Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nobel
Öreg Dezső
A dolgok jelenlegi állása meg a belgrádi sajtó szerint megeshet, hogy Szerbia jövőre azzal dicsekedhet, hogy immár 2 Nobel-díjasa van. Mert ha a békedíj odaítélő bizottság meghallgatja és el is fogadja az amerikai kongresszusban tevékenykedő szerb és albán érdekvédelmet felvállaló csoportok javaslatát, a békedíj várományosa Ivica Dačić, Hashim Thaci és Catherine Ashton lesz. Ivo Andrić után tehát az aktuális szerb kormányfő is kiérdemelheti a világ egyik legmagasabb kitüntetését, amely, annak ellenére, hogy illetéktelenek mellére is került már, erkölcsi súlyával mégiscsak sokat nyom a tekintélyt mérő latban, különösen egy olyan kis ország esetében mint Szerbia. Igaz, ezúttal is 2 másik országgal kellene osztozni a díjon, akárcsak a Híd a Drinán szerzője esetében. Andrićot ugyanis születési helyénél fogva magáénak tartja Bosznia-Hercegovina, szülei nemzeti hovatartozása végett Horvátország és az első világháború utáni személyes kijelentése révén Szerbia is. Senkit sem zavar különösebben, mindhárom országban szorgalmasan megemlékeznek róla, saját Nobel-díjasukként ünneplik születésének évfordulóján. Olyan idők voltak azok, amikor a nemzeti hovatartozás meglehetősen amorf, alakítható volt. Birodalmakban nem ritka az ilyesmi, gondoljunk csak Petőfire, Táncsicsra vagy akár az Aradon kivégzett Damjanichra.
Visszakanyarodva Nobelhez meg a békedíjhoz. Azért nagy botrány lenne belőle magában Szerbiában is. Ez abból is sejthető, hogy az állam elnöke máris kijelentette, a kormányfő elveszti támogatását, ha akár békedíjra jelöltként is odaáll koszovói kollégája mellé. Ugyanaz az ember mellé, akivel 2013-ban legalább egy tucat alkalommal kezelt, tárgyalt és végül megállapodott abban, amit az elnök szavai szerint el is vártak tőle. Ő meg a miniszterelnök első helyettese is, tehát a hatalmi koalíció két pillére, a Szerb Haladó Párt alapítója – a mostani államfő – és a párt jelenlegi elnöke, a legendás első helyettes. Csakhogy a békedíj az valami más – mondja az elnök az egyik belgrádi újságnak adott interjúban. Szavai szerint azért, mert Thacit Belgrádban továbbra is háborús bűnösnek tartják. Azzal vádolják, hogy a koszovói háború alatt emberi szervek kereskedelmét irányította. Nemzeti alapon, természetesen. Ezért egy szerb nem állhat mellé egy békedíj jelölésen.
Minderre nem is kellene komolyabb figyelmet fordítani, ha az elnök az említett interjúban nem indokolta volna meg, miért is ellenzi a jelölést. Azért nem, mert egyelőre csak a sajtó foglalkozik ezzel a témával, kizárólag, vagy csaknem kizárólag Szerbiában és Koszovóban. Tehát Szerbia elnöke azt rója fel, hogy a kormányfő, tehát az állítólagos jelölt hallgat ebben a tárgyban. „Ezért atyai tanácsot adnék neki: van időd, fiatal vagy, még sok mindent tehetsz Szerbiáért. Koszovó még nem lezárt ügy. El fog tartani. Azért még senkit sem tüntettek ki, mert tárgyalni kezdett. A díj a probléma megoldásáért jár.” – üzeni az elnök a kormányfőnek az újság révén.
Nagyon napi politikai íze van mindennek. Hazai használatra való napi politikai üzenete. Nevezetesen, hogy nincs akkora érdeme ebben a koszovói rendezésben a miniszterelnöknek, amekkorát egyesek tulajdonítanak neki. Hogy ő, mármint a kormányfő csak az állam elnökének és saját helyettesének, ha úgy tetszik, a haladók vezetőjének az utasításai szerint járt el, amikor a brüsszeli maratoni tárgyalásokon elérte, hogy Szerbia jutalomként januárra megkapja a csatlakozási tárgyalások dátumát. Ilyen üzeneteket rivális politikai pártok tagjai szoktak küldeni egymásnak. Különösen választások előtt. Itt pedig tavaszra mindenképen lesz megméretés. Ha máshol nem, akkor Belgrádban. A fővárosért folytatott harcban viszont korántsem mindegy, hogy ki mennyi szavazatot kap. Nem mindegy, hogy egyedül hozhatja-e meg valaki a döntéseket az ország legfejlettebb, még úgy-ahogy működő gazdasággal rendelkező régiójában, vagy ismét a hatalom megosztására kényszerül. Arról nem is szólva, hogy az előrehozott országos választások már szinte biztosra vehetőek. Ki az ördögnek kell ilyenkor arról beszélnie, hogy az egyik hatalmi párt vezetője akár világi kitüntetést kaphat. Amikor közismert, hogy Szerbiában a választók mindig díjazzák a győzteseket. Még ha a győzelem csak álombeli is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >