Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Demokrácia
A demokrácia ugyan nagyon rossz, de még nem találtak fel nála jobbat – mondotta volt Churchill, Nagy Britannia egykori miniszterelnöke, amikor az Egyesült Királyságban még nem tudták, vagy nem akarták észrevenni, hogy az a viktoriánusi nagyhatalmi kor, amelyben ez az ország és az ebben az országban kiépített értékrend uralta a világot, lassan de biztosan eltűnőben vagy mondjuk talán úgy, gyöngülőben van. Azóta sok minden megváltozott ebben a világban, teljesen átalakultak az erőviszonyok, de a demokrácia akkori elvei többé kevésbé maradandónak, működőképesnek bizonyultak. Legalábbis a világnak abban a felében, amely az európai és az észak amerikai, angolszász kultúra befolyása alatt áll. Bár az is igaz, hogy azt a mondást is Churchillnek tulajdonítják, mely szerin: „A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval.” – jó kis angol cinizmus, de valljuk be találó. Tudják, ők gyakorolják a legrégebben a mai értelemben vett demokráciát.
Ennek a demokráciának a lényege pedig, az általános válaszhatóság. Az, hogy mindenki választhat és mindenki választható. Meghatározott időszakonként. Társadalmi megállapodás kérdése, milyen hosszú időre érdemli ki a nép bizalmát egy-egy személy vagy testület. Mondjuk államfő, házi tanácsi elnök, parlament, pártvezető(ség), gittegyleti elnök(ség). Nos mindhárom elem, mármint a szavazati jog, a válaszhatóság és a hatalom idejének korlátozása nagyon fontos. Mert bármelyiket kihagyjuk, alapjaiban ingatjuk meg a demokráciát. Ma erről a harmadikról kellene néhány szót ejteni. Mert úgy tűnik, egyre nagyobb bajok, vagy pontosabban ismét nagyon nagy bajok adódnak értelmezésével. Itt, a Balkánon. Legalábbis Szerbiában. Mindenek előtt a hatalom gyakorlásának az idejéről kell tehát beszélni. Mert egyre többet és egyre többen emlegetik a rendkívüli választások lehetőségét. Amire, elvben akkor kerülhet sor, ha működésképtelenné válik. Mármint a hatalom. Akár a megválasztott személy, akár a testület. Vagy az a testület, amely megejtette a választást, elégedetlen – tegyük hozzá indokoltan és a korábban megbeszélt szabályok megszegése miatt elégedetlen a megválasztottal. Ezeket a szabályokat törvényekként tiszteljük, vagy ügyrendi szabályzatként alkalmazzuk, vagy csak egyszerű szóbeli megállapodás szerint járunk el értelmükben. Elvben mindegy, a gyakorlatban óriási a különbség. De! Szabad-e csak azért választásokat tartani, mert egy hatalmi csoport, mondjuk az ország legerősebb pártja úgy méri fel, hogy most a legalkalmasabb a pillanat, mert a politikai vagy más tevékenysége folytán nőtt a népszerűsége? Vagy ki kell várnia a törvényes kereteket, hiszen működőképes lenne, ha akarna a koalíció? Szabad-e visszaélni a pillanatnyi , populista úton szerzett előnyökkel?
Kell-e Vajdaságban új választás kell-e az országban? Mindkettőt emlegetik, az utóbbit követelik. Azok, akik most nagyon erősnek érzik magukat. Indokolt-e a kormányátalakítás? Ezek azok a kérdések, amelyek naponta merülnek fel a politikában. Mert felvetik őket. Persze, hogy a politikusok. A nép, az isten ada nép pedig gondolkodás nélkül elfogadja ezt a logikát. Mert azt akarja, hogy az új vezető hatalma korlátlanná váljék. Amire ő adná a beleegyezését. Amire ő szavazna, demokratikusan. Láttunk már ilyent ezeken a tájakon. Nem régen, bő húsz esztendeje. Amikor a nép, a demokráciától megrészegülve elhitte, hogy senki sem emelhet kezet rá. Ezt ígérte az új vezér akkor. Most mást ígér, hogy ő menti meg a népet a bűnözéstől és a korrupciótól. Ő menti meg a rég elveszett déli tartományt, és vezeti be népét az európai Kánaánba. Holott valós politikai szándékait nagyon kevesen, vagy annál is kevesebben ismerik.
Ezért veszélyes dolog a választásokkal való játszadozás. A demokráciára való folyamatos hivatkozás, a demokrácia eszméi mögé való rejtőzködés. Itt a Balkánon, ahol még mindig nagyon hiszékeny a választópolgár. Annyit viszont tud, hogy jobb, könnyebb életre vágyik. Aranyba foglalja annak a nevét, aki azt a látszatot kelti, hogy ő vezeti népét a Kánaánba. Ha kell élete árán is. Mert ilyen ígéret is elhangzott már a napokban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >