Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az illibsi koalíció négy éve
„E pillanattól kezdve, politológiai értelemben is, Orbán Viktor szélsőjobboldali politikusnak számít.” Csehszlovák Kém (Slovensko, do toho!):
Hogyan vette át Magyarországon a politikai szélsőjobboldal a totális hatalmat?
Orbán tusnádi beszéde nem volt előzmény nélküli, rendszerbe illik, a lehető legtisztább formájában mutatja meg a miniszterelnök, a Fidesz és Magyarország szélsőjobbra tolódását, a szélsőjobboldali Jobbikkal való szellemi-kulturális koalíció több éves kifogástalan működését. Egészen izgalmas nyomon követni, hogyan vezeti Orbán és Vona, egészen rövid idő alatt Magyarországot a liberális demokrácia ellenségei közé.
Emlékszik még erre valaki?
2010 januárjában járunk, Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette: az ország pénzügyeibe minden demokratikus párt betekinthet, de a Jobbik nem, mert Bajnai szerint ők nem demokratikus erők. A Jobbik akkor diszkriminációt kiáltott és roppant felháborodott, miszerint
“egy demokratikus párt számára megtagadják az információt, ami nem divat ebben az államformában”
Bajnai akkor azt állította: a Jobbik egy diktatórikus párt, ha hatalomra kerülne, megszűnne a demokrácia. Aztán a 2010-es választásokon Bajnai elvesztette a demokratikus választásokat és a Fidesz került hatalomra, a Jobbik ellenzékben maradt. Papíron.
A dotoho állítja: 2010-ben a két párt szellemi-kulturális koalíciója létrejött, a két párt adott kérdéshez fűződő viszonyát éppen aktuális pártpolitikai és taktikai különbségek jellemezték. A fő kérdésekben a két párt álláspontja azonos volt, mindkét párt klasszikus szélsőjobboldali hagyományt vállalt fel:
“Függetlenségi gondolat” vö. “szabadságharc”, “nem leszünk gyarmat”
Nacionalizmus, magyar birodalmi ábránd vö. "Trianon"
Turanizmus és faji alapú gondolkodás vö. "Kurultáj"
Liberalizmuskritikus nézetek: antiszemitizmus, karrier-keresztényég
2012 január jelenti az újabb fordulatot, pontosan két évvel a Jobbik demokratikus hisztije után még nem Orbán Viktor, de Vona Gábor jelentette ki: „Nem vagyunk kommunisták, nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk nemzeti szocialisták, de demokraták sem vagyunk”. Megtudhattuk még a szélsőjobb politikustól, hogy a gazdasági világválság a “liberális demokráciák” válsága is, ezért a Jobbik egy “keleti fordulatot” képvisel. (Vö: 2013: A keleti nyitástól várja a gazdasági fordulatot a kormány.)
Másnap, még mindig 2012 januárjában, Vona Gábor arról beszélt a köztelevízióban, hogy a szélsőjobb jelenléte olyan “kényszerítő erővel” hat még a kétharmadra is, amelynek hatása alól nem tudja magát kivonni. A Jobbik elnöke akkor a kettős állampolgárságot, az alaptörvényben emlegetett szentkoronát vagy június 4-ének napját emlegette. (Vö: a gyakorlatban nemzeti összetartozás helyett a két világháború közötti irredenta és revizionista klisék, narratívák éledtek újra, országszerte: Így gondozzuk tiranoni traumánkat.)
De nézzük, 2012-ben mi a baja Vona Gábornak a “liberális demokráciával” és mit mond és ír 2014-ben a Fidesz-közeli szervilis sajtó és megmondó emberek siserehada.
Általános választójog (a Jobbik szerint ezt ki kell érdemelni, hogy valaki az ország sorsáról dönthessen). Vö: 2014-ben a magát konzervatívnak hívó fidesz-közeli Mandiner cikke, amelyben a szerző szerint rendben van, ha nincs mindenkinek szavazati joga!
Értéksemlegesség (a Jobbik homoszexuálisok nem képviselnek azonos értéket a heteroszexuálisokkal). Vö: 2014-ben a Heti válasz fidesz-közeli hetilap homofób írásai.
Szabad Demokraták Szövetsége és a Demokratikus Koalíció a Jobbik szerint a gazdagok és a külföldiek diktatúráját valósítja meg. Vö: Bogár László: a “liberális demokrácia fából vaskarika, azaz a globalizmus helytartója, az SZDSZ alig rejtett diktatúrája.”
Újabb két évvel később Vona finomít szavain, 2014 áprilisi interjújában az origonak “értékelvű demokráciáról” beszél, amely felválthatja a “liberális demokráciát” Magyarországon. A beszélgetésben többek között 2012-es szavait magyarázta, miszerint a jobbikosok “nem demokraták”. Ez 2014-ben szerinte azt jelenti, hogy nem fasiszták, nem kommunisták és “nem demokraták abban a liberális értelemben, amiben manapság értelmezik”.
A többes szám egyes személyben megfogalmazott, pontos értelmezésre 2014 júliusáig kellett várni: “2010-ben és különösen mostanában bátran ki kellett mondanunk egy olyan mondatot, amely egy szintén az előbb itt megidézett mondatokhoz hasonlóan a szentségtörés kategóriájába tartozott a liberális világrendben. Ki kellett mondanunk azt, hogy egy demokrácia nem szükségképpen liberális. Az, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia.” – a félreértések elkerülése végett, ezt viszont már nem Vona Gábor, hanem a magyar miniszterelnök mondja.
"Ez azt jelenti, hogy a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel és egyáltalán a társadalom liberális megértésével szakítanunk kell.” – mondta ki Orbán a szavakat.
E pillanattól kezdve, politológiai értelemben is, a Fidesz szélsőjobboldali pártnak, Orbán Viktor szélsőjobboldali politikusnak számít. A magyar történelmi és politikai hagyományok alapján ugyanis nagyon könnyedén meg lehet rajzolni egy szélsőjobboldali politikai karakter vonalait:
Szemben áll a liberális demokráciával
Szemben áll a kapitalizmussal és a szocializmussal is, helyette: az állam jelentős szerepvállalást követeli (apró mellékzörej: Schiffer András a minap támogatta ezt az orbáni gondolatot) a gazdasági életben
A központi állam a “nemzeti” és “keresztény” (jelentsen bármit is) gondolatot propagálja, pénzeli és várja el alattvalóitól
A központi állam – a dualista függetlenségi hagyományok alapján – egy a globalista világban már értelmezhetetlen “nemzeti függetlenséget” képvisel a mindenkori államszövetséggel szemben (Monarchia, EU).
Amerika-ellenesség, Eu-ellenesség
Kirekesztő gondolkodás, amely alapján saját politikájukat az egyedül üdvözítő megoldásként tüntetik fel (vö: a liberális demokráciában helye van a szélsőjobboldaliaknak is, viszont egy szélsőjobboldali diktatúrában nincs helye a liberálisoknak), de idegen, és másságellenesség formájában is megmutatkozik. Ez Magyarországon ma elsősorban a cigányellenesség, antiszemitizmus és a homophobia.
Összefoglalva: a Fidesz-Jobbik illibsi kormánykoalíció négy év alatt lebontotta a liberális demokráciát Magyarországon. A feladat, miszerint az ország Európához, a nyugati civilizált világhoz tartozzon, megbukott. A szélsőjobb heccpolitikát folytat, csapatai állandóan harcban állnak, miközben lecsap. Láthatjuk: a magyar szélsőjobb egy rendkívül sokszínű jelenség, térben, időben időnként különbözhetnek, de markáns és jellemző vonásai hasonlók.
A legsötétebb pillanat azonban mégis az, amikor tudatosul: a magyarországi szélsőjobb érdeke az ország rossz gazdasági helyzetének, a társadalom nívótlan színvonalának fenntartása, mert az egyesült szélsőjobboldal (Fidesz+Jobbik) politikai sikeres és az etnikai nacionalista szervezésű társadalom közhangulata között összefüggés van, a munkaalapú társadalom elégedetlenségének mértéke gyakorlatilag megegyezik a szélsőjobb támogatottságának mértékével: A magyarok kétharmada elégedetlen munkájával (2014 április).
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >