Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Himnusz
Öreg Dezső
Vannak politikusok, akik szeretik a focit. Olyanok is, akik szeretnek focizni. Vannak, akik tudnak is, olyanok is, akik csak politikusok. Vannak focisták, akik szeretik a politikát. Vannak, akik értenek is hozzá, olyanok is, akik csak szeretik. Vannak viszont, akik politizálnak is. Ők általában már nem fociznak. Már játszani sem szeretnek igazán. Az a másik játék jobban izgatja őket. A politikai. Amelyben nem a labdával zsonglőrködnek, hanem emberekkel. Leggyakrabban sportszerűtlenül.
A szerbiai labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya kirúgta a csapatból az egyik legjobb játékost, mert az nem volt hajlandó énekelni a himnuszt. Az ország himnuszát, a nemzetit, amikor a válogatott játszott. Adem Ljajić szandzsaki bosnyák. A spanyolok elleni meccs előtt lehajtott fővel hallgatta végig a himnuszt. Aztán a szövetségi kapitánynak személyes okokra hivatkozott. Pedig tudta, hogy csupán néhány nappal korábban szerződésben kötelezte magát a himnusz éneklésére. Ahogyan azt a nemzeti öntudatos edző meg a labdarúgó szövetség megköveteli. Ljajić viszont csak focizni akar, nem énekelni.
Lehetne erről humorizálgatni egy jegyzetben, ha a probléma nem lenne mélyen etikai és emberi. Meg persze etnikai. Mert ugye, ahogyan az alkotmányba is belefoglaltatták a politikusok, a bölcs és igazságos honatyák pedig elfogadták, Szerbia a szerb nép országa. Meg a többi polgáré. Tehát a miénk is ugye, magyaroké, horvátoké, albánoké, románoké... hogy ne soroljam, meg a bosnyákoké. Belőlük is van ebben az országban, majd ha a népszámlálási adatok publikussá válnak, megtudjuk, mennyi. Hogy ezek közül a „többi polgár” közül ki mennyire azonosul lélekben a mostani szerb himnusszal, az tényleg személyes, mélyen intim, bensőséges érzelem. Mint a szerelem vagy a szeretet. Vagy a vallásosság, mondjuk. Nem racionális kategória. Meg lehet játszani, de minek. És semmi köze sincs a haza, a szülőföld fogalmához. Az adott, abba beleszületik az ember. Annak fénye, illata, szokásai vannak. Hangulata és csöndje, vagy nagyvárosi zaja, falusi pora, kilincs csukódása. Iskolái, templomai, intézményei. Ott él az ember. A „többi polgár” is. Válogatottjának focizik, ha tud. Ha engedik. De ha úgy érzi, hogy a himnuszból őt kirekeszti annak szövege, kizárólagossága, akkor nem kell vele énekeltetni. Nekünk, magyaroknak ezt nem nehéz megérteni, üzenetében a mi himnuszunk is hasonló a szerbhez. Mint minden nemzeti himnusz – dicsőítő ének – ugyebár.
Ami az értést illeti, a szerbeknek sem kell ezen töprengeniük. Boszniai nemzettársaik vezetője nyíltan hirdeti, hogy Belgrádot tartja fővárosának, Szerbiát hazájának. Szarajevóban nem érzi otthon magát. A himnusz felől már nem is faggatnám. Ezt a patrióta leckét úgysem énekelné el. Nem is kell. Főleg nem a focipályán, ahova mégis csak játszani megy ki az ember, a válogatott mezben is. Azzal hozza a dicsőséget az országnak, ha engedik. Az énekeltetéssel csak lojalitását bizonyíttatná a szövetségi kapitány. Meg a korlátoltságával hivalkodik. Akiről tudjuk, hogy annak idején a balkáni háborúkban, ezekben a századvégiekben, a Horvátországban, majd rövid ideig Boszniában garázdálkodó szerb szabadcsapatok királyával, Arkannal is barátkozott. Fegyvertársak nem voltak. Csak eszméket cserélek.
De mint egykori válogatott futballistának, nemzetközi csillagnak, tudnia kell, hogy számos játékostársa némán hallgatta, hallgatja a himnuszt, pont a nemzetiségi érzelmek miatt. A spanyol válogatottban, ahol senki sem énekel, hiszen a spanyol himnusznak, a Marcha Realnak - a királyi indulónak nincs szövege, a katalán focisták a mez vagy a harisnya alatt viselik saját nemzeti szimbólumaikat. És lehajtott fejjel várják ki a nemzeti ceremónia végét. Aztán megnyerik a meccset. De vannak ilyenek a francia, a német, az angol válogatottban is. Amerikában a faji megkülönböztetés elleni tiltakozásul is hallgatnak dacosan a fekete sportolók. Persze hogy tudja ezt a szerbiai edző meg a foci szövetség vezetősége. De hát valamivel a figyelmet is fel kell kelteni. Ha már a játék nem megy. Mint a focizó politikusoknak. Akiknél azzal a másik játékkal van gond.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >
Trump bumeránghatást vált ki Európában
Ahelyett, hogy sikerülne neki destabilizálnia a földrészt, a szüntelen támadásokkal inkább azt éri el, hogy felriad >