és egységes Európát kell(ene) kiépíteni, de lehet, hogy von der Leyen és a többi vezető kifut az időből.

 

Die Presse

 

Ki száll szembe Amerikában a diktatúrával, mert az elit elfordítja a tekintetét, noha meglenne a pénze és a sajtója a tömegek befolyásolására. Ám inkább a homokba dugja a fejét. Azaz nagyjából annyira hatékony, mint a szegény és szétaprózott kelet-európai ellenzék. Így értékeli Sybille Hamann, az osztrák zöldek parlamenti képviselője, korábbi újságíró.

 

Példaként említi meg, hogy Belarusz és Oroszország már régóta önkényuralom. Magyarország és Szlovákia a tekintélyelvű, elnyomó posztdemokrácia szakaszában van. Igen nagy tiszteletet érdemel az a pár ember, aki még szembeszáll a kormánnyal. Hiszen elvágják őket a pénzforrásoktól, sorsuk a rágalmazás vagy az agyonhallgatás. Elszigetelték, leszalámizták őket, nemigen érik el a társadalom jó részét. 

 

Ha a hatalmasok nekilódulnak, hogy felszámolják a demokráciát, általában vannak, akik azt mondják, na, ezt azért már nem! Ezeket az embereket a zsarnokoknak el kell takarítaniuk az útból, anyagi eszközökkel, megfélemlítéssel, a végén erőszakkal. Azt hihetnék, hogy ez az Egyesült Államokban nem így van, hiszen ott másik fél ezerszer jobban áll, mint Kelet-Európában. És végsoron a polgárok csaknem fele Trump ellen voksolt.

 

Azon kívül hatalmas városok, államok vannak a demokraták kezén. Nem beszélve a nagy konszernekről, a médiáról. Ám először a tech milliárdosok, majd a nagy ügyvédi irodák, az egyetemek sorra adták be a derekukat. Következett a sajtó és Hollywood, majd jöttek a szakszervezetek, a véleményvezérek.

 

Mindenki jajong, hogy diktatúra fenyeget, de hát mit lehet tenni. A méregdrága vendéglők meg tele vannak, mert legalább személy szerint még egész jól mennek a dolgok.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Bár végeredmény még nincs az észak-rajna-vesztfáliai választás után, ám a lap tartományi tudósítója máris levonta azt a következtetést, hogy a Nyugat továbbra sem az AfD bástyája. A szélsőjobb ugyan az előrejelzések alapján a korábbihoz képest megháromszorozta szavazatainak számát, de elmaradt az öt évvel ezelőtti eredménytől, további azt sem tudta hozni, amit fél éve az országos választáson elért.

 

Björn Finke azt mondja, hogy hullámról szó sincs, Kelet-Németországból maximum egy apró fodor jutott el hozzájuk, de megítélés dolga, ki mint vélekedik a kimenetelről. De ezzel együtt ki fog hatni a települések életére. A 15% azt jelenti, hogy egyes helyeken hamarosan vizsgázik a tűzfal. Mármint hogy nem remeg-e meg a CDU térde, amikor bizonyos kérdésekben csakis a szélsőjobb segítségével tudna dönteni.

 

Ugyanakkor keserű pirulát kénytelenek lenyelni a szociáldemokraták, mert tovább vesztettek egykori erődjükben, az NSZK legnépesebb tartományában. Habár az AfD-t azért megelőzték. Csakhogy egy gyenge, bizonytalan partner megnehezíti a dolgokat a szövetségi kormány számára. Ezt még megtapasztalhatja Merz kancellár.

 

Spiegel

 

Trump az az elnök, akin Putyin és Hszi csak kacag, jóllehet az amerikai vezető szereti azt hinni, hogy a világ gonosz fickójai reszketnek tőle. De még azt sem veszi észre, hogy eljátssza az Egyesült Államok hatalmát – hangsúlyozza René Pfister Párizsból.

 

A politikus azt hiszi, hogy az ország erejét még mindig az anyahajók és nukleáris robbanófejek adják, és hogy a világban az nyer, aki előbb ránt pisztolyt. Ez a 19. század felfogása, az vezetett az 1. és 2. világháború katasztrófájához.

 

De hogy a Fehér Ház itt tart, az minden olyan gazfickó örömére szolgál, aki mindig is úgy gondolta, hogy erővel kaparinthatja meg mindazt, ami az „övé”. Valójában abból profitálnak, hogy Amerika fütyül minden szabályra. Miért állna meg az orosz államfő, amikor drónokat küld Lengyelországba, miközben látja, hogy Trumpnak Kanadára és Mexikóra fáj a foga? És miért ne támadná meg Izrael Katart, amikor az USA-nak semmi baja nincs azzal, hogy a zsidó állam a földdel teszi egyenlővé Gázát?

 

Az elnök sosem fogta fel, hogy a fegyverek mellett hatalmas erőt jelentenek az eszmék is. És Putyin alig tért haza Alaszkából, azonnal drónok tömkelegét vezényelte Kijev ellen. Egyértelmű, hogy úgy gondolja: az orránál fogva vezetheti amerikai kollégáját. 

 

New York Times

 

A brazil elnök véleménycikket jelentetett meg a lapban, hogy rávegye Trumpot a kétoldalú ellentétek rendezésére. Lula azonban tisztázza, hogy a demokrácia és a szuverenitás nem lehet vita tárgya.

 

Majd tételesen cáfolja, amit amerikai kollégája érvként felhozott, miután 50%-os vámot vetett ki a brazil árukra. Eszerint a kétoldalú áruforgalom egyáltalán nem mutat amerikai hiányt. Sőt, az utóbbi 15 év 410 millió dolláros többletet hozott az Egyesült Államok számára. A brazil vámok átlagértéke mindössze 2,7%, az amerikai termékek 75%-a mindenféle teher nélkül jut be a brazil piacra.

 

Vagyis egyértelmű, hogy a Fehér Házat politikai megfontolások vezérlik, Bolsonaro számára akarja elérni a büntetlenséget. Lula azonban büszke az ország Legfelsőbb Bíróságára, mivel az történelmi döntéssel, államcsínykísérlet miatt 27 évre ítélte a bukott elnököt.

 

Az állásfoglalás rámutat, hogy mindenki veszít, ha Amerika visszalép a 200 éves kapcsolatban. A tárgyalások viszont kölcsönös előnyökkel járhatnak.

 

FT

 

A vezércikk kiemeli, hogy India ki tudja védeni az amerikai vámfenyegetést, ám ehhez ki kell használnia a saját belső piaca által kínált óriási lehetőségeket, reformokat kell életbe léptetnie és szükség lesz nagyarányú beruházásokra is.

 

Hogy Trump 50%-os vámot vetett ki az országra, az ébresztő a másfél milliárdos nemzet számára. Büntetés, amiért Új-Delhi továbbra is vesz orosz olajat. Ily módon 0,8%-kal vetheti vissza az ország éves GDP-jét, de bármi is lesz a vita vége, az indiai vezetés bölcsen teszi, ha jócskán bővíti kereskedelmi partnerei számát.

 

Ám ahhoz le kell építenie a saját maga által emelt korlátokat, akkor ráadásul versenyre kényszerülnének az idáig védett státuszt élvező indiai iparágak. De még ennél is fontosabb, hogy rendet vágjon az igen bonyolult szabályrendszerben.

 

Nem lesz könnyű, mert megcsontosodott érdekekkel kell szembeszállni és be kell vonni a magántőkét. De mindenképpen a reform a legjobb válasz az amerikai vámokra, mert olyan belső erőt eredményez, amit egyetlen zsarnokoskodó külföldi hatalom sem tud befolyásolni.

 

2025. szeptember 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább

Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam

Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >

Tovább

Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára

A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >

Tovább

„Soha nem voltunk barátok”

„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >

Tovább