Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kicsi, stabil és európai sikertörténet. Akkor miért fordít hátat Szlovénia a liberalizmusnak?
Orbán könyörtelen „forgatókönyvével” és Trump politikai stílusával felfegyverkezve Janez Janša újabb illiberális fenyegetést jelenthet az EU számára, ha március 22-én győz. Sétáljunk végig szinte bármely szlovén városon – vagy egyszerűen autózzunk az ország regionális útjain –, és nem lehet nem észrevenni őket. Plakátok tapadnak lámpaoszlopokra, buszmegállókra és építési kerítésekre, hirdetve egyik vagy másik politikai párt sikereit. Ez a kampányidőszak összetéveszthetetlen vizuális nyelve: Szlovénia választások elé néz. Ana Schnabl (Guardian):
Március 22-én parlamenti választásokat tartanak. Az, hogy a leköszönő koalíció – amelyet a balközép miniszterelnök, Robert Golob vezet – kitöltötte teljes ciklusát, szlovén mércével szinte csodának számít. A koalíciót a 2022-es választások előtt hozta létre Golob Szabadság Mozgalma (Gibanje Svoboda, GS), egy párt, amelyet mindössze hónapokkal korábban alapított az állami energiacég egykori vezetője. Első választási szereplésén a párt 90 parlamenti helyből 41-et szerzett meg – ez a függetlenség óta a legerősebb egyéni párteredmény.
Golob elsöprő győzelme lehetővé tette, hogy a Szociáldemokratákkal (SD) és a Baloldallal (Levica) lépjen koalícióra, így 53 mandátumot biztosítva – ami ritka stabilitást jelent Szlovénia széttagolt rendszerében.
Golob kormánya nem volt tökéletes. A Szabadság Mozgalom villámgyors felemelkedése azt jelentette, hogy korlátozott kormányzati tapasztalattal került hatalomra; az improvizáció időnként túlságosan is nyilvánvaló volt. Ennek ellenére kézzelfogható eredményeket tud felmutatni. A 2023-as pusztító árvizek után előzetes pénzügyi segítséget biztosított az önkormányzatoknak és az állampolgároknak még a végső kárfelmérés előtt. Az energiaválságot olyan intézkedésekkel enyhítette, amelyek megvédték a háztartásokat és a vállalkozásokat az elszabaduló áraktól.
A kormány emelte a minimálbért, megerősítette a kulturális dolgozók munkavédelmét, és bevezette a régóta halogatott hosszú távú gondozási rendszert is. A progresszív szakpolitikai újítások jelentős része a legkisebb koalíciós partnertől, a Levicától származik, amely a 20 minisztériumból mindössze hármat irányít. Intézkedéseik gyakran olyan társadalmilag kiszolgáltatott csoportokat céloznak, amelyek nem feltétlenül alkotják a választói bázisukat.
Az elmúlt négy évben nem egyszer szorult ökölbe a gyomrom. De már nem várom el a parlamenti demokráciától, hogy radikális átalakulást hozzon. Amit elvárok, az a fokozatos, stabil változás: apró javulások, az alapvető jogok tiszteletben tartása és az alapvető szabadságjogok védelme. És legalább azt, hogy demokratikus maradjon.
E mércék szerint a jelenlegi kormány hibás, de nem illiberális. Az intézmények működtek. A médiatér, bár polarizált, megőrizte pluralizmusát. A civil társadalom rendszerszintű megfélemlítés nélkül működhetett.
Mindezek ellenére Golob Szabadság Mozgalmának támogatottsága csökkent. A keményjobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) következetesen az élen áll a közvélemény-kutatásokban, néhány ponttal megelőzve a Szabadság Mozgalmat. Szavazótábora figyelemre méltóan hűségesnek bizonyult. Míg a balközép szavazók lelkesedés és csalódottság között ingadoznak, az SDS hívei kitartanak.
Ami különösen szembetűnő az SDS-ben más európai szélsőjobboldali pártokhoz képest, hogy nem kívülről betörő szereplő. A szlovén jobboldal központi pillére, és kormányzati tapasztalattal is rendelkezik: hosszú ideje vezetője, Janez Janša, háromszor volt miniszterelnök az ezredforduló óta.
Első, a 2000-es évek közepén töltött ciklusában az SDS hagyományos konzervatív pártként kormányzott, későbbi mandátumai azonban sokkal megosztóbbak voltak. Janša 2012–13-as kormánya tömegtüntetések közepette bukott meg korrupciós vádak miatt. Őt magát két év börtönbüntetésre ítélték, bár az ítéletet később hatályon kívül helyezték. Legutóbbi kormányzása, 2020 és 2022 között, a Covid-járvány idejére esett – és egy élesebb illiberális fordulatot hozott. Kormánya hónapokra felfüggesztette a Szlovén Hírügynökség finanszírozását, ismételten támadta a közszolgálati RTV Sloveniját, megpróbálta átalakítani az állami intézmények felügyeleti testületeit, és nyíltan konfrontálódott újságírókkal a közösségi médiában.
Szerencsére a bíróságok ellenálltak. A civil társadalom mozgósult. Tízezrek tüntettek Ljubljanában, sokan kerékpáron. Janša kísérletei az intézményi rendszer és a jogállamiság egyes részeinek kiüresítésére azonban elég komolyak voltak ahhoz, hogy az Európai Parlament figyelmeztetéseket adjon ki.
Az SDS-nek nem kellett újra feltalálnia magát ellenzékben. Az elmúlt négy évben jól bevált ideológiai paneleire támaszkodhatott: a „részrehajló” sajtó ostorozására, a migrációval kapcsolatos félelmekre, a túlzott szabályozás bírálatára és a kultúrharcos vádakra az oktatás terén. Az ismétlés bevált.
Ami szintén megváltozott, az az európai politikai környezet, amelyben ez a retorika működik. Amikor Janša legutóbb miniszterelnök volt, a közmédia elleni támadásai és az állami intézmények átalakítására tett kísérletei jelentős hazai és nemzetközi ellenállásba ütköztek. Ma a globális helyzet másképp fest. Trump elnöksége normalizálta a médiával és az igazságszolgáltatással szembeni nyílt ellenségességet, és gyakorlati mintát adott azoknak a politikusoknak, akik a polarizációra, az intézményekre gyakorolt nyomásra és ellenfeleik folyamatos delegitimálására törekednek. Ennek a modellnek a változatai azóta Európában és azon túl is elterjedtek és továbbfejlődtek.
Janša, aki csodálója Trump politikai stílusának, jól illeszkedik ebbe. Nemrég kijelentette, hogy szívesebben kormányozna abszolút többséggel, azzal érvelve, hogy a koalícióépítés időpocsékolás, amit inkább szakpolitikai intézkedésekre kellene fordítani. Önmagában ez türelmetlenségnek hangozhat a parlamenti matematikával szemben. A jelenlegi globális klímában azonban többet jelent: vágyat arra, hogy kompromisszumok súrlódása nélkül lehessen cselekedni.
Az elmúlt évben sok lehetséges SDS-szavazótól hallottam ugyanazt az érvet: „legalább ő cselekszik”, és „rendre van szükségünk”. Nő a türelmetlenség a koalíciós alkudozással szemben, és él az a – nem mindig tényeken alapuló – benyomás, hogy a liberális kormányok gyengék és túlságosan eljárásközpontúak. A határozottság iránti vágy gyorsan átcsaphat a hatalomkoncentráció elfogadásába.
Egy új, SDS-vezette kormány valószínűleg határozott lépéseket tenne például a migráció terén, ahol szigorúbb határellenőrzést és biztonságközpontú megközelítést szorgalmaz, amely a mozgást elsősorban fenyegetésként kezeli. Deregulációt és „üzletbarátabb” környezetet ígér. A „reform” és „depolitizálás” nyelvezete könnyen a végrehajtó hatalom szorosabb befolyását jelentheti a médiára és az igazságszolgáltatásra. Ezek közül egyik sem sértené feltétlenül azonnal a demokratikus eljárásokat. Az illiberalizmus ritkán teszi ezt kezdetben. Lépésről lépésre halad, a törvény keretein belül, belülről alakítva át az intézményeket.
Szlovénia intézményei továbbra is az Európai Unió jogrendjébe ágyazódnak. Civil társadalma aktív és ellenálló. Az ország nincs eleve elrendelve demokratikus visszalépésre. De a különbség a jelen és Janša korábbi kormányai között az, hogy az illiberális politika módszerei, narratívái és nemzetközi szövetségei ma erősebbek és szervezettebbek, mint valaha. Van precedens, igazolás és kölcsönös megerősítés.
Ezért érződik ez a választás kevésbé rutinszerű demokratikus folyamatnak, és inkább strukturális döntésnek. Nem pusztán balközép és jobboldal között, hanem egy hibás pluralizmus és egy olyan kormányzási modell között, amely alatt a demokratikus normák nagyon gyorsan erodálódhatnak.
Ana Schnabl szlovén író, szerkesztő és kritikus
Következő cikk: Vageszt nem hagyták nyugton a délszláv események
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >
Fordulat és rendszerváltás a politikában
Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >
Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt
Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >
Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát
A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >
Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz
Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >
A VMDK a VMSZ és a Prosperitati összefonódására figyelmeztet
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége komoly aggodalmát fejezi ki a Prosperitati Alapítvány és a Vajdasági Magyar >
„Ha Viktor megy, megy a MAGA is?”
A felmérések szerint azonban Orbán abban is megelőzte a korát, hogy kezdi elveszíteni a népszerűségét. Fidesz >
JD Vance főszerepben: „A mi emberünk Budapesten”
„JD Vance alelnök kedden Budapestre utazott, hogy beavatkozzon Magyarország vasárnapi nemzeti választásába – és micsoda látvány: >