2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Érdek

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Érdek
Érdekellentét (lucid_dion illusztrációja)

Nem igazán szeretik egymást a koalíciós partnerek Szerbiában. Mint ahogy a politikai ellenfeleket sem gyűlölik igazán. Persze a politika nem érzelgős embereknek való. Azokra építenek, rájuk számítanak. Mint az anyagra, amit meg lehet munkálni. Ez a választótestület. A haragvó, gyűlölködő, reménykedő vagy vakon hívő szerepét meghagyják nekünk, akik csak az urnákig való séta során vagyunk a politika aktív szereplői. Aztán már csak használják szavazatainkat, hogy gyakorolhassák a hatalmat. Aminek a megszerzéséhez a bizalmunkat kérték. Hiszékenységünkkel már csak visszaélnek. Ők maguk pedig építik pályájukat ellenzéki vagy hatalmi pozícióban, óvakodva a túlzott érzelmi megnyilvánulásoktól.

Lényegében egyfajta tisztelet jellemzi talán az egymás közötti kapcsolatokat politikuséknál. Ha lehet közöttük viszonyról beszélni a szó emberi, egyszerű emberi értelmében. Megértés viszont biztos van közöttük. Értik egymást, tudják, ki mit cselekszik, azt is, miért, sőt nagy bizonyossággal azt is, mi lesz az ellenfél vagy a pillanatnyi szövetséges következő lépése. Mindaddig, amíg nem kezdenek el tornyosulni a választási viharfelhők. Akkor kiszámíthatatlanná válik az egykor megbízható szövetséges, ellenfél; ideges és a szokásosnál is óvatosabb, éberebb lesz a politikus. Figyel. Mert tudja, hogy őt is figyelik. És ilyenkor a legveszélyesebb a saját fajtájára nézve. Mert kiszámíthatatlanná válik.

Nos, most ezeket a kiszámíthatatlan időket éljük itt Szerbiában. Bosszankodnak az apolitikusok, akik az első apró figyelmeztető jeleket elengedték a fülük mellet, hogy az óriásplakátokon meg sem jelentek a karácsonyi reklámok. Helyettük a politikusok arcképei, a pártpropaganda anyagai köszönnek vissza a sarkokon a nagyvárosokban. A sajtó hónapok óta ezzel foglalkozik, és maguk a politikusok sem titkolják már jó ideje, hogy igazi, éles kampányban vannak. Csak a választásokat nem írták még ki. Ez – ugye – a hatalom privilégiuma, ott is a legerősebb párté. A kisebbek várnak, és készülnek a nagy megméretésre. Közben pofonokat osztogatnak maguk körül mindenkinek, aki ezen a választáson vetélytárs lesz, függetlenül attól, hogy most szövetséges vagy ellenfél. Mlađan Dinkić, aki már megbuktatott egy-két kormányt, és szokásához híven ezúttal is új part élén indul a választáson, aki néhány hónappal ezelőtt még miniszterelnök-helyettes volt, azt mondta: a mostani kormány legnagyobb problémája az, hogy nem volt elnöke. A külügyminiszterről pedig azt, hogy Európában komoly ember nem akar vele szóba állni. Szokatlanul éles polémiát folytat a nyilvánosság előtt két másik kormánypárt, a szocialista és a Szerb Megújodási Mozgalom is. Az utóbbi vezetője nem felejti el a szocialistáknak, hogy Milošević idejében bebörtönözték és majdnem agyonverték. Meg néhány merényletet is szerveztek ellene. Ilyesmire érzékeny az ember, még ha politikus is. De hát erre emlékeznie kellett három éve is, amikor kormányszerepet vállalt. Olyankor, választások után persze másképpen lát a politikus ember. Mert biztos akkor sem az érzelmek vezérlik a döntések meghozatalában. De olyankor más az érdek.

Mégis, mi tarja még össze ezt az ugyancsak inogó kabinetet? Amely nem valósította meg a kitűzött célokat, nem tartotta be az ígéreteket. Nyilván senki sem akarja vállalni a kormánybuktató szerepét. Most, amikor olyan rosszul áll a pártok szénája. Éppen az említett sikertelenségek miatt is. Ugyanazt a célcsoportot kellene megnyerniük, amely az európai Szerbiára szavazva, és abban bízva juttatta hatalomra őket. Európát most már mások is kínálják, ígérik. Azok, akik 3 éve még nagyon ellene voltak. Csak Európa vonakodik, éppen Koszovó miatt. Ha ez lesz az utolsó feltétel. És egy csoportot vesznek célba ők, a hatalmi koalíció pártjai külön-külön. Már akit nem fogadnak be a nagyok. Mert rosszalkodott. Mindenki december 9-ét, az Unió Szerbiára vonatkozó döntését várja. Nem biztos, hogy két hét múlva, a brüsszeli döntés után is ez lesz a helyzet és az érdek.

2011. november 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább