Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az orosz gazdaság a halálzónába lépett
Az orosz gazdaság már abban a stádiumban van, mint amit a hegymászók a halálövezetnek neveznek: minél tovább marad valaki 8 ezer méter fölött, annál jobban felemészti a saját energiáit, leépülnek az izomszövetek – fejti ki az Economistban Alexandra Prokopenko, a Carnegie berlini Oroszország-Eurázsia központjának munkatársa. Úgy értékeli, hogy a beindult folyamatokat csakis újabb válság árán lehet megfordítani, már ha egyáltalán lehetséges. Az összeomlás nem fog bekövetkezni, de elmarad a kilábalás is. A rendszer azonban szívósan éli fel a saját jövőjét. A gazdaság kettészakadt: az összes forrás a hadiiparnak megy, minden más szívóágra került. A hadigazdálkodást csakis öt feltétel együttes megléte esetén lehet leépíteni nagy megrázkódtatás nélkül: hiteles biztonsági garanciák kellenek, át kell képezni a leszerelő katonákat, a szankciók eltörlésével lehetővé kell tenni a technológia importot, sokkal-sokkal hatékonyabban kell megszervezni a védelmi beszerzéseket, végül pedig elő kell segíteni, hogy a kisebb cégek képesek legyenek felhasználni a felszabaduló forrásokat. Ennek az esélye azonban erősen nulla, miközben egyre kevesebb a költségvetési oxigén. Az exportbevételek 6 éve nem voltak ennyire alacsonyak. Mindennek a háború befejezésére kellene ösztökélnie a Kremlt, ám Putyin abban bízik, hogy tovább bírja, mint Európa. Emellett az is rendkívül fontos szempont, hogy az orosz elitnek szent meggyőződése: a Nyugat tönkre akarja tenni az országot. Így most a nyugati politikusok számára az a dilemma, milyen orosz állam várható, ha Moszkva mégis visszakozik, és hogy bárkinek is van-e terve arra, ami utána jön. Szelestey Lajos nemzetközim sajószemléje:
New York Times
A Bizottság szóvivője közölte, hogy tavaly decemberben egységes politikai döntéssel hagyták jóvá a 90 milliárd eurós kölcsönt az ukrán költségvetés, illetve hadsereg helyzetének enyhítésére, ezért Brüsszel azt várja, hogy minden tagállam tiszteletben tartja az egyezséget.
Újvári Balázs arra reagált, hogy az Orbán-kormány derült égből villámcsapásként egyelőre megtorpedózta a segélyt, amit pedig már a tavasztól folyósítani akarnának. Nem tudni, hogy nem csupán eljárásjogi akadékoskodásról van-e szó, mindenesetre az látszik, hogy a pénzt a vártnál nehezebb lesz eljuttatni Kijevnek.
Az sem világos, hogy mennyire elszánt a magyar fél, tehát hogy nem lehet-e valamilyen módon mégis csak eloszlatni az aggályait. Ha köti az ebet a karóhoz, akkor akár az egész akciót lehetetlenné teheti. Két európai diplomata egyelőre nem tudta megmondani, eljuthatnak-e odáig a dolgok, hogy kútba esik az egész terv.
FT
A jelentés a közelgő választással hozza összefüggésbe, hogy Orbán Viktor váratlanul blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt és fokozza a Kijev-ellenes retorikát. A támogatás célja az, hogy stabilizálja a háború sújtotta ország pénzügyeit, ám a magyarok keresztbe tettek, szinte napra pontosan a háború megindításának 4. évfordulóján.
A lavinát a magyar uniós nagykövet indította el, noha a tranzakcióban a múlt végén megegyeztek a tagok. Az volt a feltétel, hogy a magyar, a szlovák és a cseh kormány kimarad a törlesztésből és a kamatfizetésből is. De ahhoz még egyhangú határozat kellene, hogy a Bizottság igénybe vehesse hozzá a költségvetési tartalékot. Ezt használta ki a magyar kormányfő.
Magyarázatként a lap hozzáteszi, hogy Orbán elveszítheti a csatát áprilisban az urnáknál.
Politico
Magyar Péter a Fidesz nacionalista forgatókönyvét fordítja Orbán ellen. Átveszi a szuverenitási jelszavakat, valamint a Brüsszel-ellenességet, és ily módon a kormányfő legveszélyesebb kihívója lett – mutat rá a szerkesztő, Ketrin Jochecová.
A Tisza-vezér messze túlszárnyalja vetélytárság nacionalizmusban, arra építve vonja kétségbe a hatalom eredményeit. Ám ily módon alaposan megcsappantotta az EU reményeit, hogy szakítani fog a miniszterelnök-féle konfrontációval.
Szövetségesei azt mondják, a célja az, hogy szembesítse az embereket azzal, mire jutott Orbán a nacionalista retorikával. De úgy néz ki, hogy ellenfele fölé kerekedik a határon túli magyarok és a romák ügyében is. Ehhez kedvező számára, hogy a hatalom kerülgette a témát, mint macska a forró kását, amikor Fico elővette ismét a Benes-dekrétumokat. Magyar Péter viszont annál hangosabban követelte a felvidéki magyarokat sújtó új törvény eltörlését.
Bene Márton a TK Politikatudományi Intézettől azt mondja, a kormányfő nem akarta kockára tenni a jó viszonyt szlovák kollégájával. Nagyjából ugyanez volt Romániában is, ahol beállt a magyarellenes, szélsőséges elnökjelölt mögé. A felmérések összesítése alapján a Politico szerint a Tisza 11 ponttal áll az élen.
Magyar Péter odahaza a megélhetési gondokra összpontosít, de pl. a magyar gazdák érdekeinek védelmezőjeként jelenik meg, amikor elutasítja a Mercosur-megállapodást. Ukrajna kapcsán igen óvatos. Elismeri, hogy Oroszország az agresszor, de ő sem hajlandó csapatokat vagy fegyvert küldeni.
Bloomberg
A MOL éveken át hazardírozott az orosz olajjal, de most fordulatot vett a játék, miután nem jön alapanyag a Barátság-vezetéken keresztül. Ez egyben felszínre hozta a lappangó ellentéteket a térség több fővárosa között. Így látja Budapestről Thomas Escritt, aki tud magyarul.
Az ukránok ragaszkodnak ahhoz, hogy a háború miatt nem haladnak megfelelően a cső megjavításával. Ezzel szemben Budapest azt állítja, hogy Kijev zsarolja a magyar kormányt, amely épp ezért leállított a dízelszállításokat és jelezte, hogy hamarosan ugyanezt csinálhatja a gázzal és az árammal is.
Horvátország ugyanakkor azt kérdezi, miért nem vesz máshonnan kőolajat a magyar cég. A szorult helyzet alátámasztja a bírálók véleményét, hogy ti. a Fidesz nem törődött alternatív beszerezési források felkutatásával, miután kivételt kapott a szankciók alkalmazása alól.
A kudarc kihat a miniszterelnök újjáválasztási esélyeire. Ha energiahiány lép fel és megugranak az üzemanyagárak, az igencsak megnehezítheti számára, hogy megfordítsa az állást.
Washington Post
Hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság elbuktatta Trump vámpolitikáját, az azt bizonyítja, hogy a testület teszi a dolgát, illetve hogy működik a hatalmi ágak szétválasztása, érvényesülnek az egyéni szabadságjogok. Ezt tartalmazza a szerkesztőségi vélemény, amely kiemeli az ítélet indoklásából, hogy a vám - adó, tehát a Kongresszus joga eldönteni, akarja-e ilyen forrásból növelni az állam bevételeit.
Másfelől a kormányzat nem teheti meg, hogy több százmillió dollárt kivegyen az amerikai nép zsebéből, igencsak ingatag jogi indokokra hivatkozva. A végrehajtó hatalom természetesen most megpróbálja más úton-módon érvényesíteni a szándékát, de a határozathozatal napján derült ki, hogy a negyedévi gazdasági növekedés mindössze 1,4% volt, elmaradt a várttól.
Ily módon Trump számára most adott a lehetőség, hogy hagyja a csudába a vámokat a közelgő választás előtt. Ugyanakkor immár nem lehet mondani, hogy a Legfelsőbb Bíróság szolgalelkű lenne a politikussal szemben, hiszen már eddig is többször elmarasztalta. A testület változatlanul független, továbbra is elkülönülnek a hatalmi ágak. Bárcsak a törvényhozás is ilyen erőteljesen töltené be szerepét!
Wall Street Journal
A vezércikk arra inti Trumpot, hogy ne járassa le magát és ne támadja alpári módon azokat a bírákat, akik kilőtték a vámokat, az elnök gazdaságpolitikájának egyik legfőbb elemét. A Fehér Ház ura hazafiatlannak és bolondoknak nevezte azokat, akik az vámok ellen szavaztak. Ezért a lap úgy foglalt állást, hogy bocsánatkéréssel tartozik az érintetteknek.
Biztos persze, hogy nem hajlandó rá, noha a kirohanása egész elnöksége legsúlyosabb pillanata volt. Azzal vádolta meg a hat bírát, hogy azok árulók és külföldi érdekek szolgálatában cselekedtek. Főleg az a három bíró nem áll meg előtte, akiket ő nevezett ki.
Ez azonban még az ő mércéjével mérve is gusztustalan, hiszen azt állítja, hogy elárulták az Egyesült Államokat, de hogy kinek a megbízásából, azt nem mondta, mert ilyen szál nincs is.
Ráadásul ez a retorika egy-két forrófejű vazallust arra ösztökélhet, hogy erőszakot alkalmazzon az igazságszolgáltatás ellen. De a hibát nem a Legfelsőbb Bíróság követte el, hanem az elnök, mivel a vámok megszállottja.
FAZ
Ez aztán meg miféle Tanács? – kérdi Stefan Löwenstein a Trump által létrehozott új politikai képződményről. Az ún. Béketanács célja a megalakulás után is teljesen átláthatatlan. Eredetileg a gázai béke elősegítésére jött létre és fel is ajánlott egy csomó pénzt, illetve csapatot, csak éppen a terepen hiányoznak a feltételek a végrehajtáshoz.
A Hamász nem adta le a fegyvereit és Izrael nem vonult vissza. Hogy a FIFA stadiont akar építeni az övezetben, az olyan, mintha az ötlet egy párhuzamos világból származnak. De passzol Trumphoz, aki az övezetből Riviérát akart varázsolni a szépek és gazdagok részére.
Egy elejtett megjegyzésből arra lehet következtetni, hogy a testület az ENSZ felügyelő bizottságaként működne az amerikai elnök örökös parancsnoksága alatt. Nem kétséges, hogy erődemonstrációval ér fel, amikor összeránt egy rendezvényt, ahol teljes behódolást követel és erre két tucat állam hajlandó is.
Jól jön neki, hogy az EU két tagja: Magyarország és Bulgária csatlakozott a kezdeményezéshez és ezzel megosztotta a szervezetet. Ugyanakkor az Unió már kénytelen volt megtanulni, hogy Orbán kész gyorsan leválni. A magországok azonban távolságot tartanak az új grémiumtól.
Guardian
A lap kifejti, hogy a Trump-féle Béketanács sokkal inkább szolgál egyéni érdekeket, semmint a közjót. Miközben a segélyek csak csurranva-cseppenve érkeznek Gázába, Washington 10 milliárd dollárt ad az elnök vezette testületnek. A térségben a béke a jogon és a szuverenitáson múlik, édeskeveset segít rajta az egó és az, ha valaki a szakadék szélén táncol.
Hiszen a lakosság messze nem jut elég támogatáshoz, alig van ideiglenes menedék a lerombolt területen. Az újjáépítéshez szükséges anyagok bejutását Izrael gátolja. Folytatódik az erőszak, és mindezzel nehéz összeegyeztetni az említett 10 milliárdot, amelyet a Béketanács kap meg. De hogy mire, azt igazából nem tudni.
Mint ahogy az sem ismeretes, mire jogosult a grémium. A BT tavaly csak két évre adott neki felhatalmazást, de a Fehér Ház láthatólag másként gondolja. Jogot formál arra, hogy beleavatkozzon globális viszályokba. Terve felveti azt a kérdést, hogy Gáza a palesztinok hazája, vagy jutalom külső hatalmak, profitvadászok számára?
Ráadásul az USA még mindig nem fizette meg az ENSZ-nek a tagdíj-hátralékát, pedig az fölöttébb tetemes: több mint 4 milliárd, ebből mostanában Washington mindössze 160 milliót utalt át. Az övezet romokban van. Sok szakértő szerint ami ott történt, az népirtás. A palesztinok számára elfogadható utat kell kijelölni a szuverenitáshoz.
Ugyanakkor az egész fölött ott lebeg a legfőbb bizonytalansági tényező: az iráni elleni katonai fenyegetés. Bármiféle stabil békéhez türelem és kiszámíthatóság kell. A fenyegetőzések csak súlyosbítják a helyzetet. Gázában már látható az ellentmondás és a vége akár robbanás is lehet.
Monde
A vezércikk sürgeti, hogy Németország és Franciaország haladéktalanul találja meg a kiutat a kétoldalú bizalmi válságból. Jelenleg ugyanis azt látni, hogy Merz és Marcon egyáltalán nem érti meg egymást, ami nagyon nem jó, hiszen Putyin és Trump nagy vágya az, hogy megossza a földrészt.
Párizs történelmi reményeket fűzött egy éve a kancellár megválasztásához, mármint hogy a földrész megújuljon, miután Amerika magára hagyta. Ám ami most van, az hideg zuhany. A két ország nem is próbál közös nevezőre jutni. Ugyanazokban a kérdésekben vannak köztük ellentétek, mint korábban.
A németek támogatást vártak volna a Mercosur-egyezményhez és ahhoz, hogy a befagyott orosz állami vagyonból lehessen finanszírozni az ukránok megsegítését. A franciák azt szeretnék, hogy Berlin vállalja vezető szerepét a kontinensen és lépjen ki az amerikai gyámkodásból. Emellett az elnök szorgalmazta, hogy a tagok vegyenek fel közösen kölcsön a stratégiai autonómia megteremtéséhez.
A közös vadászgép gyártásának meghiúsulása jól illusztrálja a válságot. De a két országnak sok választása nincs: arra vannak ítélve, hogy közeledjenek egymáshoz, mégpedig gyorsan. Ha meg tudnak állapodni, azzal Európa előrelép. Egy hatalmasat.
Project Syndicate
A volt izraeli külügyminiszter rámutat, hogy minden esély az iráni teokrácia ellen szól és ha a papok nem térnek rá mérsékeltebb irányvonalra, akkor a bukás vár rájuk, ám az destabilizálná az egész térséget. Shlomo Ben-Ami, a toledói Nemzetközi Békeközpont alelnöke, hangsúlyozza, hogy a forradalmaknak megvan a maguk lejárati ideje.
Márpedig Iránban súlyosbodik a gazdasági válság, általános az elégedetlenség és mind nagyobb az amerikai nyomás. A mullahok útelágazáshoz érkeznek, de nem tudni, hogy rendszerük összeomlik-e, úgy, mint egykor a Szovjetunió, vagy netán átalakul valami újba, ahogy az Kínában történt.
A fő gondot abban látja, hogy a síita vezetőkön teljesen eluralkodott Izrael megsemmisítésének vágya, ezért nem törődtek azzal, hogy mit akar a nép. Megszegték a régió általános szabályát, miszerint egy rezsim legitimációja nagyjából attól függ, ad-e nagyvonalú támogatást a lakosság alapvető igényeinek kielégítéséhez.
Ehelyett az atomprogramra és a szövetséges milíciák finanszírozására herdálta el a pénzt. Időnként pedig odahaza elnyomást alkalmazott. De most az utóbbi 17 év legnagyobb tiltakozó hullámmal szembesül. És azt aligha lehet sokáig eltaposni, mert most már a küzdelem az uralkodó osztály hatalma és kiváltságai ellen folyik.
De nagy változásra nem lehet számítani, amíg az ajatollák, az Iszlám Forradalmi Gárda és a hadsereg egységes marad. Ám most benne van képben az USA is, amely óriási erőket összpontosított az öbölben. A csapásmérés veszélye még úgy is fennáll, hogy Trump most már inkább a nukleáris szerződésre összpontosít.
Mindazonáltal a katonai beavatkozás aligha eredményez demokratikus átmenetet. De azt elérheti, hogy megbukjon a rendszer, akkor pedig szír mintára polgárháború következhet. Az viszont betenne az egész régiónak. Az amerikai elnököt ezzel együtt leginkább az érdekli, hogy legyen valaki, akivel üzletet köthet.
Irán csak úgy tud kikeveredni a bajból, ha feladja atomfegyver-terveit és eléri a szankciók eltörlésé.Akkor jobbnak ígérkezik a perzsák jövője és fennmaradhat a rendszer.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >
Fordulat és rendszerváltás a politikában
Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >
Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt
Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >
Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát
A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >
Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz
Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >
A VMDK a VMSZ és a Prosperitati összefonódására figyelmeztet
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége komoly aggodalmát fejezi ki a Prosperitati Alapítvány és a Vajdasági Magyar >
„Ha Viktor megy, megy a MAGA is?”
A felmérések szerint azonban Orbán abban is megelőzte a korát, hogy kezdi elveszíteni a népszerűségét. Fidesz >
JD Vance főszerepben: „A mi emberünk Budapesten”
„JD Vance alelnök kedden Budapestre utazott, hogy beavatkozzon Magyarország vasárnapi nemzeti választásába – és micsoda látvány: >