Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Megszólaltak a nagyágyúk
J. Garai Béla
„A tájkunok mellett bizonyos külföldi erők és hazai szélsőségesek tervezik a hatalomátvételt, mégpedig őszre.” J. Garai Béla jegyzetéből (Vajdaság Ma):
(…) Mindaddig ügyes propagandafogásnak tartottam az ukrán forgatókönyv emlegetését, amíg el nem olvastam a kormányhoz közismerten közel álló belgrádi bulvárlap szenzációként tálalt jelentését arról, hogy Szerbiát államcsíny veszélye fenyegeti. Meg nem nevezett bizalmas forrásokra hivatkozva a lap azt állítja, hogy a tájkunok mellett bizonyos külföldi erők és hazai szélsőségesek tervezik a hatalomátvételt, mégpedig őszre, amikor általában a legnagyobb az elégedetlenség, és az egyébként közmondásosan rendkívül fegyelmezett polgároknak elfogy a pénze és a birkatürelme. A puccs előkészületeit állítólag a BIA, a Szerbiai Biztonsági-Tájékoztatási Ügynökség fedte fel, és azt is kifürkészte, hogy a szervezkedést a mágnások azért pénzelik, hogy ismét „térdre kényszerítsék Szerbiát”.
Nem tudom, hogy ehhez az ügyhöz köze van-e annak a csetnik csoportnak, amely a múlt héten bukkant fel a krimi Szevasztopolyban? És akik az orosz testvérek megsegítésére érkeztek a nyugtalan fekete tengeri félszigetre a baráti kozákok meghívására. Vagy éppenséggel a módszerek elsajátítása végett? A halálfejes zászlót lengető, marcona szakállas harcosok képe bejárta a világsajtót, nem a legjobb propagandát csinálva hazájuknak. Csak éppen a szerb kormány figyelmét kerülte el kiruccanásuk. Nyilván a BIA-nak sem volt még ideje foglalkozni velük, a kampányoló pártok pedig úgy hallgatnak a témáról, mint a jó hírnek örvendő család a tékozló fiáról. Még a radikálisok sem emlegetik őket, pedig még a választási szlogenjükben is az szerepel, hogy „Koszovó és Oroszország”.
A szocialisták vezetője, Ivica Dačić viszont Catherine Ashtont is bevonta kampányába, ravaszul nem zárkózva el az elől a feltevés elől, hogy az uniós főképviselő állítólag kitartóan szorgalmazza újabb kormányzati szerepvállalását. Ám azt minden szerénytelenség nélkül bevallotta, hogy sikerült őt „charme-jával” meghódítania, ezért viszonyult olyan korrektül a szerb álláspontokhoz a koszovói tárgyalásokon. A hódítás valószínűleg akkor történt, amikor a bárónő tavaly Belgrádban járt, és a nem hivatalos vacsorán Ivica mikrofont ragadott, és azt énekelte neki, hogy „Bocsáss meg, Chatrine…”. Dačić különben biztosra ígéri követőinek, hogy ismét a haladókkal alkotnak kormányt, és arról is meg van győződve, hogy nem fogják letartóztatni a Saric-ügyben. Ami pedig az ellenzéki vetélytársakat illeti, a szoci politikus szerint még egy mágus sem tudna segíteni nekik.
Čeda Jovanović pedig előre feladta az ellenzékiséget: ismét azzal rukkolt ki, hogy liberális pártja többé nem akar ellenzék lenni, hanem segíteni akarja a hatalmat. Az odamondogatásáról ismert Čedo nyilván alaposan áttanulmányozta a közvélemény kutatási adatokat, amelyek szerint a SNS-t 44 százalék támogatja, az LDP-t pedig talán öt százalék sem, és alkalmazkodott a körülményekhez. Ezúttal egy szóval sem bírálja a haladókat, inkább korábbi szövetségeseit, a demokratákat és Boris Tadić új demokratáit. Fő vetélytársának azonban Ivica Dačićot tartja: ő szeretne a helyébe lépni koalíciós partnerként.
A legkeményebb hangnemet Saša Radulović volt gazdasági miniszter ütötte meg, aki nem átállotta volt jótevőjét, Vučićot kiáltani ki a reformok fő ellenségének. Az izgága természetű gazdasági szakember úgy látja, hogy Szerbiában a pártok egy parazita rendszert építettek ki, amely csírájában fojt el minden reformpróbálkozást, és ennek a rendszernek a csúcsán maga Aleksandar Vučić áll. Radulović tette nyilvánossá azt az adatot, hogy a haladók hatalomra kerülésük után a pártkáderek egész hadseregét, ötvenezer embert vettek alkalmazásba a közszférában, amely immár a fantasztikus nyolcszázezres létszámhoz közelít! A sebtében alakított és Elég volt! névre keresztelt pártjával azonban vajmi kevés kilátása van arra, hogy beleszóljon az ország irányításába, támogatottsága valahol az egy százalék körül mozog. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >