Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ha Putyin összevonja szemöldökét...
J. Garai Béla
„Akár a Déli áramlat gázvezeték építése is kérdésessé válik, ha Putyin megharagszik a balkáni testvérekre.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
(…) Ebből a kettős kötődésből és az ukrajnai válságból fakadnak a szerb kormány jelenlegi diplomáciai gondjai is. Egy kis cinizmussal azt mondhatnánk: úgy kellett a kormányalakításra készülő haladópártiaknak a krími krízis, mint szlovák nemzetiségű üveges kisvállalkozónak a hasra esés. Nem elég nekik a koalíciós partnerválasztás gondja, hanem még Moszkva és Brüsszel között is balanszírozniuk kell. Mindkét oldal világos állásfoglalást vár, felsorakozást az igaza mellett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Belgrád két tűz közé került. A napokban szivárgott ki, hogy az oroszok komoly figyelmeztetést intéztek a szerb vezetéshez, hogy ne engedjen a vezető uniós államok nyomásának és ne csatlakozzon az Oroszország ellenes szankciókhoz a Krím elcsatolása miatt. Az ellenzéki hangvételű Naše novine diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Vlagyimir Putyin megüzente a szerb vezetésnek: amennyiben engednek a nyugati nyomásnak, követelni fogják az egymilliárd eurós szerb gázadósság azonnali megfizetését (ami megoldhatatlan gondok elé állítaná az új kormányt), de annak a kárnak a megtérítését is, amelyet a Déli áramlat gázvezeték építésének késlekedésével okoztak. A lap azt állítja, hogy a figyelmeztetés a hétvégén érkezett Aleksandar Vucic és Ivica Dčcić címére, közvetlenül hétfői brüsszeli útjuk előtt.
Hogy az orosz fenyegetés nem csak hazai médiaspekuláció, azt az Oroszország Hangja rádió híradása is tanúsítja. A forrás szerint Belgrádtól megvonhatják a szerb államvasutak korszerűsítésére szánt, nagy reményekkel várt 800 millió eurós hitelt, ha meggondolatlanul csatlakozik a nyugati megtorló akciókhoz. Hazai szakemberek azt sem tartják kizártnak, hogy akár a Déli áramlat gázvezeték építése is kérdésessé válik, ha Putyin megharagszik a balkáni testvérekre. A Naše novine értesülései szerint Moszkva még a Szerbiával kötött szabadkereskedelmi szerződést is kész felbontani, a figyelmeztetést pedig nagyon komolyan kell venni, mert személyesen Vlagyimir Putyin áll mögötte. Márpedig ha az orosz despota összevonja a szemöldökét, akkor Belgrádban is tudják, hogy nincs mese: ezt illusztrálja, hogy egyes lapokban ilyen címek láttak napvilágot: „Oroszország gazdasági megtorlással fenyegeti Szerbiát”.
Ugyanakkor Brüsszel is üzenget Belgrádnak. Az EU belgrádi képviselete nevében Maja Kocijančič szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a szerb kormánynak egybe kell hangolnia Oroszországgal szembeni politikáját Brüsszellel. A részleteket Michael Davenport, az unió belgrádi misszióvezetője ismertette Ivan Mrkić külügyminiszterrel. Brüsszel bizonyos mértékig hajlandó méltányolni Szerbia sajátos pozícióját, az Oroszországhoz való szoros kötődést, de mint Tanja Miščević, az EU-val való szerb tárgyalódelegáció vezetője figyelmeztetett a minap: ez nem lehet kibúvó arra, hogy Szerbia nem hangolja össze külpolitikáját Brüsszellel. Ezzel ugyanis nemcsak a felzárkózás ütemét veszélyezteti, hanem gazdasági érdekeit is, hiszen a szerb kivitel fele az EU-tagállamokba irányul.
Kijev is „rászállt” Belgrádra: az ukrajnai nagykövetség ügyvivője mély csalódottságának adott hangot, amiért a szerb kormány nem foglal állást a Krím orosz részről történt bekebelezése miatt.
A kínos helyzetet Belgrád hallgatással próbálja átvészelni, csakhogy ezzel sem Brüsszel, sem Moszkva nem éri be. Az orosz aggodalmakat Alekszandar Csepurin belgrádi nagykövet ismertette Ivan Mrkićtyel. A fent idézett diplomáciai források szerint a nagykövet tolmácsolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elégedetlenségét Belgrád hallgatása miatt, mert ez úgy értelmezhető, hogy a Krímet továbbra is Ukrajna részének tekintik, miközben Moszkva minden nemzetközi fórumon azt a szerb álláspontot védelmezi, hogy Koszovó Szerbia része. Ezt követően jelent meg a külügyminisztérium közleménye, hogy „Szerbia nem tesz ellenséges lépéseket Oroszország ellen”. Ezt az álláspontot Aleksandar Vučić kormányalakító is megismételte, mintegy megnyugtatásnak szánva Moszkvának, ám ugyanakkor a krími válság miatt felmerült dilemmákat sem hallgatta el: „egyrészről azt várják tőlünk, hogy szankciókat alkalmazzunk Oroszországgal szemben, másrészről pedig azt, hogy támogassuk Ukrajna állami szuverenitásának megsértését, amivel közvetve lemondanának Koszovóról..., vagy azt, hogy fordítsunk hátat az Európai Uniónak”.
Ebben a cseppet sem könnyű helyzetben Ivica Dačić távozó kormányfő megpróbált diplomatikusan kibújni a nyílt állásfoglalás elől, mondván: Szerbia szeretné folytatni uniós felzárkózását, vagyis teljesíti az unió iránti kötelességét az álláspontok összehangolása tekintetében, ám ugyanakkor nem sodorhatja veszélybe nemzeti érdekeit sem, ami azt kívánja, hogy folytassa a baráti együttműködését azokkal az országokkal (értsd: Oroszországgal), amelyek támogatják Szerbia koszovói állásfoglalását az ENSZ-ben.
Félő, hogy ezt a választ a címzettek egyike sem tartja kielégítőnek. Hiába, régi igazság, hogy nem lehet egyszerre két lovat megülni. Belgrádnak előbb-utóbb színt kell vallania.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >