Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért száll szembe Trump Orbánnal és Erdoğannal az olajügyben?
Trumpnak nem azzal van baja, hogy Magyarország és főként Törökország NATO-tagként jelentős mennyiségű orosz olajat vesz, a kutya alighanem másutt van elásva – állapítja meg Alexander Preker, a Spiegel európai gazdasági ügyek szakértője. A Nyugat idáig csupán mérsékelt sikereket ért el az import megnehezítésével, mert a szállítások célpontja immár leginkább India és Kína, onnan pedig a feldolgozott termékek gyakran visszakerülnek Európába. Ugyanakkor Magyarország és Szlovákia a Barátság-vezetéken át még mindig rengeteg olajat kap. A washingtoni követelés első ránézésre kínos helyzetbe hozza mindkét kormányt. Csakhogy orosz szempontból egyik sem jelentős vevő. A kivitel 4%-a jut rájuk – mondja Benjamin Hilgenstock, a kijevi Közgazdasági Főiskola tanára. Viszont ha Ankara kilépne a körből, az már érzékenyen érintené az oroszokat. Ez esetben az export 11%-áról van szó. Elemzők ugyanakkor kétlik, hogy az USA valóban szövetséget akar összehozni Moszkva ellen. Mert akkor nem csupán a magyar és a szlovák olajvásárlásokat tenné szóvá, hanem a gáz átvételét is. Hiszen földgázból több jön, mint olajból. Trump csupán elterelő hadmozdulatot folytat. Olyan feltételeket támaszt, amelyeket a másik oldal nem tud teljesíteni, így viszont Washingtont moshatja a kezeit a megtorló lépések ügyében – mutat rá Hilgenstock. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Az Európa-szkeptikus Orbán, akire jövőre keménynek ígérkező választás vár, rendszeresen megpróbálja egyben tartani a híveit azzal, hogy a Nyugat erkölcsi hanyatlásáról regél és szembeállítja azt Magyarországgal. A hírügynökség annak kapcsán idézi ezt fel, hogy a kormányfő nekirontott Svédországnak, mondván, hogy ott bandák kiskorúakat képeznek ki emberölésre, ám svéd kollégája élesen visszavágott.
Kristersson gyalázatos hazugságnak nevezte az állítást. Valójában tavaly összesen 8, 15-17 év közötti lányt vádoltak meg emberöléssel, de a legsúlyosabb bűncselekmény kategóriájában jó 10 éve nem volt ilyen kedvező a svéd statisztika. Köszönhetően annak, hogy a hatóságok jobban odafigyelnek a bűnbandákra.
Magyarország különben késleltette Stockholm NATO-belépését, miután nehezményezte, hogy a svéd vezetés bírálta a magyar jogállam állapotát. A cikk megszólaltatja Novák Zoltánt, a Méltányosság Politikai Elemző Központtól, aki azt mondta, hogy Orbán a jelek szerint szinte találomra vette célba Svédországot. Ugyanezzel az erővel támadhatta volna a franciákat vagy németeket is.
Washington Post
A vezércikk bizonyos fokig Trumpnak ad igazat abban, hogy Európának nem kellene az orosz olajra támaszkodnia, ám mindkét félnek van oka arra, hogy csalódottságot érezzen a másik miatt.
Az elnök blazírt volt, amikor Putyin simán semmibe vette a háború befejezésére tett amerikai erőfeszítéseket, ugyanakkor az amerikai vezető talált alkalmat arra, hogy gúnyolódjon az európai szövetségeseken, mondván, hogy azok nem gyakorolnak megfelelő nyomást Moszkvára.
Az tény, hogy az EU tavaly 25,7 milliárd dollár értékben vett orosz olajat és földgázt, vagyis csupán 1%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az Unió ugyan tervet készített, hogy miként száll ki az orosz gázimportból, de olajügyben mentességet adott Magyarországnak és Szlovákiának. Ám meg kellene fontolnia, hogy felgyorsítsa a tempót, ha a sértett Trump kedvére igyekszik tenni, de a saját érdekében is.
Mindent egybevéve, az elnök vonakodik többet tenni Amerika részéről, viszont az örvendetes, hogy makacsul fenntartja az Európára nehezedő nyomást.
FT
A lap külpolitikai fő szemleírója azt gondolja, hogy Ukrajna és Gáza teljesen összekuszálta a világ ideológiai térképét, megosztotta a Nyugatot, de nem a megszokott bal-jobb törésvonal mentén. Gideon Rachman az első csoportba sorolja azokat, akik Kijev-, illetve Izrael-pártiak. Ők nagyjából a neokonzervatívok, akik szerint mindkét országban támadás alatt áll a demokrácia.
Aztán vannak, akik kiállnak mind az ukránok, mint a palesztinok mellett, őket inkább az emberi jogok és a háborús bűnök foglalkoztatják. A szemükben Oroszország és Izrael ugyanabba a kategóriába tartozik: szakmányban gyilkol meg civileket és sérti meg a jogot.
Külön tábort alkotnak az olyanok, mint Orbán Viktor, aki csodálja az erős embereket. Ő Moszkva és Izrael mellett teszi le a garast. Gyakran késlelteti a Jeruzsálem elleni szankciókat. Világháborúval riogat Ukrajna miatt. Fogadta Netanjahut, noha az ellen nemzetközi letartóztatási parancs van érvényben. Nézeteit nagyjából-egészében osztja az európai szélsőjobb, de kb. ugyanezt vallja Trump is.
A bezárkózó, szélsőjobbos amerikai irányzat egyik ága egyrészt Putyin híve, másrészt viszont mind inkább a palesztinok oldalára áll. Lásd Tucker Carlsont. Álláspontját a nacionalizmus vezérli, mert azt gondolja, hogy Ukrajna és Izrael is bele akarja vonni az Egyesült Államokat a háborúba.
Rachman megvallja, hogy nagyon pártolja Kijevet, viszont egyre inkább elidegenedik Netanjahu brutális taktikájától.
Der Standard
Paul Lendvai arra hívja fel a figyelmet, hogy Trump úgy táncol, ahogyan Putyin fütyül. Így viszont Oroszország minden eddiginél inkább fenyegeti Ukrajnát, valamint Nyugat-Európa biztonságát. A Lengyelországba irányított drónokkal a másik oldal elszántságát tette próbára.
Alaszka, illetve a demonstratív pekingi csúcs óta provokálja a tettre készek összefogását. A jelek szerint megint csak illúziónak bizonyult a remény, hogy Amerika feladja a megállapodás álmát Moszkvával és bekeményít a szankciók ügyében.
Beigazolódni látszik a kanadai hadtörténész, Margaret MacMillan tézise arról, hogy az amerikai kormányzat lélegzetelállító amatőrséggel süpped bele a káoszba. Az elnök mindenhatónak és legyőzhetetlennek tartja magát. Közben pedig egy év alatt 3-ról 7,3 milliárd dollárra gyarapította vagyonát.
Hatalmi mámorában tekintélyuralmi köztársaságot csinál a világ legrégebbi demokráciájából, és ebben sem a Legfelsőbb Bíróság, sem a törvényhozás republikánus frakciója nem akadályozza meg.
Le Figaro
A vezércikk „Putyin hadijátékai” címmel azt fejtegeti, hogy Kreml főnöke részéről elegendő, ha csupán a gyalogjait mozdítja meg, már ha látni akarja Európa, illetve a transzatlanti szövetség reakcióját, illetve gyenge pontjait. A szerző, Philippe, Gélie, a szerkesztő bizottság helyettes elnöke szerint túl sok orosz drón bukkan fel mostanában a lengyel és a román légtérben.
Így Moszkva nem hivatkozhat véletlenre illetve alaptalan állításokra. Nem kétséges, hogy a Kreml elhatározta: teszteli a NATO-t. A légi akciók az évek óta tartó hibrid hadviselés fokozását jelentik. Nem az a cél, hogy totális nyílt fegyveres összecsapást provokáljon ki. A katonai szövetség szerint inkább a balti térség, Finnország, sőt Lengyelország van veszélyben.
A próbálkozások két tanulsággal szolgáltak a Kreml számára: 1. Az USA szép csendben távozik a földrészről 2. A kontinens erősen sebezhető a drónokkal szemben. Hogy Moszkva kóstolgatja a katonai szervezetet, az jól jön Hszinek is Tajvan miatt. Trump helyesen látja, hogy a gonosz „új tengelye’, Moszkva, Peking és Phenjan összeesküvést sző ellene – valamint a Nyugat ellen.
The Times
Max Hastings bejelenti, hogy ott lesz Londonban a Trump-látogatás elleni tüntetésen, mert ő még ennyire szánalmas amerikai elnököt nem látott. A konzervatív lap kolumnistája, a Daily Telegraph egykori főszerkesztője úgy véli, hogy a meghívást brit részről nem a tisztelet indokolja, hanem a félelem, hogy mire képes a világ leghatalmasabb embere, ha a vendéglátók megsértik, vagy akárcsak felidegesítik.
Olyan politikusról van szó, aki rengeteg ember halálát okozza, mivel fokozatosan megfonja a segítséget Ukrajnától, közben pedig nem hajlandó feladni Putyin iránt érzett egyoldalú szerelmét. Ő az egyetlen, aki fegyvert ad Netanjahunak, hogy az üldözhesse a palesztinokat. Eljátszotta Amerika hitelét, megbízhatóságát, hírnevét.
Támadja az USA demokratikus intézményeit. Pártatlan közszolgákat rúg ki, arctalan karrieristákkal helyettesíti őket. Hivatalos adatokat hamisít meg. A leggyalázatosabb azonban az, amikor nekiront a jogrendszernek, hogy fel kívánja számolni a fékeket és ellensúlyokat. Ítéleteket hagy figyelmen kívül, abban bízva, hogy a saját embereivel feltöltött Legfelsőbb Bíróság úgyis neki ad igazat.
Személyes ellenfelei ellen mozgósítja az FBI-t. A szabadságot és végső soron a demokráciát támadja. Azt a történelmi szerepet, amit az USA tölt be az emberiség közös értékeinek zászlóvivőjeként.
Neue Zürcher Zeitung
Elfogy a kínai gazdaság szuflája, a kormánynak viszont nincs ereje ahhoz, hogy konjunktúra élénkítő csomagot indítson be – jelenti Pekingből Matthias Kamp. A növekedési ütem egyre csökken, sőt lehet, hogy az utolsó negyedévben már igen komolyra fordul a visszaesés. Csak kevés szakértő hiszi, hogy sikerül hozni a megcélzott 5%-os ütemet.
A fő ok, hogy egyre esik a hazai kereslet, ennek megfelelően a beruházások is már csupán 0,5%-kal bővültek az év első 8 hónapjában. Az olyan kulcságazatokkal van baj, mint a gyógyszer- és a gépgyártás. Egyre romlik a foglalkoztatási helyzet, zuhannak az ingatlanárak. Javulásra nem lehet számítani.
Csak a külkereskedelemből érkeznek pozitív jelek. A kormány arra építhet, hogy novemberre létrejön a vámmegállapodás az USA-val és akkor a legrosszabbat elkerülheti a gazdaság. De annak fellendítéséért nem tud sokat tenni, mert már rettenetesen kiköltekezett, ennélfogva kénytelen takarékoskodni.
A jegybank óvakodik a további kamatcsökkentéstől, mivel olvad a kereskedelmi pénzintézetek nyeresége. Ráadásul azok központi ukázra kötelesek kedvezményes hitelekkel segíteni az önkormányzatokat.
Bloomberg
A hírügynökség volt főszerkesztője el van ragadtatva a lengyel gazdaságtól, mert annak nem ártanak Putyin fenyegetőzései, egyre csak növekszik. Így lehet, hogy az európai gazdaság új pillért kap a stratégiailag fontos ukrán határ mentén.
Matthew Winkler rámutat, hogy Kijevet leszámítva a földrész egyetlen más állama sem veszíthet annyit Moszkva háborús uszítása folytán, mint a lengyelek. Mert ha az ukránok kikapnak, a következő célpont Lengyelország lehet.
Ettől azonban még szárnyal a gazdasága, a zloty a legerősebb a feltörekvő piacok valutái közül, kötvényeit elkapkodják a háború kezdete óta. A fejlődés üteme jövőre várhatóan 3,3, két év múlva 3,2% lesz. Az élő cáfolat mindazok számára, akik a Brexit mellett kardoskodtak.
A növekedés 8 év óta egyfolytában folyamatos és még legalább 3 évig kitart. A gazdasági csodát látják a befektetők is. Az állampapírok hozama 31%-kal emelkedett, ha összeadjuk a hozamot és a felértékelődést. Ez rekord Európában.
Die Zeit
Él még a politikai közép Németországban – az AfD ugyan megháromszorozta voksai számát, de a lakosság többsége nem szeretne a párt irányítása alatt élni. Ennek tettre kell sarkallnia a szövetségi kormányt – írja az észak-rajna-vesztfáliai választás után a tartományi tudósító, Mark Schieritz.
Világszerte nyomulnak a jobboldali populisták, illetve a szélsőjobbosok, sőt Amerikában ők adják az elnököt. A német gazdaság viszont a 2. világháború óta nem élt át ilyen súlyos válságot, ami azután megfelelően kihat a régi pártok tekintélyére. Csakhogy a fél évvel ezelőtti országos választáshoz képest az Alternatíva Németországért majdnem 2%-ot vesztett.
A fiatalok inkább a CDU-ra, a zöldekre és a Baloldalra szavaztak. A keresztény- és szociáldemokraták nagyjából úgy szerepeltek, mint legutóbb. A szélsőjobbot két réteg támogatta: azok, akik egyetértenek a nézeteivel, illetve azok, akik tiltakozni kívántak a bejáratott pártok politikája ellen.
Utóbbiak azonban nem kérnek abból, hogy az AfD hatalomra kerüljön. De az nem is szükségszerű, mivel megfelelő politikával el lehet érni az emberek jó részét, akiket nemigen érdekel a kulturális háborúskodás. És ha sikerül a gazdaságban fordulatot elérni, akkor van jövője német földön a politikai középnek.
Spiegel
Az elemzés 5 tanulságot von le a legnépesebb német tartományban rendezett választásból: 1. Lendületet kapott a CDU-s helyi miniszterelnök, mert meg tudta őrizni a párt bázisát. Ily módon az 50 éves Wüste, aki a kereszténydemokraták középutas politikáját szorgalmazza, szóba jön a csaknem 2 évtizeddel idősebb Merz kancellár utódjaként.
2. A szociáldemokratáknak nincsenek terveik egykori fellegvárukban. 3. Az AfD nyugaton ugyan messze elmarad keleti eredményétől, de azért Észak-Rajna-Vesztfáliába megérkezett. Ám hogy át tud-e törni, az kétséges. De azért nem biztos, hogy mindenütt fenn tud maradni vele szemben a tűzfal.
4. Mivel rengeteg párt képviselői indultak, a viszonyok rettenetesen bonyolultak. Olyan helyeken nincs még eredmény, mint Essen, Bonn, Dortmund, Köln és Düsseldorf. 5. Némiképp gyengélkednek a zöldek, akik most 7%-kal kaptak kevesebbet, mint 5 éve, de még így is a 2. legjobb eredményüket érték el helyi szinten. Elveszítették az, amit 2020-ban nyertek, de továbbra is a tartományi koalíció részét képezik.
Következő cikk: VMDK: Verőlegények Szabadka szívében!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >