Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Napi ajánló
Hidunk
Gerold László
„De jelen volt számos fiatal, ami irodalmunk szempontjából mégis mindennél fontosabb.” Gerold László jegyzetéből (Vajdaság Ma):
Nem tudom, észrevették-e, vagy rá se rántanak, persze ettől még a jelenség létezik, nevezetesen az, hogy napjainkban divatos lett a hagyományoknak, ha nem megszüntetése, de háttérbe szorítása, semmibevétele. Legegyszerűbben: leváltása. Mert mindent le lehet váltani, illetve majdnem mindent. Elsősorban az embereket. Így történt s történik ma is, nem is máshol, hanem itt nálunk és most. A mi világunkban. Mi is le vagyunk, vagy le leszünk váltva. Valamit azonban nem lehet leváltani, ahogy erről egy minapi esti műsorban Spiró György mondta Friderikusznak, nem lehet leváltani a műveket. Persze egy időre el lehet felejteni őket, de aztán váratlanul előbújnak. S akkor tudomásul kell venni őket.
Ez történt az idén immár nyolcvanéves Híddal. Természetesen nem arról van szó, hogy az, akit egy kicsit is érdekel kultúránk helyzete, állapota, ne tudna a Hídról, hogy ne lennének olvasói, akik számon tartják a folyóirat számainak megjelenését. A Híd ma élő fontos folyóirat, de mi a helyzet a Híd múltjával? Mit s mennyit tudunk róla? Holott illene, sőt kellene tudni, azért is, mert az 1934-től – a második világháború néhány évét leszámítva – folyamatosan megjelenő Híd nyolcvan éve a vajdasági magyar kultúra, irodalom időbeli hosszmetszete. Mi több, a jelenleg létező magyar nyelvű folyóirat-család legtöbb évfolyammal rendelkező tagja. A Hídnál régibb a nyolc évvel előbb indult kolozsvári Korunk, melynek megjelenése azonban hosszabb ideig, 1940-től 1957-ig szünetelt. Ilyenformán a Hídat az egyetemes magyar irodalmi kultúrában is megkülönböztetett figyelemnek kell(ene) kísérnie. Nem is szólva a vajdasági irodalmi kultúráról, melynek, amint utaltam rá egyik gerincvonulata.
Ezt támasztja alá a napokban tartott Mozgalom, kultúraformálás, irodalmi gondolkodás címmel tartott újvidéki tanácskozás, melynek keretében, ahogy a cím is utal rá, a Híd történetének alakulását, egyes fázisait tekintették át azok, akik a folyóirat indulásának és első, az 1941-es megszüntetéssel végződő időszakának politikai körülményei által meghatározott eszmetörténetéről, illetve a korszak kisebbségi létre jellemző társadalmi szemléletéről beszéltek, valamint az egyes főszerkesztők (Majtényi Mihály, Major Nándor, Ács Károly) által jegyzett koncepciókat vizsgálták, s akik a Hídban publikáló szerzők és az egyes szakterületek (folklór, fordítás) meg műfajok (dráma) és rovatok (Műhely) kapcsán végzett kutatásaikról számoltak be. De a szépszámú érdeklődő hallott személyes emlékekkel kísért verselemzést (Koncz István: A Tisza), egyetlen képzőművész (Csernik Attila) Hídbeli szerepléséről, egyetlen, nem is kifejezetten irodalmi, inkább határműfajnak tekinthető formáról, a képregényről készült dolgozatot, illetve értesülhetett a mai fiatal íróknak a folyóirathoz való kötődéséről. Hogy a konferencia jó elgondolás alapján szerveződött, azt az időív követése példázta témaválasztás tanúsítja. A múlt mellett a jelen is meghatározó tényezője volt a konferencián elhangzott tudományos, illetve ismertető jellegű dolgozatoknak, melyeket itteni és magyarországi meg romániai előadók írtak. (…)
Hogy a Híd, mint nyolc évtizedes létezése során, ma is kultúránk és irodalmunk egyik tartóoszlopa, azt a tanácskozás vitán felül igazolta, ezért is sajnálatos, hogy sem a (kultúr)politika eminensei, sem a folyóirat- és rovatszerkesztők nem mutattak kellő és joggal várható érdeklődést, távolmaradtak. De jelen volt számos fiatal, ami irodalmunk szempontjából mégis mindennél fontosabb.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >