Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Nyugat Hasfelmetszője
Trump szétszakítja Európát, ám mégis vannak politikusok, akik az elnök nyakába vetik magukat, ilyen pl. Orbán. Igaz, ő ugyanezt adja elő Putyinnal is, mert nem hiszi, hogy a földrészt helyt tud állni mindkettővel szemben, főleg, ha azok összeszövetkeznek. Így véli a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kiadója, Berthold Kohler. Arra is figyelmeztet, hogy az elnök jóformán láncfűrésszel tépte szét a földrészhez fűződő kötelékeket, ám az EU-nak egységet kell tanúsítania, ha komoly tényező kíván lenni a világban. Nem engedheti meg, hogy kerékkötők feltartóztassák, csak azért, mert a boldogulást nemzeti keretekben látják elérhetőnek. Ez a politika azonban nem nagyobb szuverenitást, hanem csakis alávetést eredményez. Ilyen amerikai elnököt még nem látott a világ, amely teljesen tanácstalan és döbbent. Az ugyanis sértegeti, lenézi és fenyegeti azokat, akik bírálják. És természetesen büntetővámokat vet ki rájuk. Ellenállhatatlannak, feltartóztathatatlannak és szinte mindenhatónak képzeli magát. Hatalmát saját egója, hírneve és gazdagsága érdekében lovagolja meg. Azt vallja: Amerika én vagyok. Fellépése jól mutatja Amerika átalakulását, de nem ő a kiváltó ok. Az antiliberális, nacionalista, bezárkózó mozgalmak már sokkal korábban felbukkantak. Jelen vannak Európában is. Tőlük a tengerentúli szellemi társak azt várják, hogy engedelmes vazallusok lesznek. Ameddig csak lehetséges, Európának törekednie kell az összefogásra az Egyesült Államokkal. A NATO fennmaradása minden próbálkozást megér. De nem csupán Oroszországgal, hanem Amerikával szemben is igaz, hogy a legjobbat kell remélni, de a legrosszabbra kell felkészülni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
A Carnegie Europe igazgatónője örvendetesnek tartja, hogy az EU végre bevetette a gazdasági fenyegetést az Egyesült Államok ellen, de úgy véli, hogy igazából a piacok kényszerítették meghátrálásra Trumpot. Rosa Balfour szerint majd meglátjuk, hogy az EU mennyire lesz a továbbiakban is állhatatos.
Grönlandnak jó esélye volt rá, hogy a fő viszályforrás legyen a NATO-tagok között. De hatott, hogy az Unió 93 milliárd dolláros ellenvámot helyezett kilátásba, ettől a piacok megremegtek, az elnök pedig beadta a derekát.
Ám a földrész messze nem egységes a teendők ügyében. Egyáltalán nem biztos, hogy meglett volna a kétharmad a büntető intézkedésekhez. Ezzel együtt az ügy azt mutatja, hogy a kontinens képes változtatni függő helyzetén. De azért itt akad két bökkenő: 1. a szervezet jogi közösség, tehát ki kell találnia, miként használhatja fel politikai célokra a gazdasági hatalmát.
Vagyis nem járhat el úgy, mint a tekintélyelvű Kína, vagy az Egyesült Államok, amely megszegi saját hazai normáit, hogy túlterpeszkedjen külföldön. Az európai vezetők ugyanakkor sok kedvet nem árulnak el arra, hogy a szövetség megfelelő gazdasági és politikai szerepet töltsön be a holnap világában.
Azon felül amikor arról van szó, hogy az EU miként kezelje az USA-t, az túlmegy a mézesmadzag és bunkósbot taktikai kérdésén. Jelenleg elsőbbséget élvez, hogy Ukrajna miatt az Egyesült Államoknak továbbra is bele kell szólnia a kontinens dolgaiba. De nem tudni, Meloni még meddig adhatja elő a kettős játékot Brüsszel és Washington között. Orbán már rég nem működik együtt a többiekkel. Most meg beszállt a trumpi „Béketanács” autokrata mezőnyébe.
Az európai hangzavar a gyengeség jelének számít, de azért a piacok komolyan vették, hogy az Unió megtorló intézkedést alkalmaz az Egyesült Államok ellen.
Die Zeit
Grönland dráma Lengyelország számára, mert az ország már régóta a NATO-ra és az USA-ra építi biztonságpolitikáját, ám Trump miatt az ország veszélyes dilemma elé kerül – állapítja meg Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője. Az elnökre alapvetően az a jellemző, hogy nagy ívben tesz a szabályokra, ám a sziget ügyében nem csupán a transzatlanti szövetséget, hanem az EU-t is a szakadék szélére taszította.
Lengyelország pedig a forgáspont a válságban, amely mélyrehatóan megváltoztatja a földrészt. Amióta Kreml-közeli populisták, mint Orbán, Fico és Babis kormányoznak, Varsó fokozottan Skandinávia és a Baltikum felé fordul, új összefogás van kialakulóban. Ugyanakkor a lengyeleknél Trump visszatérte óta szűnik meg az idealizált USA-kép.
Politikai elit nagy részének, élén Tuskkal és Sikorskival, semmi illúziója sincs a NATO jövőjéről. Viszont a Fehér Ház ura azt vallja, hogy a liberális vezetőket szélsőséges hazafiakkal kell felváltani. Nawrocki államfő és a jobboldali ellenzék leplezetlenül kijátssza az amerikai kártyát.
Pedig látszik, hogy az Egyesült Államok megbízhatatlan lett, ugyanakkor rövidtávon szükség van rá. Egyrészt Ukrajna, másrészt a földrész biztonsága miatt. Bár a NATO európaizálása már nem tabu. Ám hogy sikerüljön, ahhoz Washingtonnak rendezetten kell kivonulnia.
Grönland azonban akadályozza, hogy a földrész időt nyerjen. A lengyeleknek meg kell akadályozniuk a szakítást. De úgy tűnik, hogy válaszút elé került a varsói külpolitika. Nem csupán a NATO, hanem főleg az Unió jövője forog kockán.
New York Times
Amerikának nem Grönlandra, hanem szövetségesekre van szüksége – hangsúlyozza a vezércikk, kiemelve, hogy a világ fellélegzett, amikor Trump visszakozott a sziget ügyében. Ám így is hatalmas károkat okozott saját országának. Erkölcstelen fenyegetése egy lojális szövetségessel szemben súlyosbította a transzatlanti válságot, meggyengítette a földkerekség egyik legsikeresebb szervezetét és kézzelfogható módon sérti az amerikai érdekeket.
Támadja a közös értékeket, a jogállamot, a nemzeti szuverenitást és az önrendelkezés jogát. Meg kell állítani, amikor átgázol a törvényeken. A republikánusoknak lépniük kell a Kongresszusban. Meg kell tiltani, hogy kormányzat katonai akciókra költsön Grönland vagy Nyugat-Európa ellen. A Legfelsőbb Bíróságnak gyorsított eljárásban kell kimondania, hogy a Fehér Ház nem használhatja zsarolásra a vámokat.
Trump mindig is fegyelmezetlen és elvtelen volt, de a kaotikus és időnként törvénytelen diplomácia különösen ártalmasnak bizonyult az utóbbi hetekben. Lásd Venezuelát, Iránt, valamint a NATO-t. Merthogy a terrorizálás tartós költségekkel jár. Félő, hogy a szervezet zombi szövetség lesz, vagyis elvész belőle a bizalom, ami idáig elrettentette az agresszorokat.
A partnerek autokráciákkal kereshetik a szorosabb kapcsolatokat, ahogy azt Kanada csinálja Kínával. Nem lesz könnyű visszaszerezni a bizalmat, viszont nem kétséges, hogy Peking és Moszkva oda van a lehetőségtől. Amerika kevésbé biztonságos, mint volt egy hete.
Monde
Józanságra és határozottság szükséges ahhoz, hogy az EU egyenjogú lehessen az Egyesült Államokkal – mutat rá a szerkesztőségi állásfoglalás. Az európaiak brutális módon szembesülnek azzal, milyen mértékben függnek az USA-tól, de nem szabad habozniuk, ha alkalmazzák a rendelkezésre álló eszközöket, hogy kiegyensúlyozzák az erőviszonyokat.
Trump davosi monológja megerősítette, hogy az elnök mennyire megveti az Uniót és milyen agresszív azzal szemben. A fenyegetés, zsarolások, sértegetések és a területhódítási kísérletek láttán idáig alkalmazott politika beleütközött a saját korlátaiba. Az ébredés igen fájdalmas a kontinens számára.
Meg kell határozni ezek után, hogy mit lehet tenni egy ilyen aszimmetrikus viszonyban, amely instabil és mérgező lett. De hogy így alakult, abba belejátszott, hogy az EU képtelen túljutni a nemzeti önzésen. És hiba azt hinni, hogy a dolgok egy új elnökkel visszatérnek a normális kerékvágásba. Trump nem baleset a történelemben, korszakváltást jelez.
Brüsszelnek kollektív hitelességre kell szert tennie. Vannak hozzá eszközei, mert egy csomó területen kulcspozícióban van Washingtonnal szemben, így az is bőven megérezné a szakítást. Csak éppen az EU nemigen beszél egy hangon. A másik fél viszont érzékeli, hogy a megosztás neki dolgozik.
Ha vannak kormányok, amelyek továbbra is kivételezett viszonyra törekszenek az USA-val a közös érdekek rovására, akkor a többieknek létre kell hozniuk a tettre készek koalícióját a kritikus területeken.
Kurier
A vezércikk rámutat, hogy Trump játékszernek tekinti a világot, Európa közben duzzogva és sértettként, vesztes módjára áll a sarokban, pedig nem kellene így lennie. Itt a helye az elrettentésnek és a cselekvésnek. A szerző, Ingrid Steiner-Gashi, a külpolitikai rovat vezetője szerint a világon semmi sem utal arra, hogy az elnök módosítana katasztrófához vezető politikáján.
Szóval az EU-nak végre saját lábára kellene állnia, egységesen kellene lépnie. Mert a Fehér Ház komolyan gondolja. Meg akarja szerezni Grönlandot, neki édes mindegy a nemzetközi jog és szabály. Most éppen a vámbunkót veszi elő a csomagból, ismét sokkolja a kontinenst.
Aki gyenge, azon átgázol az Amerika mindenekelőtt-gépezet. Legjobb esetben is csupán fájdalmas kompromisszumot lehet elérni. Pedig volna elleneszköz: új kereskedelmi szerződéseket kell kötni és ellenvámokat kell kiróni az Egyesült Államokra. Eljött a tőkeunió ideje.
Szembesíteni kell Trumpot azzal, hogy a valóság más, mint amit ő képzel. El kell riasztani, erővel, stratégiával, alkotó képzelettel. Meg kell győzni arról, hogy nem jár semmiféle előnnyel számára, ha kirugdalja a szövetségeseket a játszótérről.
Zeit
Davos után a nevető harmadiknak nevezi a hosszú összeállítás Kínát, mert az építi ki a hatalmát a világban és sok kormány számára partnerként jelenik meg, miközben vitáznak az európaiak és az amerikaiak. Peking az igazi nyertes, ez látszik a gazdasági adatokból.
Tavaly minden korábbinál többet exportált, függetlenül a Trump által indított vámháborútól. Amerika ugyan próbál neki megálljt parancsolni, csak éppen ez nemigen sikeredik. Sőt még erősíti is a riválist. Bármit is mond a Fehér Ház ura – magyarázza Patricia Kim, a Brookings Intézet szakértője.
A kivitelt az Egyesült Államok helyett átirányítja Indonéziába, Vietnámba, a 3. világba, továbbá Európába és Kanadába. Ugyan azt vallja, hogy szabályokra épülő együttműködésre törekszik, ám a normákat ő szabná meg – figyelmeztet Adam Tooze londoni gazdaságtörténész. Legutóbb pl. megtiltotta félvezetők szállítását az öreg kontinensre, mert éppen vitája támadt az egyik cége miatt.
Viszont a hatalmas bevételi többlettel szemben évek óta stagnáló import áll. A gazdaság válságban van, nincs hazai kereslet. Ennek ellenére folyik a termelés, noha az infláció veszedelmesen alacsony. Az árak miatt az emberek nem vásárolnak, visszaesik a gyártás, csökkennek a jövedelmek és az adóbevételek.
A kormány ugyanakkor nem fogja vissza a túlkapacitást, hanem az árukat külföldre küldi, akár potom áron. Lásd az elektromos autókat. De a Morgan Stanley ezzel együtt úgy számol, hogy a kínai részesedés az évtized végére 15-ről 16,5%-ra nő a világkereskedelemben. A Világgazdasági Fórumon aggodalmat váltott ki a jövendölés.
Times
Putyin korábban lehetőségnek tekintette a Trump gerjesztette zűrzavart, de most már aggódik, és attól fél, hogy a „Béketanáccsal elszigetelődik. Erre figyelmeztet Mark Galeotti, az elismert orosz-szakértő.
A két elnök sok mindenben azonos nézetet vall a világ dolgairól, így nem utolsósorban azzal kapcsolatban, hogy a nagyhatalmaknak joguk van alakítaniuk a nemzetközi rendet, illetve hogy képesek is rá.
Csakhogy Washington alaposan belekavart az orosz számításokba, amikor elrabolta a venezuelai erős embert és nyomást gyakorolt Iránra. Azon kívül szankciókat vetett ki az orosz olaj vásárlóira, továbbá lefoglalta az árnyékflotta több hajóját.
Moszkva kétségtelenül élvezte, hogy kettészakad a Nyugat Grönland miatt, és azt is díjazza, hogy a Fehér Ház ki akar válni az ukrajnai háborúból. De tisztában van vele, hogy a politikust saját egója és érdeke vezérli. A Béketestület pedig az oroszok szemében inkább csapda, semmint lehetőség.
A Kreml ugyanis fontosnak tartja az ENSZ-t, mert a BT állandó tagjaként nagyhatalomnak számít. Nem pedig egynek az egyenlők között. A Béketanács pont a gyenge orosz pozíciókra világít rá. Gazdasága esik vissza, már feladta a hegemónia igényét a Dél-Kaukázusban, valamint Közép-Ázsiában. Hamarosan Kuba is bajba kerülhet.
Mivel látja, hogy az USA mennyire nem fogadja el a nemzetközi szabályokat, Putyin agresszívabb és kalandorabb politikára térhet át. De azt is sokkal jobban érzékeli, hogy meddig mehet el. Bármennyire keserű is a pirula Putyin számára, országa valójában csupán középhatalom. Egyedül sebezhető Trump új világában.
Következő cikk: VMP: HADVISELÉS AZ EGYETEMEN
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >