Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Le Monde: helyzetjelentés a választás előtt álló Magyarországról
„Nem túl nagy ez a stadion?”, kérdezzük tőle. „Ez nem a falué, hanem az országé”. Galamus:
A tekintélyes francia liberális napilap Alain Salles („Felcsút, Budapest, kiküldött tudósító”) írását közölte A magyar igazságszolgáltatás és média megpróbál ellenállni a hatalom „polipjának” címmel. A stadion, egyszerre görbe és hegyes formákkal, fa és réz egyvelegébe ágyazva (ritka anyagok egy ilyesfajta installációnak) a luxus és a giccs benyomását kelti. Nem nagy – 3500 hely –, de egy 1700 lakosú falu számára túlméretezettnek tűnik. De Felcsút nem akármilyen falu.
Itt, Budapesttől hatvan kilométerre született ötven évvel ezelőtt Orbán Viktor, magyar miniszterelnök és focimániás. A munkálatok már az április végi avatás előtt elkészülnek. A stadion kirándulóhellyé vált. Egy idős asszony a sportkomplexummal szemben egy rendbe hozott régi házat mutat: „Luxusház”, mondja ironikusan. A falu szülöttjéé, egy egyszerű lakóhely. „Nem túl nagy ez a stadion?”, kérdezzük tőle. „Ez nem a falué, hanem az országé”, feleli büszkén. Büszke a vitatott miniszterelnökre, aki az április 6-ai parlamenti választások esélyese.
Felcsút, a stadionja, a Puskás Ferencről elnevezett futballakadémiája, a polgármestere a tárgya egy jól menő könyvnek Magyarországon, amely a Narancsbőr címet viseli a hatalom lévő jobboldali párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) színe után. A mű szerzőjét, az újságíró Ferenczi Krisztinát nem fogadták szívesen a faluban.
Tekintélyelvű populizmus
Ez az oknyomozó újságíró évek óta nyomon követi a magyar miniszterelnök pályafutását. Leleplezte a hatalom barátainak juttatott földek ügyét, kezdve a falu polgármesterével, Mészáros Lőrinccel, akinek a vállalkozása 2010 óta jelentős részt hasított ki az állami piacokból.
Több sikerkönyv is leleplezi Orbán Viktor és tekintélyelvű populizmusa módszereit. Az első, amely tavaly szeptemberben jelent meg, közös munka, szerkesztője a korábbi oktatási miniszter, Magyar Bálint és az egyetemi ember, Vásárhelyi Júlia, a címe pedig Magyar polip.
Az összehasonlítás, amely Orbán hatalmát a maffiáéval rokonítja, bírálatokat váltott ki, de Vásárhelyi Júlia vállalja: „A kormány a teljes politikai hatalmat magához ragadta, és az egész társadalom ellenőrzésére használja.” A többi esszé azt a vihart írja le és bírálja, amely Orbán Viktor „alkotmányos forradalma” után csapott le Magyarországra, s amelyet az új, vitatott – már hat módosításon átesett – alkotmány, több mint 850 törvény és az alapintézmények és ellenhatalmak alapintézményeinek felforgatása jellemez, ezeket ugyanis a Fidesz hívei uralják.
„A hatalom elvesztése megváltoztatta”
A harmadik össztűz a politikus-író Debreczeni Józseftől érkezett, aki a kilencvenes évek elején közel állt a még fiatal liberális vezető Orbán Viktorhoz, majd eltávolodott tőle. Ma már az ellenzéki szövetséghez áll közel. „Nem a hatalom változtatta meg Orbánt, hanem a hatalom elvesztése 2002-ben – mondja. – Egy egész napot töltöttem vele a veresége után, éppen akkor készültem az életrajza megírására. Úgy vélte, jól kormányzott, de sajnálta, hogy nem cselekedett sokkal határozottabban és nem kapott nagyobb támogatást a médiától.”
Orbán üzletember barátai, mint Simicska Lajos, aki a hirdetési szakmában kezdte a karrierjét, mielőtt Orbán első kormányzása idején az adóhatóság vezetője lett, újságokat, rádióállomásokat és tévécsatornákat kezdett vásárolni. 2006-ban Orbán elbukott, de 2010-ben megütötte a „főnyereményt”, kétharmados többsége lett a parlamentben, s ez lehetővé tette számára, hogy bekebelezzen minden hatalmat és kényelmes helyzetbe kerüljön az újraválasztáshoz.
„Az apparatcsikok megőrizték a befolyásukat a gazdaságban és a médiában. Természetes volt, hogy a fideszesek valamennyire újraszabják a viszonyokat”, magyarázza Károlyi György, egy európai kutatási központ, a Károlyi József Alapítvány alapítója.
„Lépnünk kellett, mert az ország gazdasági szükséghelyzetben volt – magyarázkodik Kumin Ferenc, a kormány szóvivője. – Át kellett vinnünk számos törvényt. De létezik ellenzéki média, a Klubrádió továbbra is sugároz, az igazságszolgáltatás olyan döntéseket hoz, amelyek nem elégítenek ki bennünket.”*
„A jogállam maradványai”
Pedig a kormány mindent megtett, hogy elhallgatassa az ellenzéki Klubrádiót, s ezzel nemzetközi tiltakozásokat váltott ki. „A frekvenciánk megújításának pillanatában a kormány pályázatot írt ki, zenés rádióra”, mondja Arató András, a rádió elnöke. A rádió engedelmeskedett, de elveszítette a versenyt a rádiózás világában ismeretlen pályázóval szemben.
„A döntést megtámadtuk a bíróságon, amely nekünk adott igazat”, folytatja Arató. De a Fidesz-tagokból álló médiatanács megsemmisítette az egész eljárást. Öt bírósági határozat kellett ahhoz, hogy találjanak egy frekvenciát, amelyen sugározhatunk. Ez volt az első etapja ennek a médiaháborúnak. A másik a hirdetőkre gyakorolt nyomás, hogy ne merjenek hirdetni.”
Az igazságszolgáltatás sietett bizonyos médiumok segítségére. És a többségében Orbán Viktor szimpatizánsaiból összerakott Alkotmánybíróság néha nem adott igazat a kormánynak: arra kényszerítette, hogy felülvizsgálja az elképzeléseit. Az igazságszolgáltatás ennek ellenére védelem nélkül maradt. De van még nyoma a jogállamnak”, mondja Kende Péter politológus.
Az alkotmányjogász Majtényi László óvatosabb: „Az Alkotmánybíróság kompromisszumokra törekszik. Olykor korlátozta a kormányt, sok mindent ugyanakkor átengedett.” Beszélgetőpartnereink többsége azonban nem hisz az ellenzék győzelmében. Azt remélik, hogy Orbán Viktornak nem lesz kétharmados többsége, amely ismét teljhatalommal ruházná fel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >