Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Nádasdy Ádám elment, mi meg maradunk vele, a szövegeivel
Szerbhorváth György
Nem emlékszem, csak egyszer vagy többször járt a mi kis kishegyesi Dombos Festünkön, de annyi rémlik, mintha egy nyelv-isten lépett volna elénk, a negyven fokban, legyek által legyezve, és tényleg nem tudom, pontosabban épp erre emlékszem (de lecseszne most, hogy se pontosság, se dátum, se időzítés, se semmi, csak az, ahogy ül, s beszél, maga az alakja, ez van meg, tehát), szóval legutóbb az újabb Shakespeare-fordításairól beszélt, hogy mindig mindent újra kell gondolni, fordítani, értelmezni, avagy újra alkotni. Minden szöveg mindig legyen új. Akkor már megvolt eme fordítás-könyve, dedikáltattam, ezek szerint ez marad az utolsó lenyomata tőle. Szerbhorváth György:
Nemrég egy barátnőm megszervezte, nézzük meg már a HANEM együttes koncertjét, Nádasdy Ádám felolvas londoni leveleiből, írásaiból. Egyszer voltam Londonban, épp ez a barátnőm mondta egy év után akkor, hogy az ötnapos élményeim ecseteléséből le kellene valahogy állni, jókat mondok, de már uncsi. Más emberek is voltak már Londonban. Kicsit szégyelltem magam, hogy ennyit dumálok Londonról, de amikor olvastam Nádasdy írásait Londonról (is), a szégyen másodlagossá vált, mit nekem az. A fontos, hogy az ember lehet mindig más, HANEM, akkor is.
Nádasdy londoni írásait sajnos eme esten már nem hallhattam a szerző eredeti hangján, mondták, beteg. Jó, beteg, ki nem az ebben az országban? Majd jól meggyógyul. Mi magyarok, ha valamiben jók vagyunk, betegnek nagyon jók vagyunk Különben is, ha valaki megkérdezi a másikat, hogy vagy, azt válaszolja, jól vagyok, vérnyomás, cukor, rák, vagy valami. Maj lesz vmi.
S kinek a lelkét nem viseli meg, hogy így vagy úgy kisebbség létben Sein zum Tode? Enélkül hová lennénk? Meg Minderheit? Ha jól rémlik, ő eleve nyelvi kisebbségi-többségbe született. Bár szerencséjére az összes barátja valahol kisebbségi volt, maradt. S valójában, két kezünket kell összetennünk, ha több nyelvi közegben nevelkedsz, mint ő, és minden mást is bevállalsz, és leszarod a többséget.
Hogy Ádám összes könyvét olvastam-e? Nem tudom, egy kisebbséginek több fele van a kis könyvtára, elszórja a könyveket, szétosztja, kölcsön adja. Nem mindig kapsz mindig mindent vissza. Kölcsön könyv visszajár? Aligha. De addig jó, amíg az ő könyveit is nem tudom kiknek adtam oda. Egy biztos, amikor otthon (?) rendezem a könyvespolcokat, Nádasdy elöl kell legyen.
Azt sem mondhatnám, hogy barátok voltunk. Én szinte mindent elolvastam tőle, egyszer egy színházi előcsarnokban mondta, hogy olvassa az írásaimat az Élet és Irodalomban. Mintha Nobel-díjat kaptam volna (Kossuthot nem mondanék).
Szóval, mivel nyelvész is volt, én meg olvasószerkesztek is, a lucidus kis írásai mindig letaglóztak, mennyire kinek a nyelv az otthona, s mennyit kell még tanulni, pont, vessző, és maga a dolog: a szó, a tagmondat, a mondat. Az otthon tehát a nyelv, nem London, Budapest, Kishegyes.
Nem emlékszem, csak egyszer vagy többször járt a mi kis kishegyesi Dombos Festünkön, de annyi rémlik, mintha egy nyelv-isten lépett volna elénk, a negyven fokban, legyek által legyezve, és tényleg nem tudom, pontosabban épp erre emlékszem (de lecseszne most, hogy se pontosság, se dátum, se időzítés, se semmi, csak az, ahogy ül, s beszél, maga az alakja, ez van meg, tehát), szóval legutóbb az újabb Shakespeare-fordításairól beszélt, hogy mindig mindent újra kell gondolni, fordítani, értelmezni, avagy újra alkotni. Minden szöveg mindig legyen új. Akkor már megvolt eme fordítás-könyve, dedikáltattam, ezek szerint ez marad az utolsó lenyomata tőle.
Persze, ki az, aki ötödszörre újra akarja olvasni a királydrámákat, csupa halál, meg izé, meg már megint minek, rám is mindig rám szólnak, hagyjam már a háborúkat. De ez igazságtalan, a háború ma is itt van satöbbi bla-bla-bla, talán nem véletlen, hogy Nádasdy Ádám ennyire vonzódott a királydrámákhoz, meg minden ilyesmihez. Amikor nekem elmesélte, vagy másutt is, mit s miért döntött úgy, ahogy, azt éreztem, kurvaélet, mekkora ember. Valaki, aki meri vállalni magát, nagyobb hülyeséget ne mondjak: a saját életét. Erre nagyon sokan nem vagyunk képesek, sőt, szinte alig valaki.
Persze, minden dráma végén meghal valaki, szinte mindenki. Ő most elment, függöny le, mi meg maradtunk, a mi kis egyre rosszabbul írott vagy beszélt magyar nyelvünkben, amiben élünk, de hozzá kell tenni, ő most is azt mondaná: jól van ez, jól írsz, jól beszélsz, csak legyen értelme. A szomorúságunkat meg most tegyük félre, öröm volt, hogy köztünk élt. A többi egy nagy fakkoff, ma, hétfőn, biztosan.
Következő cikk: VMDK: Teljes átláthatóságot és elszámoltathatóságot!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csapdahelyzet a VMSZ számára
Ezek a kizárólagos mondatok az egész vajdasági magyar közösség üzenetét tolmácsolták és szembeállították a határon túli >
VMDK: Stop a politikai erőszaknak!
A megfélemlítés eszközei nem válhatnak a politikai küzdelem részévé! Követeljük a rendőrségtől és az illetékes hatóságoktól >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Radics Viktória: Pásztor és társai a csatlósok közé tartoznak, tehát cinkosok és bűnrészesek
Magyar Péter karakán, szavatartó politikusnak látszik, aki nem legyint elnézően a Fidesz bandavezéreinek és csatlósainak bűneire >
A VMSZ POLITIKAI ÉS ERKÖLCSI BUKÁSA
Pásztor Bálintnak és politikai körének vállalnia kellene a felelősséget, és távoznia a közéletből. Ha ezt nem >
A VMDK azt üzente Magyar Péternek, hogy ne melengesse keblén a viperát!
Felháborító, hogy azok beszélnek partnerségről, akik az utolsó pillanatig kétes körülmények között gyűjtötték a levélszavazatokat a >
Önök legnagyobb bűne, hogy minderről a vajdasági magyarság egy jelentős része még csak nem is hallott!
Az az igazság, hogy Önök morálisan olyan mélyre süllyesztették ezt a társadalmat, hogy évtizedekbe telik majd >
Jó lenne, ha a damaszkuszi úton a VMSZ nem tagadná meg önmagát
Miután a VMSZ vezetői a magyarországi parlamenti választások után azzal mosakodnak, hogy ők nem tehetnek róla, >
Szerbia a mérsékelt autokráciák között
Aleksandar Vučić elnök és a Szerb Haladó Párt uralja a politikai rendszert, hatékonyan ellenőrizve a kormányt, >
VMDK: Palics többet érdemel nem csak kirakatintézkedéseket
Juhász Bálint „stratégiai fejlesztésről” szóló kijelentései, valamint a VMSZ politikusainak – köztük Pásztor Bálint – támogatása >
VMP: A VESZTES POLITIKUSOK LEMONDÁSÁT KÖVETELJÜK
Miután Pásztor Bálint a VMSZ-t belerángatta egy vesztes politikába, és a végsőkig kitartott a FIDESZ támogatása mellett, akkor >
PÁSZTOR BÁLINT – BUKOTT POLITIKUS
A kialakult új helyzetben indokolt lenne, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség vezetése levonja a következtetéseket, ami >