2026. július 23. csütörtök
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

„Szégyentelen hazugság, amellyel manipulálni próbálnak – ez veszélyes játék”

Miért került ismét elő a vajdasági szeparatizmus kérdése?

„Szégyentelen hazugság, amellyel manipulálni próbálnak – ez veszélyes játék”

„A rezsim könnyelműen ragaszt címkéket emberekre, amelyek ellenszenvet és gyűlöletet kelthetnek egy olyan közvéleményben, amelyet a kormánypárti médiumok folyamatosan mérgeznek ezekkel a tartalmakkal. Emiatt mindig fennáll a veszélye annak, hogy valakit az utcán is megtámadnak, a közösségi médiában pedig már szinte minden gátlás megszűnt. Ezeket a következményeket váltják ki az ilyen politikai üzenetek. Ez az egyik oka annak is, hogy mára olyan társadalommá váltunk, amely működésképtelen, hisztérikus, végletesen megosztott és tele van gyűlöletbeszéddel a nyilvánosságban. Ennek fő előidézői pedig azok, akik jelenleg hatalmon vannak. Ana Brnabić kijelentése ezt ismét egyértelműen bizonyítja”. Marko Batanski (N1):

Összesen 17 hónap telt el azóta, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) szentendrenapi (Sretenje) nagygyűlésén, Sremska Mitrovicában elfogadták a Vajdaságról szóló nyilatkozatot – azt a dokumentumot, amelynek elvileg pontot kellett volna tennie az autonóm északi tartomány elszakadásáról szóló történet végére. Mindmáig azonban nem ismert, hogy a nyilvánosságban valójában ki szorgalmazta ezt a forgatókönyvet.

 

Néhány nappal ezelőtt azonban váratlanul a szerb parlament elnöke, Ana Brnabić azt sugallta, hogy a Európa-párti ellenzék szeparatista törekvéseket dédelget.

 

Marija Srdić, Željko Bodrožić és Aleksandar Popov az N1-nek úgy nyilatkozott: a „vajdasági szeparatizmus” kérdése a valóságban nem létezik, napirenden tartásának célja pedig a félelemkeltés és a társadalom megosztása.

 

„Az Európai Szerbiáért Platform első pontja: Vajdaság számára már lefoglalták a +384-es nemzetközi hívószámot. Most Vajdaságot járják majd, hogy népszerűsítsék ezt a tervet és minél szélesebb támogatást szerezzenek hozzá. Csak az igazság kedvéért” – írta Ana Brnabić az X közösségi oldalon, reagálva arra, hogy Marinika Tepić, a Szabadság és Igazság Pártjának (SSP) alelnöke bejelentette: a Platform Vajdaságban kezdi meg országjárását.

 

Valójában nem ez az első alkalom, hogy a hatalom képviselői – politikusokat, diákokat vagy újságírókat – szeparatista szándékokkal vádolnak.

 

A kormányzat ezt időről időre, minden különösebb előzmény nélkül teszi.

 

Ezzel szemben az állami vezetés teljesen hallgatott akkor, amikor kívülről érkezett provokáció Vajdaság elszakításának ügyében: 2022-ben a mára már volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor olyan sálat viselt, amelyen a „Nagy-Magyarország” térképe szerepelt, beleértve a mai Bácska területét is.

 

Rég elfeledett nyilatkozat

 

Aleksandar Vučić szerb elnök 2025. február 7-én közölte, hogy ismét kezdeményezések indultak Vajdaság „a lehető legszélesebb autonómiájának” megadására, amelyek szerinte „megpróbálják visszaélni az ország fiataljaival”. Arról azonban nem beszélt, pontosan kikre gondol, illetve kik ösztönzik ezeket a kezdeményezéseket.

 

„Attól kezdve, hogy Vajdaság köztársaság legyen, egészen odáig, hogy vajdasági nyelvről beszélnek, sőt Vajdaság Szerbiától való elszakításának ötletéig” – írta Vučić Instagram-oldalán, amikor az újvidéki pályaudvar előtetőjének összeomlását követően hónapok óta tartó diák- és polgári tiltakozások zajlottak.

 

Ha a „köztársaság” szó nyomán keressük az előzményeket, 2025 januárjának elején Újvidék több pontján megjelentek a „Vajdaság Köztársaság – LSV” feliratú graffitik.

 

Az Autonomija portál szerint azonban a Szerb Haladó Párt aktivistái – akiket egyes újságírók felismertek – az újvidéki Péterváradi hídra „Vajdaság Köztársaság” feliratú transzparenst függesztettek ki, miközben erre készültek, a kommunális rendőrség biztosította őket.

 

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) végül elhatárolódott ezektől az esetektől.

 

Nem sokkal Vučić Instagram-bejegyzése után nyilvánosságra került a Vajdaságról szóló nyilatkozat, amelyet rendkívüli gyorsasággal el is fogadtak az SNS február 15-i, sremska mitrovicai nagygyűlésén.

 

„A vajdasági szeparatizmus hívei Szerbia további szétverését akarják” – jelentette ki Vučić azon a napon, amikor Kragujevacban a diákok vezetésével az egyik legnagyobb tüntetést tartották.

 

A nyilatkozatot elfogadták, Vučić pedig ezen a rendezvényen jelentette ki először, hogy legyőzte a „színes forradalmat”.

 

Miközben a „színes forradalom feletti győzelem” története – többnyire szatirikus felhanggal – még ma is időről időre felbukkan a közbeszédben, a Vajdaságról szóló nyilatkozat teljesen eltűnt a nyilvánosságból.

 

Oszd meg és uralkodj

 

Vajdaság elszakadásának témája időnként ismét előkerül – ha nem számítjuk Vojislav Šešelj rendszeres szerepléseit a kormánypárti médiában –, többnyire minden konkrét ok nélkül, és főként napi politikai célokra felhasználva.

 

Az N1-nek nyilatkozó Željko Bodrožić, a Kikindske hetilap főszerkesztője szerint a jelenlegi hatalom és Aleksandar Vučić, akárcsak más autoriter rendszerek, a félelmet használják politikai támogatásuk fenntartásának üzemanyagaként.

 

„Hatalomra kerülésük első napjától azt sulykolják, hogy veszélyben van az állam, veszélyben van az elnök, minden szomszéd háborúzni akar velünk. Mivel a külső ellenségekkel már kimerítették ezt a történetet, most jönnek a belső ellenségek. Ez mindig is kampányuk része volt: kitalálni, eltúlozni dolgokat. Így lettek a diákok terroristák, a vajdaságiak pedig szeparatisták. Ez már teljesen elkoptatott történet, miközben az ürügyek egyre nevetségesebbek.”

 

A Bravo újvidéki mozgalom aktivistája, Marija Srdić szerint a „vajdasági szeparatizmus” csak azért került ismét elő az SNS állandó megosztó narratívái közül, mert a közvélemény-kutatások és a közelgő választások ezt diktálják.

 

„Sem Vajdaságban, sem Szerbia más részein nem léteznek olyan politikai erők, amelyek Vajdaság elszakadását követelnék. Amikor Ana Brnabić ilyen vádakat fogalmaz meg, a vajdaságiak inkább internetes mémekkel reagálnak.”

 

Hasonló véleményen van Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központ igazgatója is.

 

„A jelenlegi rezsim csak úgy tud kormányozni, hogy megosztja és egymás ellen fordítja az embereket. Az igazi paradoxon az, hogy éppen ők felelősek azért, hogy Szerbia mára szinte késsel kettévágott ország lett.”

 

Popov szerint a hatalom ott talál ki szeparatizmust, ahol annak semmilyen nyoma nincs.

 

„Egyetlen komoly politikai tényező sem mondta soha, hogy Vajdaságnak el kellene szakadnia Szerbiától. Ez a hatalom manipulációja, ugyanúgy, ahogyan korábban a szandzsákiakat is szeparatizmussal vádolták. Az is megbukott, ez is meg fog bukni – és ezt maga a hatalom is tudja.”

 

Arra a kérdésre, hogy akkor miért van mégis szükség erre a narratívára, Popov azt válaszolja: ez az „oszd meg és uralkodj” politika része – és mindig akad valaki, aki bedől neki.

 

Bodrožić szerint a szeparatizmusról szóló történet „illik ahhoz a teljes őrülethez, amelyben a rezsim úgy üt minden irányba, mint egy bedrogozott bokszoló – és sajnos néha el is talál valakit.”

 

Veszélyes demagógia

 

Borko Stefanović, az SSP alelnöke Ana Brnabić állításait a Vajdaságnak állítólag lefoglalt új nemzetközi hívószámról nemcsak „rendkívül ostobának”, hanem „veszélyesnek” is nevezte.

 

Hogy mennyire veszélyesek ezek az állítások, azt jól mutatja Dinko Gruhonjić újságíró és egyetemi tanár esete.

 

Gruhonjićot a kormánypárti média rendszeresen „vajdasági szeparatistának” bélyegzi, emiatt folyamatos zaklatásoknak, internetes gyűlöletkampányoknak és valós támadásoknak van kitéve.

 

Legutóbb fia, David Gruhonjić autóját törték össze és súlyosan megrongálták.

 

Popov szerint Gruhonjić – sok más emberhez hasonlóan – mára állandó bűnbakká vált.

 

„Pedig bárki, aki valóban meg akarja ismerni az igazságot, láthatná, hogy Dinko nyilatkozataiban a rezsim bírálatán kívül soha, sehol nem szerepelt Vajdaság elszakításának igénye.”

 

„Mégis akadnak olyanok, akik ezt elhiszik. Ha mindennek nem lennének tragikus, súlyos következményei, nevetséges lenne. Így viszont egy felelőtlen, szégyentelen hazugságról van szó, amellyel manipulálni próbálnak – és ez veszélyes játék” – fogalmazott Popov.

 

Željko Bodrožić, aki maga is elszenvedte a hatalom hasonló retorikájának következményeit – mind a jelenlegi, mind az 1990-es évek rezsimje idején –, úgy véli, hogy „mindezek az őrültségek veszélyesek Szerbia polgáraira, különösen a közéletben ismert emberekre”.

 

„A rezsim könnyelműen ragaszt címkéket emberekre, amelyek ellenszenvet és gyűlöletet kelthetnek egy olyan közvéleményben, amelyet a kormánypárti médiumok folyamatosan mérgeznek ezekkel a tartalmakkal. Emiatt mindig fennáll a veszélye annak, hogy valakit az utcán is megtámadnak, a közösségi médiában pedig már szinte minden gátlás megszűnt. Ezeket a következményeket váltják ki az ilyen politikai üzenetek. Ez az egyik oka annak is, hogy mára olyan társadalommá váltunk, amely működésképtelen, hisztérikus, végletesen megosztott és tele van gyűlöletbeszéddel a nyilvánosságban. Ennek fő előidézői pedig azok, akik jelenleg hatalmon vannak. Ana Brnabić kijelentése ezt ismét egyértelműen bizonyítja” – zárta gondolatait Bodrožić.

 

2026. július 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Szégyentelen hazugság, amellyel manipulálni próbálnak – ez veszélyes játék”

„A rezsim könnyelműen ragaszt címkéket emberekre, amelyek ellenszenvet és gyűlöletet kelthetnek egy olyan közvéleményben, amelyet a >

Tovább

Orbán választási katasztrófája után a Fidesz szabadesésben van

Három hónappal a magyarországi parlamenti választások után a korábban kormányzó jobboldali populista Fidesz párton egyre komolyabb >

Tovább

Visszhangok és reakciók

Mi zavarta fel ennyire a CRTA kutatásában? Aligha az, hogy a Diáklista támogatottsága (44,9%) meghaladja a >

Tovább

FAZ: Szerbia elnökének háborús útja Boszniában

Aleksandar Vučić maga is büszkén beszélt boszniai háborús szerepéről. A német lap nyitva hagyja a kérdést, >

Tovább

Albán testvérek

A keserű irónia pedig a következő: azt a népet, amelyet a szerb közbeszéd évtizedeken át láthatatlanná, >

Tovább

Trump, nem Irán, a világ legnagyobb veszélye. Ő egy egyszemélyes tömegpusztító fegyver

Ki állíthatja meg Trumpot? A Kongresszus felszólította, hogy fejezze be a háborút, vagy kérjen hivatalos felhatalmazást. >

Tovább

Szerbia megbukna

„Szerbiában jelentősen nőtt a politikai nyomás az igazságszolgáltatásra és az ügyészségre, miközben az állami szervek erre >

Tovább

Napjaink fő kérdése, hogy tekintélyuralmi irányba fordul-e Európa

„Nem megoldás, ha abban reménykedünk, hogy az amerikai elnök jókedvű” – mondja a Süddeutsche Zeitungnak adott >

Tovább

Szerbia Európa szemében

Végül is honnan ered ez az ellenszenvünk Európával szemben? Ez a kissé rosszindulatú hajlam, hogy állandóan >

Tovább

Repedések az SNS-ben

Mindez nem meglepő. A korlátlan hatalom időszaka véget ért, számos személyes ambíció beteljesületlen maradt, és a >

Tovább

Sajnos ez a helyzet

Tehát tiszta a kép. A VMSZ megy tovább a "lenini úton", húzva magával a legtöbb vajdasági >

Tovább

A szerb miniszter gyűlöletbeszéde: Visszatérés a kilencvenes évek politikájához

Ez a fejezet soha nem zárult le. A nacionalista ideológia éppen ezt teszi: folyamatosan feltépi a >

Tovább