Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Amiről mi is tehetünk
Fürdünk az önsajnálatban, a felelősségünkkel nem tudunk megbirkózniA németeknek miért sikerült szembenézniük a múltjukkal, és nekünk, magyaroknak, miért nem? Gondolni se merünk rá, hogy az elhibázott nemzetiségi politikánk, történelmi mulasztásaink is hozzájárulhattak az ország kétharmadának elvesztéséhez.
Bódis Gábor
A Népszabadság interjút közöl Szita Szabolcs történésszel, a budapesti Holokauszt Emlékközpont vezetőjével. Ebből ragadtunk ki egy részt.
- Tulajdonképpen ön miért foglalkozik évtizedek óta a vészkorszakkal? Hisz „családilag nem érintett”.
- Apai ágon német, anyai ágon bolgár katolikus családból származom. Édesanyámat a szlávos hangzású neve miatt a bácskai vérengzések idején a magyar csendőrök hajszál híján agyonlőtték. A szüleim, amikor jött a front, délről az északnyugati országrészbe menekültek az oroszok elől. Apám kijelentette, hogy Sopronból tapodtat se tovább, maradnak Magyarországon. Én már Sopronban születtem. A holokausztról sem otthon, sem a Sztálin téri általános iskolában nem hallottam semmit. Később, a középiskolában sem. A húszas éveimben jártam, amikor megtudtam, hogy a Sopronhoz közeli Balfon mélyszántás közben csontokat forgattak ki a földből. Kérdezősködtem, hogy milyen csontok ezek. Hát a zsidóké! Milyen zsidóké? Félig elharapott válaszokat kaptam. Kíváncsi fiú voltam, beültem a könyvtárba. Többen szerettek volna lebeszélni, győzködtek, hogy ne bolygassam azokat az időket. Amivel csak azt érték el, hogy még kíváncsibb lettem. Szép lassan belegabalyodtam... A hetvenes évek végén rengeteget segített Karsai Elek történész és Scheiber Sándor professzor, a rabbiképző igazgatója. 1983-ban megjelent az első könyvem, és onnan már tényleg nem volt megállás.
- Felkészült rá, hogy kutatásai során valamelyik hozzátartozója nevével is találkozhat a náci-nyilas bűnösök között?
- Igen, megfordult a fejemben, de szerencsére nem történt ilyen.
- Nemrég azt mondta, hogy Németországhoz képest több évtizedes lemaradásban vagyunk – nem csupán a múltfeltárás, hanem a múlttal való szembenézés terén is. Miben különböznek a németek és a magyarok?
A felelősség vállalása olyan kérdés, amellyel Trianon óta nem tudunk megbirkózni. Gondolni se merünk rá, hogy az elhibázott nemzetiségi politikánk, történelmi mulasztásaink is hozzájárulhattak az ország kétharmadának elvesztéséhez. Fürdünk az önsajnálatban. Fehéren és feketén látjuk a világot. Nálunk csak fájdalom vagy dicsőség létezik, az árnyalatok hiányoznak. Nem lenne szabad pacsmagolni, keményen végig kellene mennünk a történelmi sorsfordulókon, és megnézni, mi az, amiről nem kizárólag a külföld, hanem legalább részben mi, magyarok is tehetünk. Fontos, hogy a magyarságban legyen büszkeség, tartás és önérzet. Ennek azonban nem szabad mások ellen irányulnia. A Kárpát-medencében nem csak magyarok élnek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >