2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Friss a tervezet, tessenek vitázni!

„A fordított út – mint a mostani tervek zsigeri elútasítása és/vagy elhallgatása jelzi – nem járható: újra kell gombolni.” Magyari Nándor László (Systemcritic):

Nagy kihívás az autonómiázás körüli csatározás egyszerű felfogása is, hát még racionális és adekvát fogalmakkal való leírása annak, ami alapvetően irracionális, kicsúszik a józan ész szabályainak hatálya alól, olyan (anakronisztikus) premodern politikai mitológiák irányába mutat, melyeket az elmúlt időszakban elfeledni véltünk, de amelyek ma elemibb erővel törnek felszínre, mint valaha. A biztonság, illetve az erős túlbiztosítás iránti igény, valamint az identitás újrafelfedezése és politikai tematizálása nem csak nálunk folyik (ez máshol is megjelenik, Nyugaton, mint bevándorlásellenesség, a diverzitásnak, mint az identitást veszélyeztető tényezőnek a percipiálásában, máshol pedig a mindenféle etno-nacionalista jobboldali szélsőségben, idegengyűlöletben és másság ellenes fellépésben, más szóval az ellenségképzés bevett mintázataiban), de itt sajátos módon nyilvánul meg, mint az autonómiázás többé-kevésbé rejtett mitológiai tartalma/narratívája. Márpedig ahol identitásverseny folyik akár etnikai/nemzeti törésvonalak, akár intra-etnikus, vagy nemzeten belül meghúzva határokat, ott az irracionális, érzelem által vezérelt féligazságokra való hivatkozás igen gyakori, nem a kivétel, hanem a főszabály. (…)

Paradox módon érdemi, netán szakmai szempontokat is felvonultató vita mégsem akar kisarjadni. Vajon miért? Nem nehéz megjósolni, hogy érdemi (mondják még építő jellegűnek is) vita egészen addig nem alakulhat ki, amíg nem tisztázódnak az autonómia mögöttes alapelvei, és amíg úgynevezett asszimetrikus autonómiák „kikiáltásában”, vagy legalábbis mozgalmi zászlókon való politikai célú lobogtatásában, és nem az etnikumok/nemzetek közötti viszonyok dinamikájának (mondják még dialektikának is), jelenlegi kereteinek újragondolásával kezdik, az autonómiát egyre türelmetlenebbül „akaró” politikai aktorok. A nyílt és őszinte vitához, és azt követően a párbeszédhez, az autonómia körüli konszenzus megteremtéséhez az kellene ugyanis, hogy a vitázó felek a rommagyarok és a románok is fel-, illetve elismerjék: egyik és másik közösség is egyszerre többség – és egy másik kontextusban – ugyanakkor kisebbség is (lehet). Ezzel azt is fel és el kell(ene) ismerni, hogy kisebbségnek lenni nem valami velünk született hiányosság, vagy frusztráló hátrány – hanem minden plusz tehertétel mellett, vagy annak ellenére – egy sajátos minőség, mely történelmi értelemben árnyal(hat)ja vagy gazdagít(hat)ja mindkét közösség sajátos identitását. Az elfogadtatásnak nem azzal kell kezdődnie, hogy van egy valahogyan körülhatárolt terület (maga a körülhatárolás, és annak kritériumai is problémásak), nevezzük Székelyföldnek, melyen a rommagyarság többség, és az ebből fakadó relatív előnyeit érvényesíteni akarja, tessék szíves ezt az ottani románságnak (megintcsak zavaros elvek alapján) zokszó nélkül tudomásul venni, és punktum.  Hanem, azt kell(ene) elfogadtatni, hogy ahogyan a rommagyarság országos vonatkozásban kisebbség (ne áltassuk magunk, hogy ez alulértődik, hiszen gyüröttebbek jól emlékszünk arra a soha le nem zárt vitára, mely éppen arról szólt, hogy mi ugyan számszerűen kisebbség vagyunk, de mentalitásunkban, vélt vagy valós történelmi jussunk szerint (idola tribus) legrosszabb esetben is egyféle „imperiális kisebbség”), de vannak olyan régiók, amelyeken belül regionális/helyi többséget képezünk. Ugyanúgy a románság országosan többség, de bizonyos területeken nyilvánvalóan regionális/helyi kisebbség. Éppen annyira érthető, hogy a hamis történelemkönyveken nevelődött, az együttélés tapasztalatával nem rendelkező (ezért vonatkoztatási pontként Erdély kivívandó autonómiáját, és az interetnicitás/interkulturalitás történelmi tapasztalatát sokkal hatékonyabban lehetne használni), stb., és etnocentrikus román közösség többsége képtelen felfogni, hogy kisebbség lehet „saját hazájában”, mint székely atyafiainknak azt felfogni, hogy márpedig ő kisebbségi még akkor is, ha senki nem beszél románul a faluban! Azt a valós, de facto, helyzetet, hogy a székelyföldi/partiumi románság, regionális/helyi kisebbségben él, amit mentalitásában nem akar elfogadni, a mindenkori központi hatalomra és az Alkotmány nemzetállami jelleget statuáló cikkelyeire való hivatkozással próbálja kompenzálni, vagy legalábbis elfedni. A másik oldalon szinte ugyanúgy, a rommagyarság kisebbségi voltát az anyaországra/magyar nemzetre való utalással, az arra való hivatkozással igyekszik kompenzálni vagy legalább elfedni (ez viszont a jelenlegi magyar kormány nemzetközi elszigetelődésének következtében egyre problémásabb!). A jogi szabályozás ezúttal nem előzheti meg a társadalmi valóság és a politikai klíma változásait, amíg a románság nem ismeri el, hogy a de facto regionális/helyi kisebbségi státusa jogalapot teremtő valóság, addig etnikai alapú autonómia – de iure – nem jöhet létre. Ennek pedig a rommagyarság országos kisebbségként való tételezése, annak felvállalása a feltétele. Először kellene ezt a tényt reálisan körüljárni előnyöket/hátrányokat mérlegelni, elfogadtatni és bizalmat építeni körülötte, azután lehetne etnikai alapú autonómia-terveket reálisan felvetni. A fordított út – mint a mostani tervek zsigeri elútasítása és/vagy elhallgatása jelzi – nem járható: újra kell gombolni.

2014. szeptember 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább