Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán „fertőző példájáról” ír a Foreign Affairs
A szerző szerint az EU-nak szankciókkal kellene kikényszeríteni a demokratikus játékszabályok betartását. Hvg.hu:
Tiz éve csatlakozott nyolc közép-kelet európai állam az Európai Unióhoz, majd három évvel később Bulgária és Románia, amivel a kontinens immár nem csak a hidegháborús megosztottságot számolta fel teljesen, de úgy tűnt, mélyebb történelmi különbségeket is sikerült felszámolni, és egy demokratikus, nyitott, prosperáló kontinens lép a 21. századba – írta a Foreign Affairs külpolitikai szakfolyóiratba Jan Werner Müller. A Princeton Egyetem tanára „Kelet-Európa Délre Tart” című cikkében kénytelen megállapítani, hogy a várakozások nem teljesültek.
Pedig az előjelek bíztatóak voltak. Müller szerint a csatlakozás ígérete nyomán a szlovákok például 1998-ban megszabadultak a korrupt és autoriter Vladimir Meciartól, és még a korrupciótól súlyosan fertőzött Románia és Bulgária is képes volt komoly erőfeszítéseket tenni azért, hogy stabil jogrendszert, átlátható igazságszolgáltatást teremtsen. Horvátország ugyanúgy sikerrel tette meg ezt az utat, Müller szerint ennek jele például az is, hogy a korábbi kormányfő, Ivo Sanader jelenleg is tíz éves börtönbüntetését tölti korrupció vádjával.
Csakhogy az elmúlt években egyre több aggasztó jelenség tapasztalható az EU keleti államaiban, olyannyira, hogy azt már nehéz lenne „egy-két elszigetelt esetnek” tekinteni, rendszerhibáról lehet szó – véli a szerző. Nem egyszerűen morális szétesést látunk egy sor ország politikájában, ez együtt jár azzal, hogy autoriter rezsimek kialakulásától kell tartani egyre több országban, olyan jellegűektől, mint Vlagyimir Putyin Oroszországa, ahol „a parlamenti választások megtartásával a hatalom fenntartja ugyan a demokrácia látszatát, de eközben az uralkodó elit a fékek és egyensúlyok lebontásával mindent megtesz azért, hogy a valódi politikai változásokat minél jobban megnehezítse”.
Müller szerint Magyarország áll a folyamat élén, ahol a „kapitalizmus rideg világát a mindent átszövő korrupcióval és elszálló költségvetéssel kombinálva létező világok legrosszabbikát előállító reform szocialisták” 2010-es bukása után Orbán Viktor kétharmaddal tért vissza a hatalomba a „fülkeforradalommal”. Orbán a hatalom birtokában „orwelli jellegű” államhatalmat épített ki a „Nemzeti Együttműködés Rendszerével”, az igazságszolgáltatástól a közmédiáig mindenhová saját, messzemenően lojális embereit ültette. Mindezt azzal az ideológiával, hogy „csak a Fidesz képviseli a nemzeti érdekeket, Orbán ezt már a 2002-es vereségével meghirdette, amikor kijelentette, hogy a haza nem lehet ellenzékben”.
„Mindezt a Fidesz nem tehette volna azonban meg, ha a posztkommunista baloldal nem diszkreditálta volna magát totálisan, hagyva, hogy a korrupció elburjánzását, miközben képtelen volt jól működő liberális kapitalizmust kiépíteni”. A Fidesz ezért lovagolhatta meg a rendszerváltással kapcsolatos negatív érzéseket. Müller szerint persze Magyarország nincs egyedül: Csehországot például a weimari német államhoz” hasonlítja, ahol Milos Zeman elnök a parlamenti erőviszonyokat figyelmen kívül hagyva mesterkedett egy neki tetsző kormány kiépítésén, miközben egyre több hatalmat akart saját magának. Lengyelországban nagy az esélye, hogy az Orbán Viktorhoz hasonlóan populista politikát folytató Jaroslaw Kaczynski visszatérjen a hatalomba. Victor Ponta ráadásul Orbánhoz hasonlóan kétharmados többség birtokában folytathatja a független intézmények legyalulását.
Müller szerint a baj oka az, hogy bár az akkori tagállamok 1993-ban megalkották ugyan a tagsághoz a demokratikus teljesítmény szempontjából szükséges Koppenhágai Kritériumokat, de azok betartását a tagállamok esetében már nem tudják semmilyen módon kikényszeríteni, a kelet-európai elitek erre jöttek rá nagyon hamar, leginkább Orbán Viktor ebben az esetben is, aki az első kritikák hatására „szabadságharcot kezdett Brüsszellel”. Ez ellen csak úgy lehetne tenni, ha a brüsszeli szervezeteknek hatáskörük lenne szankcionálni az antidemokratikus irányt vett tagállamokat. „Huszonöt évvel a rendszerváltás után ugyanis a régiónak meg kell tudnia őriznie azokat az értékeket, amelyekért lakói korábban küzdtek, még ha az Orbán-féle populisták le is akarják nyúlni ezeket” – fejezi be cikkét Jan-Werner Müller.
Következő cikk: Prekrajanje istorije u cilju predizborne kampanje
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >