2026. április 18. szombat
Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Ez Orbán Viktor utolsó csatája?

16 évnyi hatalom után Magyarországon a Fidesz kétszámjegyű lemaradásban van a közvélemény-kutatásokban az új ellenzéki párt mögött

Ez Orbán Viktor utolsó csatája?

A Berlinben élő újságíró, Paul Hockenos a közép-európai szélsőjobb szakértőjeként azon tűnődik, vajon ez a harc lesz-e a végső Orbán Viktor számára? Elvileg persze az autoriter miniszterelnöknek nem volna oka az aggodalomra, hiszen olyanok állnak mögötte, mint Putyin, Trump és Hszi. Csakhogy pártja jócskán le van maradva a Tisza mögött, és nem jönnek be az eddigi varázsszavak, úgymint a bevándorlás, a nacionalizmus, a „béke” és az LMBT-ellenesség. A lakosság a jelek szerint megelégelte az uniós források elvesztése okozta gazdasági bajokat, a magas megélhetési költségeket, az általános korrupciót és az egymás követő botrányokat. Fleck Zoltán lát esélyt, hogy a Fidesz békésen átadja a hatalmat, bár ez nem jellemző a tekintélyuralmi pártokra. Ráadásul ez esetben igen sokat veszíthet. Pénzt, tulajdont, egyes vezetői akár még börtönbe is kerülhetnek. Ám mivel rendeleti kormányzás van érvényben, ez számtalan lehetőséget kínál az esélyek befolyásolására. Orbán továbbra is gátolja az EU Ukrajna-politikáját, hídfőállást kínál az orosz államfő számára az Unióban. Ám a gazdasági gondok keményen sújtják a lakosságot, ezért nincs igazán húzóereje a háborúellenes narratívának. Azt nem lehet tudni, ha győz, a Tisza mennyire gyorsan tudja lebontani az eddigi rendszert, de annak gyökerei mélyek. Ráadásul a miniszterelnök a választás előtt számíthat az orosz botok támogatására, fel kell készülni az álhírek tömkelegére, amit jól kiegészíti a hatalom külön bejáratú riogatását: hogy ti. jönnek a külföldi migráns hordák, leértékelődnek a keresztény értékek, továbbá hogy Ukrajna fasiszta állam. Orbán diplomáciai képességeit bizonyítja ugyanakkor, hogy sikerült Pekinget maga mellé állítania, ám ezzel nem hergelte fel az USA-t. De az emberek besokalltak tőle, csak kérdés, mennyire. Egyáltalán nem biztos, hogy Magyarország a végén nem jut Belarusz sorsára. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Kettős erkölcsöt vet az USA szemére Rubio budapesti útja után a külpolitikai szerkesztő, Niklaus Nuspliger, mert úgy értékeli, hogy a miniszter visszataszító és képmutató módon beleavatkozott a magyar választásba. Az Egyesült Államoknak régi szokása, hogy beleártja magát más államok dolgaiba, de most szintet lépett.

 

Egy olyan országot keresett fel közvetlenül München után, amelynek vezetője Brüsszel ideológiai ellenfeleként és az orosz diktátor szövetségeseként jelenik meg. Emellett autoriter vonásokat árul el. Ám most komoly oka van, hogy aggódjon a választás miatt. Küszködik a vádakkal a korrupció és a haveri kapitalizmus miatt, ezért úgy jött neki a látogatás, mint a manna.

 

De a vendég messze túllépett a szokásos diplomáciai udvariaskodáson. Valójában azonban magas rangú politikusok nem szoktak a kampány kellős közepén kifejezetten egyetlen erő megválasztására buzdítani. Már csak önérdekből sem, hiszen a voksolás bármilyen eredményt hozhat.

 

Ily módon a leplezetlen beavatkozás már csak azért is gusztustalan, mert nem lehet mindegy a magyarok számára. Ugyanakkor a Fehér Ház felháborodottan reagált arra, hogy Magyar Péter Münchenben találkozott a kaliforniai kormányfővel, Newsom-mal, a demokraták legnagyobb reménységével. Azaz kiütközött a kettős morál.

 

A döntést azonban a magyar népnek kell kimondania az urnáknál, mármint hogy tele van-e a hócipője Orbánnal. Ehhez nincs szüksége Washingtonból sem kioktatásra, sem ajánlásokra.

 

Guardian

 

Hogy az amerikai külügyminiszter ennyire meleg szavakat intézett Orbánhoz Budapesten, az megerősíti az európai félelmeket, hogy az USA megkísérli megosztani a tagállamokat és zűrzavart gerjeszt – fejti ki Washingtonból a tudósító, Andrew Roth. Rubio aranykort emlegetett a kétoldalú együttműködésben, miközben igen feszült a transzatlanti viszony.

 

Lásd, Ukrajnát, Grönlandot, a kereskedelmi megállapodásokat, valamint a védelmi kiadásokat. Amit mondott, az leginkább arra utalt, hogy próbálja befolyásolni a választás eredményét a kontinens szívében.

 

Hogy anyagi támogatást kínált fel, továbbá jelezte: lehet szó az orosz olaj vásárlására szabott határidő meghosszabbításáról, az csupán két hónappal előzte meg a kulcsfontosságú magyar választást.

 

A gesztus felidézte, hogy az Egyesült Államok 20 milliárdos mentőcsomagot adott az argentin elnöknek, aki ezek után meg is nyerte a félidős választást, majd stabilizálta a gazdaságot, valamint a pesót.

 

Egy diplomata úgy értékelte a miniszter szavait, hogy igazából azt tudatta Európa többi részével: az csak magára támaszkodhat.

 

FT

 

Rubio nem tudta Münchenben betemetni a transzatlanti árkot, és a mostani átmeneti szünet hamarosan átmegy válságba – mutat rá Gideon Rachman. Az újság külpolitikai főmunkatársa szerint az ideiglenes nyugalom mindkét félnek érdeke, ezért ütött meg ennyire békülékeny hangot a State Department első embere a Biztonsági Konferencián. Ugyanez magyarázza a lelkes reakciót.

 

Az ellentétek azonban előreláthatólag csak éleződnek. Ráadásul az amerikai szónok igen sok feltételt támasztott a partnerség megújításához. Pl. hogy a földrésznek át kell vennie a MAGA vér és rög-nacionalizmusát. Az világos, hogy Washington építeni kíván a szélsőjobbos, illetve nacionalista pártokra, lásd a Fideszt, az AfD-t és a Nemzeti Tömörülést. Valamennyi közvetlen fenyegetést jelent az európai kormányok és talán a demokrácia számára is.

 

A tavalyi tapasztalatok alapján két fő következtetést lehet levonni: a Trump-korszakban a transzatlanti viszony válságról válságra fog bukdácsolni. Illetve tévedés az elnök megbékítésével próbálkozni.

 

Ettől azonban az öreg kontinens még szorgalmazza az együttműködést, de azon van, hogy ne legyen annyira kiszolgáltatott a tengerentúli nyomásnak. Sőt már fontolgatja, miként mehet át ellentámadásba. Ilyen terület a digitális szolgáltatások szférája.

 

De kétséges, hogy mennyire képes gyorsan és hatékonyan eljárni. Egy sor állam bajban van odahaza. A közös döntéshozatal nehézkes, az orbáni Magyarország gyakran lehetetlenné teszi a közös akciókat. Meg kell azonban találni a módját, hogy a kontinens képes legyen mozgósítani hatalmas forrásait.

 

Washington Post

 

Még európai szélsőjobbos vezetőknek is elegük van abból, hogy Trump ennyire arcátlanul beleavatkozik országuk belügyeibe, legutoljára a japán és a magyar kormányfőt biztosította teljes támogatásáról. Bolsonaro és Netanjahu esetében pedig még tovább ment: azt akarta elérni, hogy állítsák le ellenük a bírósági eljárást – emlékeztet Max Boot a washingtoni Külkapcsolati Tanácstól.

 

A gondot részben ott látja, hogy az elnöknek rossz szokása személyes alapokra helyezni a kapcsolatokat más államokkal. Büntet és jutalmaz vezetőket, pedig nem biztos, hogy az USA érdekeit szolgálják olyan politikusok, akiknek kedvez. Lásd Orbán Viktort, aki nem csupán autokrata, hanem közel áll Oroszországhoz és Kínához, ugyanakkor ellenséges Ukrajnával szemben. A nyugati szövetség nyerne, ha alulmarad a választáson.

 

A másik nagy baj, hogy a Fehér Ház gazdája a saját politikai programját viszi és nem azt csinálja, ami az Egyesült Államok érdeke volna. Ám ily módon sok országban csak azt éri el, hogy feltüzeli az ellenzék híveit, ahogy az Kanadában történt és így ott az esélytelennek Carney lett a befutó.

 

Európában már csak a lakosság 16%-a tekinti szövetségesnek Washingtont. Ezek után hiába karolná fel az ottani szélsőjobb pártjait, azon nem szeretnének összeállni egy ennyire népszerűtlen elnökkel. Nem véletlen, hogy elítélik az amerikai terveket Grönlandon. Vagyis jobb lenne, ha a politikus nem úgy tekintené a külföldi választásokat, mintha azok a republikánusok előválasztó gyűlései lennének. Ellenben igazán követhetné a nemzeti érdekeket.

 

FT

 

A NATO főtitkára és a Bizottság elnöke más-más módon képzeli el a földrész biztonságát, immár az USA nélkül és mindkettejüknek igaza van – emeli ki a szerkesztőségi állásfoglalás. A földrész vette az adást Amerikából, mármint hogy tegyen többet saját védelméért, katonai kiadásai tavaly csaknem 80%-kal haladták meg a háború előtti szintet.

 

Rutte elgondolása az, hogy a katonai szövetségen belül szervezik meg a dolgot, ezzel szemben von der Leyen amellett kardoskodik, hogy a kontinensnek képesnek kell lennie szükség esetén az önálló cselekvésre. Mindketten fején találják a szöget.

 

Valójában még évekig tart, amíg eljutnak a stratégiai autonómia szintjére, ehhez a NATO-n belül kell kifejleszteni a képességeket, ugyanakkor ügyelni kell az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyra. De olyan gyorsan és hatékonyan kell lépni, ahogy csak belefér, hogy a földrész a végén önállóan tudjon fellépni, ha netán támadás éri. Itt a jó zsaru, rossz zsaru a felállás.

 

Közben azonban ügyelni kell a hadiipar megerősítésére, a britek, norvégok, svájciak és mások bevonásával. A legnagyobb tagoknak nem szabad csak a nemzeti bajnokokat favorizálniuk, igazi európai közbeszerzési rendszert kell tető alá hozni. Ehhez bizalomra van szükség az államok között. 

 

De az alapelv: számolj a legjobb forgatókönyvvel, de készülj a legrosszabbra.

 

Bloomberg

 

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Putyin nem békét akar, hanem időt nyerni. Ezért képviselő húzzák az időt a zöld asztal mellett, békülékeny húrokat pengetnek, hogy az USA ne vegye elő megint a nyomásgyakorlás eszközeit, miközben hullanak a rakéták és drónok Ukrajnára.

 

Valójában azonban édeskeveset értek el az arcvonalon. Ám a legnagyobb ukrán áramtermelő azt közölte, hogy kapacitásának 80%-a megsemmisült, illetve megrongálódott. Vagyis most már nem csupán áramszünet fenyegeti a lakásokat, hanem a csikorgó hideg, a liftek leállása és a vízszolgáltatás kimaradása is. Kijev polgármestere azt mondta, hogy már csaknem 600 ezren menekültek el a városból.

 

A Kreml kettős célt igyekszik elérni: 1. adják meg magukat a fagyoskodó ukránok 2. meggyőzni a világot, hogy elkerülhetetlen az orosz győzelem és az ukránoknak nyújtott segély csak késlelteti az eleve elrendelt végeredményt. Valójában azonban a négy év alatt csupán a szomszéd ország területének egyötödét tudta elfoglalni, 1,2 millió sebesült és halott katonát veszítve.

 

A költségvetésnek már durván a 40%-át fordítja hadicélokra, leül a gazdaság, megcsappan a munkaerő. Ugyanakkor az ukránoknak leginkább a légvédelemben van szükségük utánpótlásra, hogy el tudják hárítani az energetikai létesítmények elleni támadásokat. De kellenek transzformátorok és olyan berendezések is, amelyek stabilan tartják a feszültséget a vezetékekben.

 

Továbbá arra kell összpontosítani, hogy a Kreml még kevesebb olajjövedelemhez jusson.

 

Wall Street Journal

 

A szerkesztőség rögzíti, hogy Európa megkísérli megtömni a lyukat, miután az Egyesült Államok gyakorlatilag teljesen leállította Ukrajna támogatását. Hogy ilyen körülmények között az ukránok képesek életben maradni, az egyfelől a zsenialitásuknak köszönheti, hiszen kiváló minőségű drónokat és rakétákat fejlesztettek ki és gyártanak.

 

Emellett Nyugat-Európa fokozta a segítségnyújtást. A kieli Világgazdasági Intézet kimutatta, hogy az EU tavaly 67%-kal több eszközt küldött, mint egy évvel korábban. A NATO nem amerikai tagjai több mint 4,3 milliárd dollárért szállítottak fegyvereket. De a földrész 59%-kal növelte a pénzügyi és humanitárius segélyeket is.

 

Ezzel együtt harceszközből 4%-kal kevesebb ment, mint 4 évvel ezelőtt. Főleg a Patriot elhárító egységekből kellene több, hogy le lehessen lőni az orosz ballisztikus rakétákat. Putyin addig nem áll le, amíg nem látja, hogy csak ráfizethet a háborúra. Ezért több amerikai hadfelszerelést kell beszerezni, illetve fokozni kell a nyomást, hogy az oroszok ne tudják miből finanszírozni hadi gépezetüket.

 

Welt

 

Az Európában állomásozó amerikai erők egykori főparancsnoka biztos abban, hogy Kalinyingrád, az orosz exklávé egy nap alatt elesne, ha az oroszok invázióra szánnák rá magukat a Baltikumban. Ben Hodges azután nyilatkozott, hogy részt vett  lap szimulációs játékán, amelynek során a lehetséges katonai helyzeteket modellezték.

 

Ugyanakkor a legrosszabb esetben igen valószínűnek tartja, hogy a balti köztársaságoknak akár két héten keresztül egyedül kellene harcolniuk a betörő ellenséggel szemben, mert addigra érne csak oda nyugatról az erősítés. Már ha a lengyelek inkább a saját területük védelmére tartogatják csapataikat, ezért Németországból kell átdobni az Bundeswehr és a US Army katonáit.

 

De igazából maga sem gondolja, hogy ez komoly eshetőség. Ellenben igen fontosnak tartja az egységes védelem megszervezését. Ebből a szempontból úgy véli, hogy északon a NATO-államok légi fölényben lennének, viszont rakétákból nincs elég és gondot jelent a légvédelem is. Főleg amikor az oroszok egyszerre drónok tömkelegét indítanák, 40-60 rakétával együtt.

 

A viszály azonban nem úgy kezdődne, hogy meglódulnak az orosz páncélos fő erők. Először különleges egységek szivárognának be, hogy lefejezzék a politikai vezetést. De világossá kell tenni a Kreml számára, hogy nem éri meg, mert azonnal elveszítené Kalinyingrádot, ahol pedig légvédelmi egységeket és ballisztikus rakétákat állomásoztat.

 

Ezeket gyorsan ki lehetne iktatni precíziós harceszközökkel.

 

Spiegel

 

Hillary Clinton szégyenletesnek tartja, amit Trump művel Ukrajnával. A volt külügyminiszter, aki éppen a mostani elnökkel szemben maradt alul 10 éve a Fehér Házért folytatott versenyben, megállapítja, hogy ha az ukránoknak volna nagy hatótávolságú rakétájuk és hatékony légvédelmük, akkor nem csupán az ellenállásra futna erejükből, hanem sokkal jobb eredményeket tudnának elérni a fronton.

 

Igen aggódva követi a helyzetet az USA-ban, mert a republikánusok igyekeznek felszámolni a demokratikus vívmányokat, tönkretenni a jogállamot és meggyengíteni a demokratikus intézményeket. Egymás ellen uszítják az embereket, ugyanakkor engedélyezik, hogy az idegenrendészet emberei jogsértően járjanak el.

 

Az viszont reménnyel tölti el, hogy az elnök egyre népszerűtlenebb. Úgy látja, hogy nem egykönnyen, de helyre lehet állítani a demokráciát, ám egyelőre azért kell küzdeni, hogy tisztességes módon bonyolítsák le a novemberi választást.

 

Arról is beszélt, hogy Trump meg akarja akadályozni az Epstein-ügy felderítését. Közölte, hogy férje sosem volt közeli viszonyban a szexuális ragadozóval, aki tömegével hajtott fel lányokat az elitnek. Ám még ez a laza kapcsolat is megszakadt, amikor kiderültek a disznóságok.

 

New York Times

 

Netanjahu már megint palira veszi Trumpot és az amerikai zsidóságot – hangsúlyozza Thomas Friedman, a Közel-Kelet szakértője, aki igazán szemléltető hasonlattal vázolja a helyzetet: a szélsőséges izraeli kormány szemen köpi Amerikát és van képe azt állítani, hogy esik az eső. Ha ezt az USA megengedi neki, akkor tényleg bolond.

 

Amit a miniszterelnök csinál, azzal alapvetően fenyegeti az USA érdekeit a térségben, nem beszélve a világban élő zsidók biztonságáról. Merthogy etnikai tisztogatásba kezdett Ciszjordániában. .Telepesek rátámadnak palesztinokra, hogy elűzzék azokat otthonaikból és megszerezzék az egész övezetet. Ez nagyjából ugyanaz, mint ami Dél-Afrikában volt az apartheid idején.

 

Közben pedig a zsidó állam elérte, hogy az Egyesült Államok Iránra összpontosítson és ne törődjön azzal, mi zajlik az egykori Júdeában és Szamáriában. Ez azonban kiélezi a feszültséget Washington fő szövetségeseivel a régióban. Mindehhez azonban Teheránnak semmi köze. Ellenben a Netanjahu-kabinet veszélyt jelent Izraelre, a jogállamra és az egységes társadalomra nézve.

 

Azon dolgozik, hogy megszűnjön a hatalmi ágak szétválasztása, ugyanakkor eszében sincs tárgyalni a két állam megteremtéséről. Pedig ez megnyitná az utat a békéhez Rijaddal, Libanonnal, Szíriával és Irakkal. Az USA csapatokat csoportosíthatna át Kína ellensúlyozásra, ám Netanjahunak más tervei vannak. Arabgyűlölő nacionalisták és ultraortodox erők álltak össze a vezérletével, hogy hatalmon maradhasson.

 

2026. február 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább

Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam

Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >

Tovább

Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára

A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >

Tovább

„Soha nem voltunk barátok”

„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >

Tovább

Fordulat és rendszerváltás a politikában

Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >

Tovább

Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt

Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >

Tovább

Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát

A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >

Tovább

Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz

Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >

Tovább

A VMDK a VMSZ és a Prosperitati összefonódására figyelmeztet

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége komoly aggodalmát fejezi ki a Prosperitati Alapítvány és a Vajdasági Magyar >

Tovább

„Ha Viktor megy, megy a MAGA is?”

A felmérések szerint azonban Orbán abban is megelőzte a korát, hogy kezdi elveszíteni a népszerűségét. Fidesz >

Tovább

JD Vance főszerepben: „A mi emberünk Budapesten”

„JD Vance alelnök kedden Budapestre utazott, hogy beavatkozzon Magyarország vasárnapi nemzeti választásába – és micsoda látvány: >

Tovább