2026. május 7. csütörtök
Ma Gizella, Gusztáv névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A Vidék filozófiája

Végel László
Végel László
A Vidék filozófiája

Ez az a populizmus, kollektivizmus, nacionalizmus, népiesség, amely nem képes lépést tartani a modernizáció kihívásaival, s ha szembe találja magát vele, akkor eltorzul és veszélyes demagógiává válik. A Vidék filozófiája, nem a „kommunizmus fekete krónikája”, hanem a kelet-közép-európai és a balkáni „keletiség fekete krónikája”, amelyben az antikommunizmus ugyanolyan ördögi lehet, mint a kommunizmus, a vadul burjánzó kapitalizmus pedig semmivel sem ígér kedvezőbb kilátásokat, mint a profetikus antikapitalizmus. Ahol még a szabadság is zsarnokságról álmodik.” Végel László:

2026. május 05., kedd

Urbán András nagy vállalkozásáról olvasok: a zenicai Népszínházban színre állította Radomir Konstantinović esszékötetét, a Vidék filozófiáját. Ez a könyv a kritikus és az ellenzéki értelmiség kézikönyve, amely nem csupán Szerbiában fontos mű, hanem az egész ex-Jugoszláviában. Az 1969-ben megjelent alapmű még ma is a nacionalizmus és a populizmus egyik legmélyrehatóbb és legkomplexebb kritikájának számít. Nem véletlen ugyanis, hogy ma is a populisták Konstantinovćot az első számú közellenségnek számítják. 1989-ben a rigómezei csata 600. évfordulójának megünneplése alkalmából Ivan Stambolić Szerbia elnöke többek között éppen Konstantinovićot nevezte ki abba a bizottságba, amely a jubileumi ünnepséget irányelveit szabta volna meg. Tanúként emlékezem arra, hogy Konstaninović Jovan Ćirilov segítségével, milyen nagy szellemi fölénnyel bizonyította be, hogy a rigómezei csata európai jelenség, amit semmiképpen sem ünnepelhető nacionalista jelszavakkal. Sajnos időközben Slobodan Milošević megbuktatta Stambolićot, akit Milošević belügyesei meggyilkoltak és holttestét egy Fruška-gora-i meszesgödörbe vetették. A dokumentumot, amelyen Konstantinovic is dolgozott pedig a papírkosárba vetették.  Milošević magáévá tette a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Memorandumát. Az egyik legnagyobb szerb prózaíró és esszéista Radimir Konstantinović pedig sosem lehetett a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. Nem egy, hanem több akadémikus is a halála után is megbélyegezte Konstantinovićot. Nem lehetett tagja a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiának, de a Boszniai Tudományos és Művészeti Akadémia egyhangúan a sorai közé választotta. Előveszem a Másik világ című esszémet, amely magyarul mindeddig nem jelenhetett meg, amelyet 2003-ban a szarajevói Konstantinović-tanácskozáson olvastam fel, abból az alkalomból, hogy Radomir Konstantinovićot megválasztották a boszniai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává.  Az esszé a Krug 99 kiadásában jelent meg Szarajevóban. „Miközben Konstantinović regényei ezzel a Mefisztóval vívódó én-t ábrázolják, addig a Vidék filozófiája az egyes emberbe beköltöző kollektív Mefisztót elemzi. Némileg leegyszerűsítve úgy látjuk, hogy a Vidék filozófiája valójában e régió szörnyű keleti arcát ábrázolja, amely pár évszázada viaskodik a nyugati arccal. Ez az a populizmus, kollektivizmus, nacionalizmus, népiesség, amely nem képes lépést tartani a modernizáció kihívásaival, s ha szembe találja magát vele, akkor eltorzul és veszélyes demagógiává válik. A Vidék filozófiája, nem a „kommunizmus fekete krónikája”, hanem a kelet-közép-európai és a balkáni „keletiség fekete krónikája”, amelyben az antikommunizmus ugyanolyan ördögi lehet, mint a kommunizmus, a vadul burjánzó kapitalizmus pedig semmivel sem ígér kedvezőbb kilátásokat, mint a profetikus antikapitalizmus. Ahol még a szabadság is zsarnokságról álmodik.” Az egyik legjelentősebb szerb értelmiségit a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia méltatlannak tartotta a tagságra. Bosznia igen!  Ezek után érthető, hogy a Vidék filozófiája című alapművet Urbán András épen Boszniában állította színre.

 

2026. május 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A jövő előttünk, de a múlttal mi lesz?

Magyarország április 12-én abba a történelmi léptékű korszakba lépett, amikor a közmondás végre maguk az elnyomók >

Tovább

A Vidék filozófiája

Ez az a populizmus, kollektivizmus, nacionalizmus, népiesség, amely nem képes lépést tartani a modernizáció kihívásaival, s >

Tovább

Kérdések zuhataga egy szép napon:

Tudja-e Pásztor Bálint és a többiek, hogy önmagukon kívül más is van a világon? Ideje ennek az >

Tovább

VMDK: Elfogadhatatlan a politikai kontroll a vajdasági magyar közmédia felett

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elfogadhatatlannak tartja a MNT alapítású médiumok ilyen jellegű korlátozását és politikai >

Tovább

Pásztor megtorpant a damaszkuszi úton

„A Fidesz továbbra is stratégiai partnerünk, a választások után koalícióra lépünk a haladókkal”, jelentette ki Pásztor >

Tovább

Amikor belép a színre az átállók sáskahada

A milliárdok bizarr menekítéséről Magyar Péter számolt be, szerinte a Fidesz belső körei külföldre mentik a >

Tovább

A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK

Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >

Tovább

Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?

Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >

Tovább

„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot

Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >

Tovább

Hátulról kapaszkodnának a szekérre

A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >

Tovább

VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >

Tovább

A szörnyű egyoldalúság

Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >

Tovább