Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Etnikai tisztogatás és nosztalgia
Úgy tűnik, Szerbiában kevesen hajlandók szembenézni a valósággal. Az üres nyilatkozatok, a pátosszal teli, guszlárok által kísért átkozódások és a romantikus harcosok megidézése helyett inkább azon kellene dolgozni, hogy szerbek és albánok együtt tudjanak élni azon a földön, amelyet évtizedek óta a birtoklási vágy, a gyűlölet és az a tévhit tesz halálossá, hogy együttélésük lehetetlen. Ehhez azonban arra lenne szükség, ami ma a legelérhetetlenebb: a józan észre. Az a nosztalgia, amelyet Snežana Paunović miniszter nyíltan táplál egy végig nem vitt etnikai tisztogatás iránt, és amelyet élete kudarcaként él meg, Szerbia súlyos elsötétülésére és az általános társadalmi széthullás folytatódására utal. Ljubodrag Stojadinović (Peščanik):
Ha 1998-ban Snežana Paunović lett volna Slobodan Milošević helyében, megtisztította volna Koszovót az albánoktól. Erről a Kurirnak beszélt az a politikus, aki ma Đuro Macut kormányának minisztere. Miközben a meg nem valósult albánellenes etnikai pogrom miatt bánkódott, Paunović azt fejtegette, hogy szívesen lett volna Milošević reinkarnációja, hogy véghezvigye azt, amit ő nem tett meg. Nem mintha nem akarta volna – csak nem jutott rá ideje.
Paunović miniszter magával hordozza Milošević politikai örökségét, a kormányba pedig Ivica Dačić pártjából érkezett. Ez a politikai csoport régen beleolvadt a Szerb Haladó Pártba (SNS), elveszítette önálló arculatát, és fokozatosan eljelentéktelenedik. Paunović most Milošević be nem teljesült elképzeléseit idézi fel a „tiszta szerb Koszovóról”, közvetve azt sugallva, hogy a volt elnökből hiányzott az erő és az elszántság ahhoz, hogy megtegye azt, amit szerinte meg kellett volna tennie. Ezért épít utópiát a személyiségek „helycseréjére”, és ezért sajnálja, hogy nem ő volt akkor Milošević helyében.
Történelmi időutazásában Paunović ugyan kihagyott néhány fontos elemet a „szent szerb földről” szóló szomorú mítoszból, de megpróbálta felértékelni a vezető – vagyis saját maga – szerepét egy meg nem valósult bűnös tervben. Számos elképzelés és számos bűncselekmény megvalósult, ám a modern Szerbia egyik minisztere most hirtelen úgy látja: Milošević nem tette meg mindazt, amit meg kellett volna. Már csak az utolsó lépés hiányzott.
Honnan ez a szörnyű siránkozás egy múltbeli etnikai tisztogatás elmaradása miatt? Ez a múlt Szerbiában valójában még nem zárult le, ugyanakkor Koszovó ügyében bizonyos folyamatok már visszafordíthatatlanok.
A Pećen született miniszter azt állítja, hogy élete fő művét nem kivégzések jellemezték volna. Az összes albán – erőszakkal – „anyaországába” került volna. Csakhogy ilyen távozás nem létezhet kitelepítés és deportálás nélkül. A terroristákat természetesen fizikailag megsemmisítették volna, és minden „biztosan és tisztán” lezárult volna. Valahol itt gyökerezik Snežana Paunović bánata és dühe: a Kurir hasábjain nyilvánosan gyászol egy meg nem valósult nemzeti projektet.
Macut – vagy inkább Vučić – minisztere váratlan nacionalista-soviniszta fellángolásában a dolgok középpontjába a „végső megoldás” gondolatát állította. Felfogása szerint semmi sem akadályozza, hogy Koszovó Szerbia szíve legyen, egyetlen tényező kivételével: az ott élő albánok. Róluk soha senki nem vesz tudomást, amikor a „szerb Koszovó” sorsáról beszélnek.
Ez lenne a „szerb világ” központi témája is – egy olyan világé, amelyben nincs hely mások számára. A jelenlegi uralkodó állítólag mindent elfogadott, hogy végül semmit se adjon fel. Ebből a kaotikus politikai filozófiából nőtt ki Milan Radoičić vezetésével az a félkatonai-terrorista akció is. Ez a vállalkozás hű képet adott a koszovói „új hősökről”, és talán az utolsó katasztrofális kísérlete volt annak, hogy a hadsereg, a rendőrség és a bűnbandák főparancsnoka bármit is beírjon a történelembe.
Mindaz, ami történt, a szerbek és az albánok újkori történelmét rettenetes tapasztalattá, a politikai megoldásokat pedig hosszú és drámai agóniává tette. Mindez azonban nem oltotta ki a „hatékonyabb múlt” iránti ábrándokat. A miniszter befejezetlen ügyekről szóló emlékezése biztos jele annak, hogy egyes fejekből még mindig nem párolgott el a hit: a nagy bűntettek képesek eredményt hozni.
Úgy tűnik, Szerbiában kevesen hajlandók szembenézni a valósággal. Az üres nyilatkozatok, a pátosszal teli, guszlárok által kísért átkozódások és a romantikus harcosok megidézése helyett inkább azon kellene dolgozni, hogy szerbek és albánok együtt tudjanak élni azon a földön, amelyet évtizedek óta a birtoklási vágy, a gyűlölet és az a tévhit tesz halálossá, hogy együttélésük lehetetlen. Ehhez azonban arra lenne szükség, ami ma a legelérhetetlenebb: a józan észre.
Az a nosztalgia, amelyet Snežana Paunović miniszter nyíltan táplál egy végig nem vitt etnikai tisztogatás iránt, és amelyet élete kudarcaként él meg, Szerbia súlyos elsötétülésére és az általános társadalmi széthullás folytatódására utal.
Következő cikk: VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Szégyentelen hazugság, amellyel manipulálni próbálnak – ez veszélyes játék”
„A rezsim könnyelműen ragaszt címkéket emberekre, amelyek ellenszenvet és gyűlöletet kelthetnek egy olyan közvéleményben, amelyet a >
Orbán választási katasztrófája után a Fidesz szabadesésben van
Három hónappal a magyarországi parlamenti választások után a korábban kormányzó jobboldali populista Fidesz párton egyre komolyabb >
Visszhangok és reakciók
Mi zavarta fel ennyire a CRTA kutatásában? Aligha az, hogy a Diáklista támogatottsága (44,9%) meghaladja a >
FAZ: Szerbia elnökének háborús útja Boszniában
Aleksandar Vučić maga is büszkén beszélt boszniai háborús szerepéről. A német lap nyitva hagyja a kérdést, >
Albán testvérek
A keserű irónia pedig a következő: azt a népet, amelyet a szerb közbeszéd évtizedeken át láthatatlanná, >
Trump, nem Irán, a világ legnagyobb veszélye. Ő egy egyszemélyes tömegpusztító fegyver
Ki állíthatja meg Trumpot? A Kongresszus felszólította, hogy fejezze be a háborút, vagy kérjen hivatalos felhatalmazást. >
Szerbia megbukna
„Szerbiában jelentősen nőtt a politikai nyomás az igazságszolgáltatásra és az ügyészségre, miközben az állami szervek erre >
Napjaink fő kérdése, hogy tekintélyuralmi irányba fordul-e Európa
„Nem megoldás, ha abban reménykedünk, hogy az amerikai elnök jókedvű” – mondja a Süddeutsche Zeitungnak adott >
Szerbia Európa szemében
Végül is honnan ered ez az ellenszenvünk Európával szemben? Ez a kissé rosszindulatú hajlam, hogy állandóan >
Repedések az SNS-ben
Mindez nem meglepő. A korlátlan hatalom időszaka véget ért, számos személyes ambíció beteljesületlen maradt, és a >
Sajnos ez a helyzet
Tehát tiszta a kép. A VMSZ megy tovább a "lenini úton", húzva magával a legtöbb vajdasági >
A szerb miniszter gyűlöletbeszéde: Visszatérés a kilencvenes évek politikájához
Ez a fejezet soha nem zárult le. A nacionalista ideológia éppen ezt teszi: folyamatosan feltépi a >