Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A titkosszolgálat mindenhatósága
„A mostani titkosszolgálati törvény már az utódlás szellemét hordja magán.“ Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):
A múlt héten a török parlament elfogadott egy vadonatúj titkosszolgálati törvényt, mely a török hírszerzés (MİT) jogosítványait alaposan kiterjesztette. Az ellenzék és a sajtó azonnal rámutatott: ezzel teljesen megszűnik a szervezet ellenőrizhetősége, a törvény kiolt mindennemű féket és ellensúlyt, amelyek eddig megakadályozhatták a kirívó jogsértéseket.
A Recep Tayyip Erdoğan mögött álló iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti többségével megszavaztatott törvény még az eddigieknél is szélesebbre tárja az MİT jogát, hogy bárkit lehallgathasson, s bármilyen információt bármilyen forrásból és gyakorlatilag senki által nem ellenőrzött eszközökkel megszerezhessen általános bűnügyek és terrorizmus gyanúja esetén. A szervezet tagjai az eddiginél nagyobb immunitást kapnak, az MİT vezetését ellátó személy elleni kereslet vagy ügyészi nyomozás csak azt követően indulhat, ha ahhoz, mérlegelés után az államfő hozzájárul. Ezzel szemben azok az újságírók, akik titoknak minősülő információkat közreadnak vagy az MİT ügyeit a nyilvánosság elé tárják, akár tíz évet is kaphatnak. Azokat az állampolgárokat pedig, akik aktákat vagy információkat rejtenek el az MİT elől, négy évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetnek.
Az ügy kezdetei 2012-re mennek vissza, amikor az egyik ügyész tanúként idézte meg az MİT vezetőjét és további négy hírszerzőt a betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) városi szervezeteként ismert Kurd Közösségi Unióval (KCK) való rejtett kapcsolatok ügyében. Az MİT valóban beépült a KCK-ba, részben, hogy befolyásolják annak tevékenységét, részben pedig, hogy ellenőrizni tudják céljait. A művelet olyannyira nem sikerült, hogy később a PKK-nak sikerült egy merényletben megölni tizenhárom török katonát, így az együttműködési kísérlet összeomlott.
Az MİT elleni eljárást Erdoğan miniszterelnök olyan kezdeményezésként állította be, melynek valódi célpontja ő maga lett volna, így az akkor gyorsan a parlament asztalára letett törvénytervezet – mely sok tekintetben azonos a mostanival – minden, az MİT-vel kapcsolatos ügyet vagy kezdeményezést a miniszterelnök egyetértésétől tett függővé. Érdekes, hogy e téren a most elfogadott változat már nem a miniszterelnököt jelöli meg mint legfelsőbb instanciát, hanem az államfőt. Minthogy Abdullah Gül államelnöki mandátuma idén augusztusban lejár, s Erdoğan nagy valószínűséggel átveszi tőle a posztot, ráadásul alaposan kitágított jogkörökkel, így a mostani titkosszolgálati törvény már az utódlás szellemét hordja magán.
Bár a törvény elfogadása csak növelte a politikai feszültséget az országban, s az ellenzéki lapok és pártok „rendőrállami” fordulatról beszélnek, Erdoğannak, ha meg akarja tartani az AKP hatalmát, minden oka megvan rá, hogy keményebb eszközökhöz nyúljon, s leépítse az országban még megmaradt demokratikus viszonyok maradványait. Elvégre egy ilyen mértékben korrupt és populista rendszer egyszerű demokratikus parlamenti többséggel nemigen tartható fenn.
Épp, amikor az országgyűlés rábólintott az aktuális törvényre, Haşim Kılıç, a török alkotmánybíróság feje „szánalmasan korrupt lépésnek” nyilvánította Erdoğan azon mesterkedéseit, mellyel megbénítani igyekszik a bíróság – és egyáltalán az igazságszolgáltatás – működését. Az ügyészség részéről is hasonlóan nagy ellenállás nehezedik a kormányra, melynek három tagja tavaly lemondani kényszerült azt követően, hogy nyilvánosságra kerültek az AKP vezetőinek korrupciós ügyei.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >